1.035.475

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Konstántinápoly

Utirajzok

Szerző

Kiadó: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 308 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Bittermann Nándor és fia könyv- és kőnyomdájából. Hatvanöt képpel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
I.
Ázsiából Európába.
Viz mindenütt. - Rhodus világítótornya. - Sziget világ. - Hires görögök. - Két világrész partja között. - A hol Xerxes hidat veretett. - Ásit a sok... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
I.
Ázsiából Európába.
Viz mindenütt. - Rhodus világítótornya. - Sziget világ. - Hires görögök. - Két világrész partja között. - A hol Xerxes hidat veretett. - Ásit a sok ágyu. - A Dardanellák regéje - A hol Byron átuszta a Helleszpontot. - A tenger kulcs. - A Márványtengerben. - Nem messze Rodosto. - Emlékezés II. Rákóczy Ferenczre. - Orosz-török békekötés.

" La mer! partout la mer! des flots, des flots, encor,
L'oiseau fatigue envain son inegal essor.
Iei les flots, la bas les ondes;
Toujour des flots, san fin par des flots repoussés,
L'oeil ne voit que des flots dans l'abime entassés
Rouler sous les vaues profondes.'
Victor Hugo

A vénhedt Ázsiából a habok hátán jöve, Palesztinából, az európai Törökországba törekedtünk. Mögöttünk, előttünk messze ut. Járjuk a szindus Kelet ragyogó országait. A napnak fénye égetően sugárzik. A letüző napsugarak ereje a vizen végig suhan, a levegő hullámokat szabályosan hajtja.
A napéjegyen őszi fordulóján minden csendes, viharmadár nem kóvályog. A ragyogó, felhőtlenkék eget, kéken mosolyogja vissza tenger, azután a hunyó nap bucsucsókjára, szivárványos szint ölt magára, végre tengernyi változatban mutatja be magát. Vissza

