1.115.134
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Magyarország iparoktatásának története az utolsó száz évben
Különösen 1867 óta/A báró Kornfeld Zsigmond díjjal jutalmazott munka
Budapest
| Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
| Oldalszám: | 728 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, kihajtható kimutatásokkal illusztrálva. "Pátria" Irod. Vállalat és Nyomdai Rt. nyomása. A báró Kornfeld Zsigmond díjjal jutalmazott munka. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A magyar iparoktatás utolsó száz évének a történetét ismerteti ez a munka. Nem szorítkozik pusztán az ügyek pragmatikus krónikájára, hanem az eszmék küzdelmét és a fejlődés szellemét igyekszik... TovábbElőszó
A magyar iparoktatás utolsó száz évének a történetét ismerteti ez a munka. Nem szorítkozik pusztán az ügyek pragmatikus krónikájára, hanem az eszmék küzdelmét és a fejlődés szellemét igyekszik feltárni. A kiegyezéstől a háború kitöréséig eltelt félszázad külső határjelzői közé eső történelmünk tartalma: nemzeti művelődésünk virágzásának korszaka. Az 1867. év keltével megjelölt határkő nemzetünk újabb történelmének legnevezetesebb mozzanatát jelzi. Ám sokkal korábbi időszakra kell visszamennünk, hogy megértsük ama nagy változások okait, amelyek iparoktatásunk történeti fejlődésében az igazi határokat megvonják. Csak így érthetjük meg a fejlődés valódi jelentőségét, amelyet hazánk ebben a korszakban mutat, s láthatjuk tisztán azokat az akadályokat, amelyeket le kellett győzni, hogy válságos korszakok után a magyarság ezen a téren is elfoglalhassa az európai nemzetek között az őt megillető helyet. Az egyes intézmények működésének vázlata és létesítésük körülményei megadják a magyar iparoktatás újabb történetének külső kereteit és rövid áttekintésben a fejlődésre ható befolyásokat is megjelölik. Adataink azonban e változatos iskolanemnek csak külső képét szemléltetik. E külső képben is sok helyütt hiányzik az egység: de ennek oka az iskolák fiatal keletében és a külső egyformaságot nem tűrő gyakorlati élet szükségleteiben gyökerezik. Közösség van azonban működésük irányában és eszmei tartalmukban. VisszaTartalom
| Előszó | 3 |
| Az ipari eszmék és törekvések fejlődésének történeti vázlata | |
| I. | |
| Az ipari munka koronkénti alakulása | 5 |
| Az ókor klasszikus népeinek ipara | |
| Művészetük és iparuk kapcsolata | |
| Ők voltak az ipar művészi formanyelvének alapvetői | |
| A középkor ipara | |
| A hűbéri és jobbágygazdálkodás háziipara | |
| Az ipari munkát kezdetleges bilincseiből a céhszervezet szabadította ki | |
| Az első céhszabályok | |
| Az első ismeretes hazai céhlevél | |
| A céhszervezet a középkorban a testületi és községi élet bástyája volt | |
| A céhszervezet iparosnevelése | |
| A vándorlás és az ipari titkok védelme | |
| Az ipartermékek hatósági ellenőrzése | |
| A céhérdekek egyeztetése az államiakkal | |
| A középkori jogrend lazítása | |
| Egyes iparágaknak a céh-kényszer alól való kiemelése | |
| Az ipar az újkori államelméletben | |
| Az újkor ipara | |
| A világesemények hatása az ipar alakulására | |
| A legújabbkori iparrendszer | |
| II. | |
| A magyar ipar történeti vázlata az 1777. évi összeírásig | 30 |
| Iparunk az Árpádok korában | |
| A kolostorok szerzeteseinek szerepe | |
| Városaink; keletkezésük és fejlődésük | |
