Előszó
Ismét eltelt egy év, és elérkezett a számvetés ideje. Milyen is volt ez az esztendő, veterán szemmel nézve vissza az eseményekre? Summásan ítélve és egy szóval minősítve: sikeres.
Már évkönyvünk tartalomjegyzékéből is érzékelhető, hogy "tartalmas" év volt 1997. Az összefoglaló adatok pedig számszerűen is bizonyítják, hogy a hazai veterán tenisz eddigi töretlen fejlődése most sem szakadt meg, a fejlődés folytatódott.
A versenyek számát tekintve először sikerült átlépni a bűvös 20-as határt: 22 versenyt regisztrálhattunk, annyit, amennyit eddig még sohasem. Egy korábbi patinás verseny (Bánó Lehel emlékverseny) elmaradt ugyan, de helyébe öt új lépett. Három verseny vidéken, Tatán, Balatonbogláron, Dömösön jelentkezett, kettő pedig - fedett pályás verseny, Virág Kupa vegyes csapatverseny - budapesti volt. Igen örvendetes a vidékiek vállalkozó kedve!
Bővültek tehát a versenyzési lehetőségek, és a játékosok éltek a lehetőségekkel. Részvételi csúcs született a magas rangot elért keszthelyi nemzetközi bajnokságunkon is.
Versenyzőink külföldön is eredményesen szerepeltek, egy világbajnoki, két Európa-bajnoki címet szereztek, és több értékes helyezést értek el.
Problémák ebben az évben is adódtak. Voltak hibák a rendezésekben, változatlanul hiányosan érkeznek az eredményeket rögzítő versenytáblák, jelentések, és néhány játékos fegyelmezetlensége is okozott gondot.
Úgy gondolom azonban, hogy a pozitívumok túlsúlyban voltak, és így jogosan minősíthető sikeresnek az 1997. év.
Köszönetet mondok mindazoknak, akik a sikerek kovácsai voltak.
Kívánok évkönyvünk olvasóinak kellemes "csemegézést", mindenkinek egészséges feltöltődést, jó pihenést!
Kertész László elnök
Vissza