Vészjelzések

Fülszöveg

Ezeknek az elbeszéléseknek a létrejöttében, mi több, megírásában - kellő szerénységgel be kell ismernem - fontos szerepe volt kiadómnak. Kemény Andrásnak, aki kertelés nélkül kijelentette: „Szép, szép, hogy jó vastag, talán érdekes regényeket írsz, de aki el akarja olvasni, annak idő is kell, nem csak érdeklődés. Van ma idejük az embereknek? Inkább írj novellákat!"
Én meg nekifogtam. Hogy könnyű volt vagy nehéz, nem is tudom. Aki elolvassa, eldönti, érdemes volt-e dolgozni rajta.
(A szerző)
Sánta Györ# 1937-ben született. Gyerm^^át élte át a második viíaghábo-rút. A Rákosi-korszakban volt általános iskolás, majd tanítóképzős. Az '56-os forradalom eseményeiből ocsúdva 1957 őszén eszmélt az ELTE Jogi Karán. De nem jogászkodott, hanem 1964-től újságíróként, szerkesztőként dolgozott. 1969-ben jelent meg első novellája az akkori Pest Megyei Hírlapban. Ezután folyamatosan olvashattuk elbeszéléseit újságokban, folyóiratokban. A Magvető Kiadó 1974-ben adta ki első kötetét. A másodikat... Tovább

Fülszöveg

Ezeknek az elbeszéléseknek a létrejöttében, mi több, megírásában - kellő szerénységgel be kell ismernem - fontos szerepe volt kiadómnak. Kemény Andrásnak, aki kertelés nélkül kijelentette: „Szép, szép, hogy jó vastag, talán érdekes regényeket írsz, de aki el akarja olvasni, annak idő is kell, nem csak érdeklődés. Van ma idejük az embereknek? Inkább írj novellákat!"
Én meg nekifogtam. Hogy könnyű volt vagy nehéz, nem is tudom. Aki elolvassa, eldönti, érdemes volt-e dolgozni rajta.
(A szerző)
Sánta Györ# 1937-ben született. Gyerm^^át élte át a második viíaghábo-rút. A Rákosi-korszakban volt általános iskolás, majd tanítóképzős. Az '56-os forradalom eseményeiből ocsúdva 1957 őszén eszmélt az ELTE Jogi Karán. De nem jogászkodott, hanem 1964-től újságíróként, szerkesztőként dolgozott. 1969-ben jelent meg első novellája az akkori Pest Megyei Hírlapban. Ezután folyamatosan olvashattuk elbeszéléseit újságokban, folyóiratokban. A Magvető Kiadó 1974-ben adta ki első kötetét. A másodikat a Szépirodalmi Kiadó bocsátotta közre 1980-ban.
A rendszerváltás után, a támogatóknak hála, a kiadóm hozta napvilágra a munkáit, ahogyan ezt a kötetet is.
(A kiadó)
1 .1'
„ Ha hinnék a spirituan^ásLa 11 va venném aját megérzéseimet, elmonciu tek, h gy én már a repülőszerencsétlenség előtti zakán erről a »történelmi paraszthajszálról« eJ :edtem> amely ennek az embernek a sorsa hetett volna. ' V ^ ,,
Mit beszélsz? Mi ez a » történelmi paraszthaj-«? - vágott közbe szinte elveszítve önuralmát -mánt Péter,
- Mondanám, ha meghallgatnátok - ismételte leg nyugodtan á másik. - . . v
- Ez valami Kutasi-féle »történelmi hülyeségeid lesz - morogta sértetten Gyémánt. : * •
- Hagyjátok már beszélni. Engem kíváncsivá tet-
. tél. Bár nem nagyon érdekel, mit csinálnak áz bro- ? szok. Hogy jót nem, az biztos - mondta, nyüván a . megőrzött '56-ós emlékeitől komoran Oláh Pista, az emigráns magyar.
- Ha Prigozsin tovább menetel, hogy »bevegye« Moszkvát, ami biztosan nem sikerült volna neki; hanem dicsőséges hősi halált hal, életében egyszer túllépve szolgalelkű bandita mivoltán, a kremli válaszcsapás következtében. így megmaradt volna a tisztelgő emlékezetben mint olyan hős, aki szembe mert fordulni a zsarnokkal ?!
- De nem így történt, nyilván valamit csak akart
- türelmetlenkedett Oláh Pista. - Elgyávult, és : megállt. Hogy miért, ki tudja?
- Ezért lett aztán így is, úgy is halott. Halott hős helyett halott bohóc " ' ' ^'
(Részlet az Átok című novellából) Vissza