| Bevezetés | 1 |
| Kazinczy és Kölcsey buzgólkodnak a magyar dráma ügyében | |
| Hugo Victor romantikus drámái | |
| A XIX. század költői ideáljai: Faust, Manfréd, Hernani | |
| A magyar ideál: Toldi Miklós, mint a magyar irodalom allegorikus képe | |
| I. fejezet | 9 |
| A magyar dráma rövid áttekintése az állandó színház előtt | |
| Az ősi hagyományok | |
| Az első magyar dráma | |
| Bessenyei | |
| A fordítások | |
| Kelemen László, az első magyar színtársulat | |
| A kezdő társulatok életviszonyai és műsora | |
| A hazafiság szempontja | |
| Déryné - Dugonics | |
| Gombos, a német végzetdrámák hatása | |
| A két Kisfaludy | |
| Kisfaludy Károly komoly drámáa, a tragikum sejtése | |
| Vígjátékai, Kotzebue hatása s a magyar vonások | |
| A Mátyás-színművek | |
| A Csák-töredék | |
| Fáy András, vígjátékai | |
| A Két Báthory dráma becse, a jellemzés és a nyelv | |
| A kassai színtársulat Budán | |
| Törekvés az állandó színház felé | |
| Széchenyi és Földváry | |
| A Nemzeti Színház megnyitása | |
| Vörösmarty prologja | |
| II. fejezet | 35 |
| A kor | |
| A hazafiság mint uralkodó eszme | |
| Az írók életviszonyai | |
| Nagy intelligentiájuk és szerény eszközeik | |
| Kezdetleges művészi viszonyok | |
| A történeti érzék fejetlen volta | |
| A magyar történetírás: források és földolgozás | |
| A történetírás idealizáló iránya | |
| A kritika | |
| Bajza József | |
| Romantikus vonásai | |
| Polemiái | |
| Dramaturgiai nézetei | |
| Franczia és német irány, költői és szini hatás | |
| Bajza ellenfelei: Henszlmann és Erdélyi | |
| A sajtó | |
| Az Athenaceum, irodalmi és erkölcsi értéke | |
| Vahot Imre és a Pesti Divatlap | |
| Az Életképek | |
| Frankenburg Adolf | |
| Horváth Lázár, a Honderű | |
| Reacitonarius iránya | |
| Zerffi, mint a journalista őstypusa | |
| Az irodalmi hatások | |
| Shakespeare és a classikusok | |
| A Nemzeti Színház külföldi műsora | |
| Hugo és a romantikus irány | |
| III. fejezet | 71 |
| Bánk bán a Nemzeti Színházban | |
| A dráma története | |
| Egykorú és későbbi bírálói | |
| Katona egyéniségei és környezete | |
| Kezdő drámái | |
| Ziska | |
| Shakespeare hatása | |
| Shakespeare és Katona stylusa | |
| Katona történelmi érzéke | |
| A Bánk bán hangulata és színszerűsége | |
| Katona tragikuma | |
| Teleki László és a Kegyencz | |
| Az író | |
| A Kegyencz bírálói | |
| A dráma | |
| Korrajza, egyéni nyelve, a hős nagy méretei | |
| A tragikum | |
| A sötét hangulat | |
| A költő felsőbbsége az iskolás szabályok fölött | |
| IV. fejezet | 108 |
| A romantikus történelmi dráma | |
| Vörösmarty és iskolája | |
| Berzsenyi és Kölcsey kísérletei | |
| Vörösmarty optimismusa | |
| Dramaturgiája | |
| A történelmi dráma és a forrás kérdése | |
| Vörösmarty első drámái: epikus és lyrai elemek | |
| Egyes drámai mozzanatok | |
| A kincskeresők népi eleme | |
| A Vérnász sikere | |
| A jellemek s a nyelv drámaibb volta | |
| Az igazi tragikus felfogás Marót bánban | |
| Az áldozat nemes egyszerűsége és nyugalma | |
| Legjobb darabja, Czillei és a Hunyadiak | |
| A valószerű jellemzés | |
| A népiesség, a történelmi hűség | |
| A romantikus ember Vörösmartyban | |
| Derültebb vonásai | |
| Csongor és Tünde, mint a magyar mesejáték tökéletes példája | |
| A fátyol titkai finomságai és humora | |
| Az igazság sejtése | |
| Vörösmarty követői | |
| Garay, tehetsége és hibái | |
| Tóth Lőrincz és a kisebb drámaírók | |
| Vajda Péter magábanálló romantikája | |
| Jósika drámái | |
| Nyersesége | |
| A magyar romantikus dráma ellentétes elemei | |
| V. fejezet | 160 |
| Czakó Zsigmond | |
| Az ember | |
| Dramaturgiája | |
| A Czakó-féle "képek" | |
| A Végrendelet sikere és értéke | |
| Czakó pessimismusa | |
| Leona pantheismusa | |
| A könnyelműek sikerült társadalmi rajza | |
| Czakó balsikerei | |
| Történelmi drámái | |
| Szent László és Salamon alakja | |
| Utolsó kísérlete | |
