Vétség, bűntett, súlyos bűntett

Fülszöveg

A büntetőjogi felelősség határterületeinek meghatározása, valamint a büntetőjogi felelősség tartalmának belső differenciálása tulajdonképpen már az 1810. évi első - polgári - büntető törvénykönyv megalkotása óta az egyik legjelentősebb témaköre a büntetőjog tudományának. A társadalom védelme szempontjából ugyanis kiemelkedő jelentőségű, hogy hol húzzuk meg a határvonalat a büntetőjogi és nem büntetőjogi felelősségi formák között, illetőleg, hogy a büntetőjogi felelősség keretei között kit tekintünk a társadalom ellen vétőnek és kit bűnözőnek. A téma iránti érdeklődés az elmúlt évtizedekben - a büntetőjog segédtudományainak fejlődése, és a büntetőjog-tudomány komplex jellegű elméleti megközelítése folytán - különösen megnövekedett. Mind a polgári, mind a szocialista büntetőjog tudományában intenzív és igen jelentős kutatások folytak s folynak a büntetőjogi felelősség - adott társadalmi, politikai viszonyokat kifejezésre juttató - differenciálása végett.
A monográfia a büntetőjogi felelősség differenciálásának problémáit - az új magyar büntetőjogi kódex tartalmának kialakítására tekintettel - a szocialista viszonyok között vizsgálja. Történeti és jogösszehasonlító, valamint a hazai gyakorlatot elemző és értékelő módszerével megkísérli tisztázni a nem büntetőjogi, illetőleg a büntetőjogi felelősség keretei között a társadalom ellen vétők, a társadalomra veszélyes és a társadalomra különösen veszélyes magatartások, elkövetők típus-csoportjainak ismérveit meghatározza. A monográfia ismerteti a csekélyebb jelentőségű bűncselekmények és a súlyosabb bűncselekmények fogalmának ismérveit az egyes európai szocialista országok büntető törvénykönyveiben, a vétség fogalmának főbb vonásait, a szabálysértés - vétség - bűntett hierarchiáját. Elemzi továbbá a bűntett fogalomkörének kialakulását a hazai és az európai szocialista büntetőjogi szabályokban, valamint azokat a szempontokat is, amelyek alapján a bűntettek és a súlyos bűntettek csoportjai elsődlegesen jellemezhetők.
Végül a hatályos büntető törvénykönyv minősítési rendszerét tárgyalja. Kimutatja a minősítő körülmények és a magatartás társadalomra veszélyességének mértéke közötti eseti feszültségeket, így azt, hogy az egyes minősítő körülmények a bűncselekmények társadalomra veszélyességének növekedését nem minden esetben és nem következetesen juttatják kifejezésre.
A monográfia közvetlen segítséget nyújt a jogpolitikai elveknek mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban való érvényesítéséhez. Vissza