| Az Anjouk korában a közkeletű iparok mind megvoltak az országban | |
| A renaissance-kori ipari mozgalmak és hatásuk | |
| Mátyás király hatalmas pártfogója az iparnak | |
| A Felvidék és Erdély ipara a török uralom alatt | |
| A nyugati országok iparosodása a 17. században | |
| Gazdasági viszonyaink a szatmári békekötés után | |
| Gróf Zinzendorf Károly terve Magyarország kímélésére | |
| Az 1723. évi első iparfejlesztési törvény | |
| Az alföldi telepítések | |
| A céhek megrendszabályozása | |
| A délvidéki olasztelepítések | |
| Az 1777. évi iparstatisztika | |
| III. | |
| Iskoláink a közoktatásügy állami rendezése előtt | 64 |
| Keletkezésük, fejlődésük | |
| Külföldi iskolázás | |
| A protestánsok iskolái és tanügyi férfiai | |
| A debreceni kollégium és a "Rézmetsző Diákok Társasága" | |
| Apáczai Csere János | |
| Erdély iskolái | |
| Bethlen Miklós közgazdasági terve | |
| A jezsuiták oktatási és nevelési rendszere | |
| A kegyesrendiek iparoktató munkássága | |
| A szempei kollégium | |
| Révai Miklós fellépése | |
| A 16-18. század eszmeáramlatai | |
| Iparoktatásunk a magyar közoktatásügy állami rendezése idejében | 91 |
| Mária Terézia korszakos közoktatásügyi szervezete | |
| A szervezet gyakorlati iránya | |
| A nemzeti iskolákkal kapcsolatos rajziskolák | |
| Az iparosnevelés új szempontjai | |
| Az első állami intézkedés a rajzoktatás rendszeresítésére | |
| Báró Prónay Gábor javaslatai a mesterinasok iskoláztatására | |
| A munkaiskola terve | |
| A pesti fonó-szövőiskola | |
| Az 1790/91-i országgyűlés tudományi bizottsága | |
| A rajziskolák országos szervezése | |
| A bécsi szépművészeti akadémia szerepe rajziskoláink körül | |
| Az 1795. évi korszakos rajzoktatási rendelet | |
| A rajziskolák felszerelése | |
| A nevezetesebb rajziskolák | |
| A budai rajziskola felszerelése | |
| Révai Miklós és a győri rajziskola | |
| Simai Kristóf és a körmöcbányai rajziskola | |
| Rajzoktatási mozgalmak Erdélyben | |
| Thessedik Sámuel gyakorlati gazdasági és ipari tanintézete | |
| A negyvenes évek ipari mozgalmai | 127 |
| A nyugateurópai eszmeáramlatok hatása hazánkra | |
| A korszak közgazdasági írói | |
| Magyarország közállapota a Széchenyi előtti korszakban | |
| A korszak ipara | |
| Gróf Széchenyi István fellépése | |
| Az irodalom nemzetébresztő hatása | |
| Az 1832/36-i országgyűlés törvényjavaslata iparunk emelésére | |
| Báró Mednyánszky Alajos ipariskolai tervezete | |
| A vasárnapi iskolák | |
| A József Ipartanoda | |
| A gyermekek és fiatalkorúak védelme a gyárak jogviszonyáról szóló törvényben | |
| A hasznos ismereteket terjesztő társaság és az iparegyesület | |
| Kossuth Lajos ipari eszméi | |
| Az iparegyesület ipariskolái | |
| Az első pesti rajzkiállítás | |
| Népszerű előadások iparosok részére | |
| Az első magyar iparműkiállítás | |
| Iparoktatás a kassai szegények házában | |
| Védegyleti mozgalmak | |
| Deák Ferenc és gróf Széchenyi István ipari eszméi | |
| Marastoni rajziskolája | |
| Hesz János képzőművészeti akadémiai tervezete | |
| A pozsonyi ipartanoda ügye | |
| A tanoncügy a Klauzál Gábor-féle ipari rendeletben | |
| A tanoncok iskoláztatása az abszolut kormány iskolai szervezetében | |
| Gyakorlati törekvések az 1868. évi népoktatási törvény után | |
| I. | |
| Népoktatási törvényünk | 187 |
| Társadalmi mozgalmak a köznevelés és iparoktatás érdekében | |
| Báró Eötvös József az ipari mozgalmak élén | |
| Az 1859. évi iparrend ideiglenes érvénye | |
| Az 1872. évi ipartörvény és hatása | |
| Az Országos Iparegyesület tanonciskolái és Szabóky Adolf szerepe | |
| Báró Eötvös József magvető munkássága | |
| A kir. József-Műegyetem egyetemi rangra emelkedik | |
| Az Országos Mintarajziskola és Rajztanárképző | |
| A Kassai Gépészeti Felsőbb Ipartanoda | |
| A főváros rajziskolái | |
| A felsőbb népiskolák gyakorlati irányú tanterve | |
| Mozgalmak a háziipari oktatás terén | |
| A polgári iskolákkal kapcsolatos tanműhelyek | |
| A tanító- és tanítónőképzők gyakorlati szelleme | |
| Trefort Ágost miniszter alkotásai | |
| A Budapesti Állami Középipartanoda | |
| Az Iparművészeti Múzeum és a Technológiai Iparmúzeum | |
| Az Országos Iparművészeti Iskola | |
| Az 1884. évi történeti ötvösműkiállítás hatása | |
| Ipolyi Arnold munkásságának jelentősége a művészet és az ipar ápolása terén | |
| Csengery Antal és Hegedűs sándor az iparoktatásról | |
| II. | |
| Az iparos tanonciskolák szervezetének kialakulása | 228 |
| Az 1872. évi ipartörvény hatása | |
| A kötelező tanoncoktatás törvényes rendezése | |
| Az 1893. évi tanonciskolai szervezet | |
| Jágócsi Péterffy József, Bernát István, Mártonffy Márton és Magyar Endre munkássága | |
| Az 1898. évi országos tanonc-statisztika | |
| A székesfővárosi tanonciskolák | |
| A M. Kir. Államvasutak tanonciskolái | |
| A M. Kir. Állami Gépgyár tanonciskolái | |
| A M. Kir. Posta-Távirda műszerész tanonciskolája | |
| Gyári tanonciskolák | |
| Tanoncotthonok és ifjúsági tanoncegyesületek | |
| Gróf Apponyi Albert miniszter a tanoncnevelésért | |
| Thék Endre szerepe a tanoncnevelésben | |
| Tanoncmunka-kiállítások | |
| Az 1996. évi tanoncmunka-kiállítási ankét | |
| A tanonciskolák népességi viszonyai | |
| III. | |
| A női kézimunka-oktatás úttörői | 246 |
| Az apácakolostorok a női kézimunkák melegágyai | |
| Női kézimunka emlékeink | |
| Udvarházi nevelés | |
| Az udvarházak a népművészet gondozói | |
| Női kézimunkák az árvaházakban | |
| Magán nőipariskolák Pesten és Budán a 18. században | |
| Az első állami intézkedések a női kézimunka-tanítás terén | |
| Gróf Brunswick Majthényi Mária és a "Budai Jótékony Nőegylet" kézimunkaiskolái | |
| Fáy András gyakorlati nőnevelési terve | |
| Népoktatási törvényünk hatása a kézimunka-oktatásra | |
| Mozgalmak középfokú nőnevelőiskolák szervezésére | |
| Az Országos Nőiparegylet mozgalma és nőipariskolája | |
| Társadalmi mozgalmak a nőiparoktatás fejlesztésére | |
| A pozsonyi háziipart és iparoktatást terjesztő egyesület tanműhelyei | |
| Polgári leányiskolákkal kapcsolatos nőipari tanfolyamok | |
| Háziipari munkatanítónők képesítése | |
| Iparoktatásunk országos szervezése | |
| Magyarország iparoktatásának szervezete | |
| Báró Szterényi József iparoktatási programmja | |
| Szerves intézkedések a gyakorlati ipari szakoktatás terén | |
| Az ipari szakoktatás a kereskedelemügyi minisztérium ügykörében | |
| A központi igazgatás | |
| Péterffy Lajos munkássága a központi igazgatás élén | |
| Az ipariskolák együttes működése: igazgatói értekezletek | |
| A kassai felsőipariskola és a kolozsvári ipari szakiskola szerepe a Felvidék és Erdély ipariskoláinak hálózatában | |
| A magyar felső ipariskola helye az ipari szakoktatás szervezetében | |
