Veszprém megye régészeti topográfiája - A pápai és zirci járás

Előszó

A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének elkészítésével befejeztük Veszprém megye régészeti lelőhelyeinek összegyűjtését és közreadását. Jelen kötet összeállításánál a már bevált módszereket alkalmaztuk. Ezeknek ismertetése megtalálható a 2. kötet Bevezetésében, ezért itt csak a területünkön jelentkező sajátos problémák tárgyalására térünk ki.
A feldolgozásra kiválasztott pápai és zirci járás, továbbá Pápa város együttes területe 280 761 kat. hold; ezen 80 községet és egy várost találunk. (A kötetben előforduló közigazgatási adatok az 1962. évi Helységnévtárból származnak. A községhatárokat is az 1962. évi állapot szerint tüntettük fel. Az azóta bekövetkezett közigazgatási átszervezés - az önálló tanácsú községek számának csökkentése - a határvonalakat nem érintette.)
A terepbejárásokat 1962-ben kezdtük meg. Ekkor dr. Vathy Gábor, Szathmáry Árpád és mindenekelőtt dr. Scherer János végezte el a már ismert lelőhelyek egy részének pontos lokalizálását. 1967-1969 között Dax Margit, Palágyi Szilvia és Torma István járták be a terepmunka számára hozzáférhető, településre alkalmas helyeket. A pápai járásban Mithay Sándorral együtt dolgoztak. Az ismertetésre kerülő 762 lelőhelyből a helyszínen azonosítottak vagy újonnan észleltek 563-at. A lelőhelyek egy részén több régészeti korszak jelenségei is megfigyelhetők voltak. Így összesen 1042 különböző korú lelőhellyel számolhatunk. Ezek közül 478 őskori, 156 római kori, 40 népvándorlás- illetve honfoglaláskori, 330 lelőhely pedig a középkorba sorolható; 38-nak nem ismerjük a korát. Vissza