Tartalom

I. Ázsiából Európába.
Viz mindenütt. - Rhodus világitótornya. - Sziget világ. - Hires görögök. - Két világrész partja között - A hol Xerxes hidat verett. - Ásit a sok ágyu. - A Dardanellák regéje - A hol Byron átuszta a Helleszpontot. - A tenger kulcsa. - A Márványtengerben. - Nem messze Rodosto. - Emlékezés II. Rákóczy Ferenczre. - Orosz-török békekötés. 17-21
II. Konstántinápoly alá érkezés.
Látszik már Konstántinápoly. - Leáldozóban a nap. - A szultán dsámik. - Feljött a hold. - Kigyulnak a világító tornyok. - A házak égő szemei. - Müezzinek éneke. - Áhitat és elragadtatás.- A viz csendjén. - Álomképeim közt Konstántinápoly. 22-28
III. A szelámlik.
Még szinesebb volt a kép. - A Galata-tornyon török zászló. - A nagy ur teljes egyszerüségben.- A fény megmaradt. - Török katonaság.- Kiváncsiság az emberáradatban. - Rikitó szinek. - A hárem gyöngyvirágai. - Megmozdul a kép. - Hamidie induló. - Török nagyok. - A plevnai oroszlán. - Gr. Széchenyi basa. - Az üveghintó. - Visszafojtott lélekzet. - Csok jasa padisah. - A padisah imája.- A milyen a kezdeet, olyan a vég. - Legyen Isten akaratja. 29-40
IV. A tánczoló dervisekről.
Mindenütt ott vannak. - Politikai és vallási izgatás. - Mit igért Mohamed? - Fánátikus szekta. - Az alapitó. - A szertartás. - Dervistáncz és török muzsika. 41-47
V. Az üvöltő dervisekről.
A másik alapitó. - Fatima álma. - Dervis ének. - Kidült szemek. - Üvöltés. - Dervis kuruzsolás. - Sokféle vallás, sokféle istenteremtés - Mikor a fánátikus megszilajul. - Nem nézem meg többet. 48-52
VI. Egy nap a szultán kegyével.
Vérben gyökerező vonásunk. - A szultán figyelme. - Török- magyar barátkozás. - A császári yachton. - Beylerbey. - Kivülről szebb-e vagy belülről? - Ázsia földén. - Granada szülötte. - Abdul Azis vendége. - Oszlopos fürdőcsarnok. - Mohamed égi paradicsoma a földön. - Egy kis pletykaság - Tudja a török mi a szép. - A kilátások teljét élveztem. - Dolma Bakcse. - Régi Szeráj. - A hol a görög császárok, török szultánok laktak. - A "Boldogság kapuja" - "Magas Porta" - A császári kincstárban. A magyarok a Régi Szerájban vendégfogadáson 53
VII. Török- magyar barátkozás
A török-magyar barátság megpecsételése - A magyarok mint a török császár vendégei. - Fejedelmi estebéd. - Rákóczy induló. - Pohárköszöntők. - Kivilágitás és tüzijáték. - Ágyudörgés. - Poharazás közben 70-78
VIII. Az Arany Szaruból a Boszporuszra.
A föld legszebb pontja. - Miért legszebb? - Pompálkodó cziprusok. - Üdülve üdültem. - Mit mond Byron? - Pompás kertek, nyaralók. - Városok és falvak. - Minden pontról más kilátás. - Miért Arany Szaru? - Árboczerdő. - A népvándorlás ősi utja. - Dolma Bakcse, Abdul Azis. - Csillag-kastély - A Csirágán palota és foglya 79-90
IX. A Boszporuszon. (Európai part.)
Zsidó falu. - Albán falu. - Bebek. A Boszporusznak legszükebbre szorulása. A hol annyi vér folyt. - Orbán mester. - II. Mohamed és az utolsó görög császár Iréne herczegnét megöli. - Az áruló. - A hol Dárius serege átvonult. - A két Hisszár. - A hol ellenséges hajó nem járhat. - Iszmail basa kertje. - Kilátás két tengerre. - Calice báró nyári laka, mi, a nagykövet vendégei. - Illat árad mindenütt. - Modern szirének - Bouillon Gottfried platánfai. - Csaták temetője. - A Feketetenger tükre föltetszik 91-107
X. A Boszporuszon. (Ázsiai part.)
Hajónk fordul - Török asszonyok és kisasszonyok. - Az ázsiai Olump. - Medea és Jázonról. - Az Óriás-hegy és az óriás ember. - Madzsar-vár. - Zarándok hely. - Orosz-török békekötés.- Madárének. - Nagy falu - Sajka siklások. - Angol turisták raja - Vártornyos erőditvény. - Császári kioszk az ázsiai Édes Vizeknél. - Talán nem is olyan szépek? - A magyarok börtöne. - Fa-mináretek. - Hol a boldogság? - Ázsia zöld halmai. - Beylerbey. A hová a törökök temetkezni kivánnak. - A törökök állatszeretete.- ALeander-torony regéje. - Konstántinápoly eleste. - Hadihajók hengereken. - Miről susog a Boszporusz habja? 108-125
XI. Anagy bazárban. (A nőlk vására.)
Egy nap kevés.- Rengeteg látnivaló. - Torlódik a selyem. - A vásárcsarnok ősapja. - Akaszkodás. - Eligazodás.- Egyik a másik nyakára nőtt. - Szeretnek boltozni. - A török kalmár lesüti a szemét. -A romok titka. - Nem lehet leirni. - Encsenbencs és drágakő. - Ékszerek és hárem diszek. - Talizmán mint lódisz. - Fény és árny. - Izlés és izléstelenség. - Selymek és csipkék. Keletés Nyugat lerakodó helye. - A világ minden czifrasága. - Üveg és porczelán. - Bábeli nyelvzavar. - Érdekes női csoport. - Illat terjeng. - A szépség patikája. - A rózsa lelke 123-146
XII. A nagy bazárban. (A férfiak vására.)
Fegyver a vászonvásáron. - Fegyverekből muzeum. - Állatbőrök, lódiszek. - Dolmányok és kaftánok. - Dohányzó szerek sokasága. - Mindenféle zacskó. - Halpiacz - Füszeres bazár. -Előttünk himeznek. - Gyümölcs három világrészből. - Csodaszerek. - Édesség és rózsafüzér mindenütt. - A bazár alapitója. - Mikor árul, kávét iszik. - A müezin mint munkaszünetelő. - Összevásárolunk sokfélét. - A sokféle nemzetiség - Népismei tanulmány 147