| Az ipari szakiskolával új intézmény vonult be az iparosnevelés rendjébe | |
| Az ipari szakiskolák kialakulása | |
| A felső ipariskola és az ipari szakiskola kapcsolata | |
| Ipari továbbképző tanfolyamok | |
| A munkások vasárnapi oktatására szervezett országos bizottság | |
| Anyagi ügyek | |
| A gyakorlati ipariskolák költségeinek alakulása | |
| Az ipariskolák hatása | |
| II. | |
| A Kir. József-Műegyetem és a Képzőművészeti Főiskola hatása az ipariskolák kialakulására | 281 |
| Az ipariskolák tanárainak és oktató-művezetőinek képzése | |
| Az ipariskolai tanulmányok kialakulása | |
| Az ipariskolák belső élete | |
| Szemléltető oktatás, szertárak, gyűjtemények | |
| A műhelyi képzés kapcsolata az elméleti és rajzoktatással | |
| Tanulmányi kirándulások | |
| Tanári ülések | |
| A tanárok tevékenysége az iskolában és a külvilágban | |
| A vidéki kis iskolák | |
| Az oktató-művezetők | |
| Az ipariskolák nelvelő-rendszere | |
| A tanulók | |
| A gyakorlati iparoktatás úttörői | |
| Hegedűs Károly, Tetmayer Károly és Nesnera Aladár eszméi és módszerei | |
| A korszak ipara és iparosai | |
| III. | |
| Az ipari szakiskolák tanulmányi rendjének fejlődése: az 1904. és az 1908. évi tantervek | 318 |
| Hieronymi Károly eszméi az iparoktatásról | |
| Az Országos Ipartanács bírálata az iparoktatás szervezetéről | |
| Ipari érdekeltségek és társadalmi alakulatok közreműködése | |
| A gyakorlat embereinek fáradozása ipariskoláink érdekében | |
| Kereskedelmi és iparkamaráink iparoktatásunkról | |
| A magyar iparoktatás irodalma | |
| Ipariskoláink a nemzetközi kiállításokon | |
| Hegedűs Sándor miniszter intézkedése az ipariskolák iparművészeti irányának ápolására | |
| Központi agyagipari műhely | |
| Gipszminta-műhely | |
| Az ipariskolák elhelyezése és épületei | |
| Külföldi szakvélemények | |
| Ipariskoláink állapota a háború előtt | |
| I. | |
| A gyakorlati irányú iparoktatási intézetek működésének áttekintése | 335 |
| Az ipariskolák népességi viszonyai | |
| Fenntartási költségük | |
| Felső ipariskolák | |
| A magyar felső ipariskolák és a rokoncélú külföldi ipariskolák | |
| A műhelygyakorlatok jelentősége a magyar felső ipariskolán | |
| Az előző műhelygyakorlat | |
| Az egyes felső ipariskolák szervezésének és működésének fontosabb mozzanatai | |
| II. | |
| Ipari szakiskolák | 370 |
| A kilencvenes évek eszmeáramlata | |
| Baross Gábor minden kamarai kerületben két ipari szakiskolát tervezett | |
| Az 1890. évi aradi kiállítás hatása az ipari szakiskolák kialakulására | |
| A kolozsvári és temesvári szakiskolák történelmi előzményei | |
| Az egyes ipari szakiskolák | |
| Működésük fontosabb mozzanatai | |
| A szövőipari szakiskolák tanulmányi rendje | |
| III. | |
| Kézművesiskolák | 408 |
| A kormány intézkedései háziiparunk ápolására | |
| A háziipar ágai és vidékeik | |
| A kosárfonóiskolák | |
| Gyermekjátékszer-készítő iskola | |
| Csipkeverő iskolák | |
| A csipke történeti fejlődése az egyes országokban | |
| IV. | |
| Nőipariskolák | 418 |
| Kézimunkatanítás a felső nép- és polgári leányiskolában | |
| A nőipariskolák működésének áttekintése | |
| A Budapesti Állami Nőipariskola | |
| Az államilag segélyezett nőipariskolák | |
| V. | |
| Iparmúzeumok | 422 |
| A Magyar Kir. Technológiai Iparmúzeum alapításának fontosabb mozzanatai | |
| Működésének első programmja | |