| János lovag | |
| Történelmi érzéke, a jellemzés befejezettsége | |
| Czakó öngyilkossága | |
| Mystikus hatása és jelentősége | |
| Hugo Károly | |
| Az ember, féktelen ambitiója és utánzóképessége | |
| Magyar tárgyú darabja | |
| Mátyás Hugónál | |
| Brutus és Lucretia | |
| A Bankár és báró sikere | |
| Allegorikus drámai szárazsága | |
| Hugo nagyzása | |
| A plagium-vád | |
| A kérdés tisztázása | |
| Hugo pályája belevész a monomaniába | |
| Kuthy Lajos | |
| Az ember | |
| Túlzó romantikája | |
| Drámai balsikere | |
| VI. fejezet | 219 |
| A vígjáték s a társadalmi színmű | |
| A magyar társadalmi élet kezdetleges volta | |
| Wesselényi a magyarokról | |
| A szerelmi jelenetek halvány rajza | |
| A honleány typusa | |
| Csató Pál | |
| Vígjátéka élénksége s kezdetleges volta | |
| A cselvígjátékok optimismusa | |
| A politikai vígjáték | |
| Eötvös, mint drámaíró | |
| Az Éljen az egyenlőség! satirája | |
| Nagy Ignácz | |
| Az ember | |
| A Tisztújítás diadala | |
| A vármegyei élet satirikus képe | |
| A radicalisok kigúnyolása | |
| Kovács Pál gyönge kísérletei | |
| Vahot Imre | |
| Nagyzása | |
| A Zách nemzetség | |
| Az Országgyülési szállás sikere | |
| A jó vígjátéki ötlet | |
| A Farsangi iskola közönséges stylusa | |
| A Restauráczió kortesei | |
| Vahot többi darabja | |
| Hogy akart kifogni a kritikán? | |
| Obernyik Károly, mint a társadalmi iránydráma egyetlen képviselője | |
| Forradalmi szelleme, aristokratagyűlölete | |
| A Főúr és pór, az Örökség | |
| A nemes és a polgár szembeállítása | |
| Obernyik hanyatló írói pályája | |
| A társadalmi színművek kezdetleges symbolismusa és tiszta erkölcse | |
| VII. fejezet | 249 |
| A népszínmű | |
| A német és franczia népies darabok, a vaudeville | |
| A népies eszme a romantikában | |
| Az első fejlődés: Munkácsy és Balog István | |
| A további fejlődés: Gaál József | |
| Az ember | |
| A peleskei nótárius | |
| Mesei, korfestő és népies elemei | |
| Kedélye, a magyar humor | |
| Gaál többi darabjai | |
| Szigligeti jelentősége | |
| Történelmi drámái | |
| A költészet és erő hiánya | |
| Mélyebb jellemzést próbál | |
| Gritti alakja | |
| Mátyás fia | |
| Szigligeti mesemondó tehetsége | |
| Mic bán fiai | |
| Történelmi vígjátékok: Rózsa, Bábel és Toldi alakja | |
| A Toldi-monda | |
| A népszínművek | |
| A Szökött katona sikere | |
| A magyar népdal | |
| A Két pisztoly korrajzi elemei | |
| A bűnügyi történetek gyöngébb népszínműveiben | |
| A Csikós realis volta | |
| A puszta Szigligetinél | |
| Márton csikós | |
| Szigligeti alkalmazkodóképessége | |
| A kritika Szigligetiről | |
| Szigligeti követői | |
| Haray Victor | |
| Jókai és Szigeti fiatalkori művei | |
| A népies irány diadala Petőfiben | |
| Petőfi, mint drámaíró | |
| Arany János | |
| A forradalom utáni romantika | |
| A nagy körvonalak eltünte | |
| A színészet 1848-ig | 293 |
| A színpad | |
| A színészet elméletéről | |
| Az idealizáló színjátszás | |
| A régi magyar kiváló színészek: Czelesztin, Jancsó, Kántorné, Déryné | |
| A pathos s a természetesség utáni törekvés | |
| Az állandó színház | |
| Kántorné kimaradása | |
| A Nemzeti Színház története | |
| Bajza igazgatása | |
| Az opera a színházban | |
| Olasz és német zene | |
| Erkel és a magyar opera | |
| A magyar műdal | |
| Egressy Béni | |
| Schodelné | |
| Bajza utódai | |
| Kezdetleges viszonyok | |
| Egressy és Kossuth | |
| Bartay igazgatása, eredményei és hibái | |
| Ráday Gedeon, Bajza és Erdélyi | |
| A színtársulat | |
| Egressy | |
| Az ember és a művész | |
| Művészi elvei, polemiája Bajzával | |
| Szerepei | |
| Egressy, mint a magyar színész ideálja | |
| Lendvay, Megyeri, Szentpétery, Bartha, Fáncsy | |
| A nők: Lendvayné, Laborfalvi Rózsa, Komlóssy Ida | |
| Az új nemzedék: Prielle Kornélia és Szigeti | |
| A színészek a szabadságharczban | |
| Egressy levele: az egyén beolvadása az eszmébe | |
