Fülszöveg
A komplexitás, bonyolultság a környezeti ügyek - közöttük előkelő helyen az éghajlatváltozás - közös, belülről fakadó jellemzője, amely magával vonja az interdiszciplinaritás szükségességét. A kérdés körbejárásának az egyik módja az, ha különböző látásmódokat teszünk egymás mellé. Kérdés, hogy sikerül-e egy kerek képet kialakítani? Ez a megközelítés jellemzi e kötetet is, amelynek gerincét különböző szakterületekről érkező, különböző korosztályt képviselő kutatókkal folytatott beszélgetések alkotják. A beszélgetések egymáshoz illeszkedve az éghajlatváltozás kérdéskörének különböző szeleteit világítják meg, körbejárva a tudományos probléma jelenét és jövőbeli kérdéseit is. Az interjúk készítésekor fontos szempont volt annak feltárása, hogy az éghajlatváltozás mint tudományos téma milyen szerepet kapott a megkérdezett kutatók egyéni, szakmai életpályájában, ők hogyan vettek részt e téma tudományterületének alakításában, fejlődésében, de meg is fordíthatnánk: az éghajlatváltozás...
Tovább Fülszöveg
A komplexitás, bonyolultság a környezeti ügyek - közöttük előkelő helyen az éghajlatváltozás - közös, belülről fakadó jellemzője, amely magával vonja az interdiszciplinaritás szükségességét. A kérdés körbejárásának az egyik módja az, ha különböző látásmódokat teszünk egymás mellé. Kérdés, hogy sikerül-e egy kerek képet kialakítani? Ez a megközelítés jellemzi e kötetet is, amelynek gerincét különböző szakterületekről érkező, különböző korosztályt képviselő kutatókkal folytatott beszélgetések alkotják. A beszélgetések egymáshoz illeszkedve az éghajlatváltozás kérdéskörének különböző szeleteit világítják meg, körbejárva a tudományos probléma jelenét és jövőbeli kérdéseit is. Az interjúk készítésekor fontos szempont volt annak feltárása, hogy az éghajlatváltozás mint tudományos téma milyen szerepet kapott a megkérdezett kutatók egyéni, szakmai életpályájában, ők hogyan vettek részt e téma tudományterületének alakításában, fejlődésében, de meg is fordíthatnánk: az éghajlatváltozás hogyan formálta az ő karrierjüket, történetüket.
Jankó Ferenc (1979) egyetemi docens a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán, Sopronban. Geográfus diplomáját (2003) és PhD-fokozatát (2007) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte, doktori témája a történelmi városok felújítása volt. Posztdoktori kutatásai a környezetváltozásokkal és az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos tudás vizsgálatára irányulnak, azon belül például a klímaváltozásról folytatott viták szerepére a tudományban és a társadalomban, illetve a környezetváltozás kérdésére a magyar tudományos gondolkodásban. Nős, feleségével négy gyermeket nevelnek.
Vissza 