XIII. Kilátás a Galata-toronyból
Ne hagyja el senki. - Kitünő tájékoztató. - Konstántinápoly ideális voltában. - Mintha nem is egy város volna - Mindent látunk. - Tüzvészek és a mostani tüzoltóság. - Minaretek erdője. - A tengeröblök ragyogása - A toll felmondja a szolgálatot. - A legnagyobb czipruserdő. - Nézek a nagy Iszlámvárosra 163-169
XIV. Séta Konstántinápoly utczáin.
Pera nem Páris. - Milyen az és sétám? - A követek palotái. - A könnyelmü muzsa hajlékai. - Jardin municipal de Pera. - nemzetközi törvénykezés. - Száználtöbb lépcső az utczán. - A vashidon. - Három világrész népe. - Valide szultana dsámi. - Jámbor török imádkozik. - Egyetmás Mohamedről. -II Mahmud sirjánál. - Abdul Azis nyughelye. - Az Égett-oszlop. - Mesemondó 170-184
XV. Aja Szófia.
Világcsoda. - Istennek ékes házat. - Naponta tizezer munkáskéz.. - Hozták a becses anyagot. - Benne zsinatot tartottak. -ezer évig keresztény ének hangzott fel. - Az oltárt feldulták. - Három ezeret megöltek. - A kincsek elkallódtak. - Merész ivek. - Gyaurnak, piszkos bejárat. - Tralles mester mestermüve. - Reményképen emlegetik. - Kard a szószéken. - Kilencz méteres aranybetük. - III. Achmed kutja. - A janicsárok platán fái. - Ismét Aja Szófia. - Ibirja még a törökök uralmát 185-197
XVI. Két szép dsámi.
Hat mináret. - Bajrám ünnep. - Gránit oszlopok, fayence lapok. - Hat szultán örök pihenője. - A téren negyvenezer holttest. - Hippodrom. - Érczben és kőben sok mestermü. - Vérengzés vadállatokkat. - Lisippus bronz lovai. - Kétezer éves történeti maradványok. - Konstántin Uj Rómája. - Mokkáztak a kávéházban. - Szelid galambok - Török katonák. - Hadügyminiszterium. - A Seransker-toronyban. - I. Szolimán dsámija. - Magyar vér az anygában. - Hadverő ősök nyughelye. - Tiz kupola. - Ájtatos alapitványok. - Diszépület körül rozoga faviskók 198-214
XVII. Magyar emlékek Konstántinápolyban.
Sötét pontok. Bizánczi erőditmények. - Porta-aurea. - Azon vonult be a plevnai hős. - Szomoru emlékek. Mecsetrom. - A szivük összetört. - Héttorony. - Pusztul mint Törökország. - A Héttorony foglyai. - A Héttorony udvarán. - Törökország összezsugorodott.- Megszelidültek a törökök. Török-magyar barátkozás. - A Márványtenger partján. - A görögnek a kertjében. - II. Rákóczy Ferencz siremléke. - Megkoszoruztuk. - Zrinyi Ilona siermléke. - Itt vannak a porok. - Guyon tábornok sirja 215-231
XVIII. Menjünk ki Ejub-ba.
Hotel de Pest-ből indultunk. -Mahmud hidján. - A mesevilágból emberek. - A hol a görög császárság leverője nyugszik. - Mohamed jóslata. - A mohácsi vész évében készült. - A világosi napok után. - Abdul Medsid nyughelye. - Magyar menekültek. - Eszünkbe jutnak a magyar dolgok. - Egri-kapu. - Szent heverdel ünnep. - az utczán dolgoznak. -Gazdátlan kutyák. - Ki volt Ejub? - Az Ejub-dsámi. - Czigány tánczleányok. - Korezogtatták a czukrot. - Elczigánykerekeztek 232-245
XIX. Ejub sirjánál.
Tilos a kereszténynek bemenni. - Oszmán kardja. - Mausoleum és köztemető. - A török erős hite. - Társalog a halottakkal. - Fejükön asztaltábla. - Hordozható boltok. - A cziprus fáról. Török siremlékek. - A rongy mint a baj elmulasztója. - Élet a halál közelségében. - Pszichologizálok. - A halottaikat maguk viszik. - Elmulunk. Pálmaág a sir domborulatán. - Hánykódott a lelkem 2246-255
XX. Az európai Édes Vizeknél.
Ház nélkül kávéház. - Olcsó és jó kávé. - Nárgiléztünk. - Török vendégek. -Élet az Édes Vizeknél. - Szép asszonyok, még szebb leányok. - A szem rájuk tapad. - Eunuch mindenütt - Rendőrség beavatkozása nők dolgába. - Kaukázus virágai. - Hárem. - A töröknő dohányzik. - Bájos női viselet. - Keleti szépség, nyugati kiváncsiság. - Rózsa az enyészetnek eljegyezve. - Haza iparkodtak 256-274
XXI. Bucsu Konstántinápolytól
Jelharang és indulás. - Konstántinápoly és a holdvilág. - Elmélázok. - Mi szépet láttam én? Föleszmélek. - Hölgyek sétálnak a parton. - -A természet pazar kincsosztása. - Konstántinápoly, mint a hatalmak Eris-almája. - Népek nagy temetője. - Világtörténelmi talaj. - A tenger szépséges királynéja. - Magamba olvasztom a szépségét. - Letettem a hitről ennél szebbet látni 275-289
A III. XI. XII. XX. számu czikk megjelent az "Ország Világ" 1901. évi 11. 27. 29. 37. számában.
A IX. számu czikk megjelent a "Magyar Szemle" 1901. évi 37. számában.
A XIV. számu czikk megjelent a "Szalon Ujság" 1901. évi 11. számában.
A II. IV. V. számu czikk megjelent a "Fővárosi Lapok" 1901. évi 30. 18. 35. számában.
A XVI. számu czikk megjelent a "Képes Családi Lapok" 1901. évi 22. számában.
A XV. számu czikk megjelent a "Magyar Állam" 1901. évi 121. számában.

Vértesi Károly

Vértesi Károly műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Vértesi Károly könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv