1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A balázsfalvi Nemzeti Gyűlés 1848. május 15-17. (dedikált példány)

Az 1848-as erdélyi forradalom kezdete és programjának kidolgozása

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor

Kiadó: Politikai Könyvkiadó
Kiadás helye: Bukarest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 687 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: Victor Cherestesiu szerző által dedikált példány. Fekete-fehér fotókkal. Angol, német és orosz nyelvű összefoglalóval, tartalomjegyzékkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A balázsfalvi Szabadságmezőn tartott nemzeti gyűlés az erdélyi románok történelmének egyik legjelentősebb eseménye. Már maga a tény, hogy a sanyargatott és elnyomott parasztok százezreinek... Tovább

Előszó

A balázsfalvi Szabadságmezőn tartott nemzeti gyűlés az erdélyi románok történelmének egyik legjelentősebb eseménye. Már maga a tény, hogy a sanyargatott és elnyomott parasztok százezreinek küldöttei az ország minden sarkából ezrével jöttek erre a gyűlésre, az új, forradalmi időnek a jele. Ennekelőtte a román országokban nem gyűlt össze soha még ekkora néptömeg azzal a szándékkal, hogy sorsáról határozzon. A polgári réteg is színre lép, élén az értelmiséggel, hogy kivívja a szabad nemzeti lét biztosítékait és megfelelő szerepet biztosítson magának a közügyek intézésében. Ezen a gyűlésen az erdélyi román nép kijelöli harci programját, mégpedig nemcsak az 1848-as történelmi pillanatot, hanem egyes vonatkozásokban az 1918-ig, a nemzeti egyesülés kiteljesüléséig tartó egész korszakot illetően.
A román történetírás érdeklődéssel fordult 1848 eseményei felé. Elsősorban a forradalom két nagy kortársának, Alexandru Papiu Ilariannak és George Baritnak a munkáit kell kiemelnünk. Papiu idézett műve második kötetét egészében az 1848 tavaszán (március-májusban) lejátszódó eseményeknek szenteli; hasonlóképpen Barit munkájának második kötete szinte elejétől végig az 1848-49-es eseményeket tárgyalja. Vissza

Tartalom

Előszó 4
I. FEJEZET
AZ 1848-AS FORRADALOM ELŐESTÉJÉN 10
1. Európai keretek -
2. Erdély földje és népessége 20
3. Gazdasági élet 25
A manufaktúrák fejlődése. Takarékpénztárak. Kézműipar. Céhek. Kereskedelem 26
Földművelés és állattenyésztés 30
A bányászat 33
Közlekedés és szállítás 37
A városok 39
Következtetések 43
4. A társadalmi osztályok és rétegek 45
A parasztság -
A városi nagy- és kispolgárság. A falusi értelmiség 64
A nemesség 67
A munkások 70
5. A feudális abszolutizmus építménye 72
Az Erdélyi Nagyfejedelemség feudális intézményei
A feudalizmus egész építménye a dolgozó tömegekre
nehezedik 81
A kiváltságosok és az elnyomott tömegek ellentéteinek
nemzeti vonatkozásai 84
Az erdélyi országgyűlés 86
A Habsburg abszolutizmus 92
6. A feudalizmusellenes erők növekedése 95
A polgárság erősödése
A feudalizmus elleni mozgalom 96
A Habsburg monarchia keleti részein élő népek nemzeti
ébredése 104
A román nemzeti mozgalom 110
Nemzeti ellentétek Erdélyben 133
Haladó férfiak törekvései az erdélyi nemzetiségek egymásra találásának és testvériségének szolgálatában 144
A parasztmozgalmak 147
A munkások mozgalmai 158
7. Forradalmi helyzet kialakulása Erdélyben 159
II. FEJEZET
A FORRADALOM KEZDETE ERDÉLYBEN 162
1. Az európai forradalmak kirobbanása
A forradalom kitörése Itáliában, Franciaországban,
Németországban és a Habsburg birodalomban. Az európai forradalmak jellege -
A forradalom célkitűzései a román országokban ; Erdély,
Moldva és Havasalföld 171
A magyarországi országgyűlésen megszavazott törvények jellege 173
A császári udvar és az arisztokrácia álláspontja a
magyarországi országgyűlésen megszavazott törvényekkel szemben 177
2. Forradalmi mozgalmak Erdélyben 181
Az első tüntetések és gyűlések -
Az erdélyi újságok többsége a forradalom szolgálatába áll 190
Az erdélyi magyar nemesség és a forradalom 195
A társadalmi és nemzeti követelések egyre szorosabb
összefonódása 197
Román kiáltványok és felhívások 1848 március-áprilisában 214
A parasztmozgalmak kezdetei és célkitűzései 234
Munkásmegmozdulások 259
A román polgári réteg és városi értelmiség magatartása a parasztmozgalmakkal kapcsolatban 260
3. A kormányzat és az uralkodó osztályok álláspontja a forradalmi megmozdulásokkal szemben 265
A kormány és a nemesség magatartása a parasztmozgalmakkal szemben. Nemzetőrségek alakulása 265
A kormányzat és a nemesség magatartása a román nemzeti mozgalmakkal szemben 281
A szász patríciusok és a forradalmi mozgalmak 285
A bécsi császári udvar és az aulikus arisztokrácia
magatartása a forradalmi mozgalmakkal szemben 294
4. A társadalmi és nemzeti ellentétek kiéleződése április végén 298
III. FEJEZET
AZ ELSŐ BALÁZSFALVI GYŰLÉS. TÖREKVÉSEK A
FORRADALOM PROGRAMJÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSÉRE 310
1. Az első balázsfalvi népgyűlés -
Nagy népgyűlés összehívásának eszméje -
A Tamás-vasárnapi gyűlés előkészítése. A főkormányszék próbálkozásai a gyűlés meghiúsítására 313
A gyűlés lefolyása és jelentősége 323
2. Az Erdélyi Nagyfejedelemség és Magyarország viszonyának
kérdései 335
Az osztrák és a magyar vezető körök érdekellentétei az
Erdélyi Nagyfejedelemség kérdésében -
A liberális nemesség az uniót hirdeti 338
Az unió-mozgalom nem terjed ki az egész magyar lakosságra 341
A román értelmiség elutasítja az Erdélyi Nagyfejedelemség és Magyarország egyesülésének gondolatát . 342
A szász vezető körök többsége ellenzi az unió 344
Az aulikus körök és az unió 347
3. Megélénkülnek a három román ország egyesítésére irányuló
törekvések 350
4. A balázsfalvi nagy nemzeti gyűlés előestéjén a magyar nemesség helytelen politikája következtében súlyosbodnak a nemzeti ellentétek 363
5. Törekvések a forradalmi erők egyesítésére 378
6. A forradalmi hullám növekedése falun az első balázsfalvi
gyűlés után 390
7. Az erdélyi főkormányszék és nemesség terrorintézkedésekkel
törekszik a forradalmi mozgalom elfojtására 399
8. Román értelmiségi irányzatok a balázsfalvi nemzeti gyűlés
előestéjén 412
AZ 1848. MÁJUS 3/15-5/17-1 BALÁZSFALVI NEMZETI GYŰLÉS LEFOLYÁSA 422
1. A gyűlést megelőző napok -
A gyűlés összehívása -
Páni félelem a magyar vezető körökben. A főkormányszék terrorintézkedései 426
A balázsfalvi gyűlésre hazatérnek a dunai román országokból az erdélyi tanárok 432
A gyűlés napirendjét rögzítő tárgyalások 433
Erdély minden részéből ezer és ezer paraszt indul
Balázsfalva felé 438
2. A gyűlést megelőző nap, május 2114 - vasárnap 444
Az értelmiség gyűlése a székesegyházban -
Barnut beszéde 445
Népgyülekezés a székesegyház előtt. Más előzetes
tanácskozások. Balázsfalva arculata 453
3. Május 3115 456
A gyűlés megalakulása -
A program jóváhagyása és az eskütétel 467
A rögtönítélő bíróságok megszüntetésére és Micas szabadonbocsátására vonatkozó kérés 471
A mezőn tartott beszédek. A gyűlésen uralkodó hangulat 473
A főkormányszéki biztosok első jelentése 477
Az ellentétek kiéleződése a felső klérus és a tömegek
között 478
4. A gyűlés második napja. Május 4/16 481
Unióellenes tüntetések. A jegyzőkönyv hitelesítése . -
A gyűlés elé terjesztik és az elfogadja a román nemzet petíciójának 16 pontját 484
A küldöttségek és az állandó bizottság (komité) megválasztása 495
A gyűlés berekesztése. Saguna levele. A gyűlés elnökei
által kibocsátott igazolvány 501
5. A gyűlés harmadik napja (május 5J17, szerda) 503
A jegyzőkönyv hitelesítése. A gyűlés berekesztése . . -
A főkormányszéki biztosok jelentése 505
A gyűlés utáni tanácskozások. Az Állandó Bizottság
kiáltványa 508
V. FEJEZET
A BALÁZSFALVI GYŰLÉS JELENTŐSÉGE 512
7. A gyűlés visszhangja. A főkormányszék és a magyar vezető
körök magatartása a gyűlés határozataival szemben. A románság és a császári udvar kapcsolatainak kérdése -
2. Jogok kinyilvánítása vagy petíció ? 524
3. A petíciók mit sem változtatnak a románság politikai helyzetén 528
4. A gyűlés eredményeként erősödik a nemzeti tudat 537
5. A balázsfalvi gyűlés hatása a dunai román országokban élő
hazafiakra, a bánsági és Körös-vidéki románokra 546
6. A tömegek felszabadulási harcának fokozódása a feudális
iga lerázására 554
7. A balázsfalvi gyűlés forradalmi jellege 561
JEGYZETEK
A gyakrabban idézett levéltárak és történelmi munkák rövidítései 565
Jegyzetek
I. fejezet 573
II. fejezet 582
III. fejezet 595
IV. fejezet 604
V. fejezet 612
Személynév-mutató 616
Helységnév-mutató 628
Idegen nyelvű tartalmi kivonatok 636

Victor Cherestesiu

Victor Cherestesiu műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Victor Cherestesiu könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv