Karrier

Előszó

Részlet a könyvből:

A szobrot Juddy fedezte fel. Aprócska holmi volt és Raphaelson műkereskedő egyáltalán nem mutogatta valami feltűnő helyen. Juddy először előlről nézte meg, azután felülről, majd két lépést hátrált, pontosan úgy, ahogy a műértők teszik. Persze a szobrocska így sem vált érthetőbbé. Juddy fellapozta a Visszautasítottak kiállításának katalógusát. Három gépelt lap volt az egész.
27. Basil Nemiroff: Tanulmány. Ezt olvasta Juddy a katalógusban. Felsóhajtott. A szobrász neve kimondhatatlan és a mű címe sem árul el semmit. Az asszony beletúrta állát bundája gallérjába és miközben aprókat szippantott a parfőmjéből, kezével a Tanulmány-nak címzett furcsa félgömböket és kockákat simogatta. Kellemes érzés volt ez, sőt majdnem illetlen is. Juddy vissza is rántotta a kezét és bedugta muffjába. A férjét hívta. Franklin O. Bryant a kis galéria túlsó sarkában beszélgetett Vanderfelt ügyvéddel. Bryant rendkívül álmosnak látszott, még sokkal álmosabbnak, mint máskor s eleinte nem is hallotta, hogy a felesége hívja. Csak akkor nézett Juddyra, amikor az odament hozzá és kezét a karjára tette.
- Idefigyelj, F. O., van itt valami tökéletesen hülye dolog, amit feltétlenül meg kell szereznünk. - Juddy kemény, határozott hangon beszélt a férjével. F. O. a fejét rázta és unottan a szobor felé indult. Első találkozása Nemiroff remek művével nem volt túlságosan lelkes. Szivarját lassú mozdulattal kivette a szájából és mindössze így szólt: - Plöm-plöm! - majd ismét visszadugta a szivart a szájába. Juddy erre olyan mérges lett, hogy hátán végigfutott a hideg. F. O. hanyag megjegyzéseit, mozdulatait és általában unottságának minden megnyilvánulását már hónapok óta őrjítőnek találta. Vissza