| Kapcsolata a vidéki iparmúzeumokkal | |
| A Kolozsvári I. Ferenc József Iparmúzeum | |
| A Marosvásárhelyi Székelyföldi Iparmúzeum | |
| Ipari továbbképző tanfolyamok | |
| Gaul Károly tevékenysége az iparosok továbbképzése terén | |
| Az ipari továbbképző tanfolyamok népességi viszonyai | |
| Székesfővárosi Községi Iparrajziskola | |
| Az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács munkássága 1922-ig | |
| A Tanács feladata és munkaköre | 439 |
| Az Országos Iparoktatási Tanács megalakulása | |
| A Tanács működési körének bővítése a kereskedelmi oktatással | |
| Darányi Ignác elnöksége | |
| Matlekovits Sándor elnöksége | |
| Az iparoktatás programmja | |
| Az iparos tanonciskolák szervezete és tanterve | |
| Az ipari szakiskolák, kézművesiskolák, nőipariskolák normál szervezetei és tantervei | |
| A felső ipariskolák tanulmányi rendje | |
| Pecz Samu műegyetemi tanár javaslata a felső építő ipariskola tantervére nézve | |
| A Kir. József-Műegyetem, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, a Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete, a Művezetők Országos Szövetsége a felső ipariskolai képzésről | |
| A felső építő ipariskola működése körének bővítése | |
| A Technológiai Iparmúzeum szervezete | |
| A Tímáripari szakiskola kérdése | |
| A Tanács munkásságának megítélése | |
| A kereskedelmi oktatási szakosztály fontosabb tárgyalásai | |
| A felső ipariskolai képzés külföldi szakértők megvilágításában | |
| Ipariskoláink munkássága a háború alatt | |
| A kormány a hadiállapot idejére az ipariskolák működésének biztosítását rendelte el | 479 |
| Az ipariskolák munkássága a hadviseléssel kapcsolatos teendőkben, az ipar, a mezőgazdaság és az emberbaráti hazafias mozgalmak terén | |
| A budapesti felső ipariskola és a győri ipari szakiskola háborús építkezései | |
| A háború kitörését megelőző évben felállított új ipari szakiskolák helyzete | |
| Az erdélyi ipariskolák az ellenséges betörés alatt | |
| A forradalmak hatása az ipariskolák működésére | |
| Az iparos tanonciskolák működése a háború alatt | |
| Az ipariskolák tevékenysége a rokkantügy szolgálatában | |
| Idegen uralom alá került iparoktatási intézetek | |
| A magyar iparoktatás egységes szervezete | 495 |
| Az idegen uralom alá került intézetek | |
| Népességi és anyagi viszonyaik | |
| Az egyes intézetek szerepe az ország iparosságának művelődésében | |
| Jelentőségük az országos hálózatban | |
| A megcsonkított Magyarország iparoktatása | |
| Az újjászervezés munkája | 517 |
| A központi igazgatás | |
| Változások az egyes ipariskolákon | |
| Az ellenséges megszállás alatt kifosztott ipariskolák | |
| Egyes iskoláknak új iparágakra kiterjesztése | |
| A nagykanizsai és a szolnoki ipari szakiskola | |
| Az új textilipari szakiskola | |
| Városok és érdekeltségek közreműködése | |
| Az 1921/22. tanévben az ipariskolák már teljes rendben működnek | |
| Jelenségek az ipari továbbképző tanfolyamokon | |
| A Technológiai Iparmúzeum átszervezése | |
| Az iparoktatásra vonatkozó statisztikai adatok | |
| Magán-ipariskolák és ipari tanfolyamok szabályozása | |
| Hadiárvák ipari szakiskolája | |
| Rajzok bírálata | |
| Az 1925. évi iparművészeti és iparrajzoktatási kiállítás | |
| Az ötvenéves felső ipariskola | |
| Az iparművészeti iskola jubiláris kiállítása | |
| A székesfővárosi községi ipari szakiskolák | |
