Vezetési ismeretek 1.

Előszó

Tiszteletreméltó kezdeményezést indít útjára a József Attila Tudományegyetem kiadója, amikor közreadja a "Vezetési ismeretek" című szöveggyűjteményt, újólag bizonyítva azt a nyitottságot, amely a pedagógusképzés és továbbképzés területén a fejlődés nélkülözhetetlen feltétele. A vezetés különböző szintjeinek hatékonysága a szocialista fejlődés jövője szempontjából alapvető tényező.
Mielőtt a mai és a holnapi kérdésekkel foglalkoznánk, a tapasztalatok és a tanulságok okán célszerűnek látszik a hazai vezetéstudomány elmúlt évtizedekben megfigyelhető alakulásának néhány sajátosságát összefoglalni. A felszabadulást követően kevés történelmi hagyományt tudhat magáénak a hazai vezetéstudomány. Az első évek nem annyira az elmélet, mint inkább a gyakorlati politika esztendei voltak. Az újjáépítés, az első évek politikai küzdelmei gyors reagálásokat, a problémamegoldások látható felmutatását igényelték. Ebben az időszakban a vezetők szakismerete mellett a politikai faktoré volt a döntő tényező. A szocialista építés első éveiben, az "50-es évek" első felében már indokolt lett volna a különböző vezetési feladatok tudományos megalapozásával foglalkozni, a nemzetközi és a hazai politikai körülmények azonban nem efelé orientálódtak. Az 1953-as fordulatot követően már fel-felvillantak új igények a vezetéstudomány fontos kategóriái iránt, ugyanakkor egyebek közt a modern pszichológia, a szociológia a kibernetika, stb. még jó szerével megmaradtak nem kívánatos "burzsoá" tudományoknak. Az 1956-os eseményeket követően az első időben a vezetés még mindig a politikai problémák megoldásával volt elfoglalva. Az 1960-as évek elején örvendetesen oldódni kezdett a politikai megfelelés minősítése, amennyiben a pártfunkciók kivételével pártonkívüliek is vezető funkcióba kerültek. Ez azonban még mindig nem a vezetéstudomány átfogó fejlődésének a megindulása, inkább bizonyos feltételek érlelődésének korszaka. Vissza