| Tanoncoktatásunk a háború után | |
| Az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács a háború után | |
| I. | |
| Az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács újjáalakulása Gaal Jenő elnöklete alatt | 567 |
| Az iparos tanonciskolák új szervezete, tanterve és módszeres utasításai | |
| Az ifjúságnak gyakorlati pályákra nevelése | |
| Az iparügyi szakiskolák hároméves tanulmányi rendje | |
| A nőipariskolák új szervezete és tanterve | |
| Elektrotechnikai tanfolyamok | |
| A felső kereskedelmi iskolák új tanterve | |
| Gaal Jenő eszméi a kereskedelmi nevelésről a társadalmi szolidaritás és a nemzeti politika szempontjából | |
| Mestertanfolyamok | |
| A kereskedő tanonciskolák új szervezete, tanterve és módszertani utasításai | |
| A felső kereskedelmi iskolai érettségi vizsgálat új szabályzata | |
| Gaal Jenő a racionalizálásról a kereskedelmi és ipari nevelésben | |
| Iparoktatás az emberbaráti intézeteken | |
| A női kereskedelmi szaktanfolyamok szervezete és tanterve | |
| Az iparos tanonciskolai tanítói tanfolyamok szervezete és tanterve | |
| A Tanács negyvenéves fennállása | |
| II. | |
| Mozgalmak a malomipari szakoktatás terén | 595 |
| A Hengermalom gróf Széchenyi István alkotása | |
| Ganz Ábrahám a Hengermalom öntőműhelyében kezdte meg működését | |
| A hatvanas évek malomipara | |
| Mechwart András és az úttörők | |
| Pekár Imre alapvető munkája | |
| Pilch Ágoston malomipari technológiai előadásai a kir. József-Műegyetemen | |
| Lencz Ödön felső ipariskolai tanár munkássága | |
| Kossutány Tamás javaslata | |
| Varsányi Emil munkássága a magyar malomipari szakiskola megteremtése érdekében | |
| Az Országos Ipari- és Kereskedelmi Oktatási Tanács tárgyalásai | |
| A Technológiai Iparmúzeum tanfolyamai | |
| Mozgalmak a háború után | |
| Külföldi molnáriskolák | |
| Tanulságok és a továbbfejlődés útjai | |
| Történeti összefoglalás | 607 |
| Az alkotmány újjáalakulásától a háború kitöréséig eltelt félszázad jelentősége | |
| E kor teremtette meg és virágoztatta fel a magyar iparoktatást | |
| Iparfejlesztésünk iránya | |
| Gróf Tisza István iparunk gyors fellendüléséről | |
| Az ipar fejlettsége és művelődéstörténeti előzmények | |
| Az iparművészet jelentősége | |
| Az iparoktatás újabbkori iránya az egyes országokban | |
| Tanulságok a magyar iparoktatás körében | |
| Az iparosnevelés etikai szempontjai | |
| Az iparoktatás fejlettebb művelődési szükségletek alakja | |
| Függelék | |
| Az iparos tanulók rajzoktatását szabályozó 1795. évi rendelet | 675 |
| Pozsonyi festőművész-rajztanár a magyar királyság rajziskoláiról. 1796. | 681 |
| A szikszói nemes szűcs-céhnek könyve | 685 |
| A fehérmegyei molnárok céhlevele | 688 |
| A magyar iparoktatás szervezete | 697 |
| Táblás kimutatások | |
| Az állami iparoktatási intézetek né-pességi viszonyai az 1892-1918-ig eltelt huszonhat év alatt | |
| Az állami költségvetésből, az orszságos tanonciskolai alapból, a kereskedelmi és iparkamarák, a törvényhatóságok részéről az 1868-1913. években iparoktatási célokra fordított költségek | |
| Az állami iparoktatási intézetek népességi viszonyai az 1918-1932-ig eltelt tizennégy év alatt |
Témakörök
Vig Albert
Vig Albert műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Vig Albert könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal