Kafka 2001/4.

Tartalom

6 Szerkesztőség - Védőbeszéd a nem hasonlóért. Léteznek-e
az egymáshoz nem hasonlító, de a mindenkori közös tapasztalatok és
hasonló beállítottságok által formálódó nemzedékek, melyeknek konfliktusain és párbeszédein keresztül egy adott társadalom mégis élővé és
megváltoztathatóvá válik?
10 Marianne Gronemeyer - Merénylet a karakter ellen. A generációk
nem születés, hanem diagnózis révén jönnek a világra. Ismertetőjegyeket
és szignatúrákat aggatnak rájuk, valamely »ismertetőjegy« hordozóiként
tengetik létüket, népesítik be a statisztikákat. Ki- és felcserélhetővé válnak.
Valóban létezik az azonos korúak családi hasonlósága, a világlátás közössége, vagy akár a kor érzete?
16 Viktor Jerofejev - Huszonegyedik századi Natasa Rosztova.
Úgy hordja nyakán a tibeti ezüstből készült, szakrális díszt, mint egy
pénzes-zacskót, vicceket mesél, csak zöldnél megy át az úttesten, és
követeli a számlát a benzinkútnál: Zsenyka, 19 éves. Elődje Agata, 34,
közönyös a mocsok iránt, jó elbeszéléseket ír, »izgi« számára a törvénysértés. A nemek kavalkádjából az orosz nők újabb generációi nőnek ki -
gyorsabban, mint ahogyan azt a patriarchális orosz férfitudat fel tudná
dolgozni.
26 Zilahy Péter • Ami nincs. Egy generáció, ami nem létezik; aki nem
hisz semmiben, aki lúzernek tartja a szüleit, de felveszi alkalmazottnak a cégéhez; aki nagyvonalú és jó szándékú, akinek boldog
gyermekkora volt, még mindig szüleinél lakik, és még most is a mama
főztjét eszi.
36 Tóbiás Jirous - Csokoládé az apám számára. A kórházi
betegszobában találnak egymásra: az apa, aki ahhoz a generációhoz
tartozik, mely oly korban élt, »amikor még volt mit rombolni«, és a fiú,
aki egy »hit nélküli világban« nőtt föl, csak önnön visszhangjában
bízva. Kötelesek vagyunk-e ismerni tulajdon apánkat?
40 Durs Grünbein - Versek
44 Katharina Raabe - »Az emberiség történelmének minimuma« »Az idők hangzavarára« fülelni, a hulladékhegyek alatt
felismerni a »barokk Pompejit« és a késői Rómában jelenünket
felfedezni - ahogyan egy alig negyvenéves férfi az öregségről ír.
46 Jaroslaw Klejnocki • Az utolsó beszélgetés. Nem adatott meg
sem az, hogy egymásra találjanak, sem az, hogy elbúcsúzzanak. Ott éltek
a szigetvilágban, mindegyikük a másik világa ellen küzdve. A legvégső
út mentén ismeri csak fel a fiú, hogy nem létezik »mi«, nem létezik »ő«,
csak »én«.
52 Jindra Repa - Az én generációm. Amikor 1989-ben visszatért
hazájába, találkozott egykori osztálytársaival, akik jobb időkre vártak.
Évtizedekbe is beletelik még, így gondolta akkor, míg honfitársai változni
és változtatni tudnak, és képesek lesznek lépést tartani ezzel a másik
világgal. Tévedett.
56 Graziná Asembergiené - Dezertőrök generációja. Egyesek
párizsi, milánói vagy New York-i modellkarrierre vágyakoznak; a tudományokban legtehetségesebbeket »elszívják« a nyugati egyetemek.
Sokan élnek illegálisan Svédországban vagy Nagy-Britanniában, rosszul
fizetett kisegítő munkákból tengetve életüket, a kiutasítástól való
folytonos félelem közepette. Litvánia lakosságának fele bepakolt
bőröndjein üldögél. Akiknek a »szovjet-kor« emléke jelenként él, csak
azok nem töröltek ki semmit emlékezetükből.
60 Ivan Laucík - Csillogó szem. Ha a város, amelyikben él az
ember, először az Osztrák-Magyar Monarchiához, később a Csehszlovák
Köztársasághoz, a Szlovák Államhoz, majd ismét a Csehszlovák
Köztársasághoz, végül »az emberiség új korszakához« tartozik, akkor
lakosainak szeme a látóhatáron mindig is az állandóságot keresi a tátrai
hegycsúcson, a Kriváfton, melyet egyetlen rendszernek sem sikerült
átneveznie.
66 Thomas Schneider - Címszó Európa Ifjúsági csereprogramok. Számtalan internacionális, bilaterális és regionális kezdeményezés ajánl Közép-Európa területén gyakorlatot, iskolai, egyetemi és
szabadidős program- és tartózkodási lehetőséget. Ha oly különbözőek
is e csereprogramok céljaikban és eszközeikben, az eredmény mégis
köszönteni való: élénkítik a határokon túlmutató párbeszédet, és
segítenek leépíteni az előítéleteket és a bizalmatlanságot. Befektetés a
jövőbe. Tudósítás a tapasztalatokról - és áttekintés.
70 Barbara Brathová - Dusán Kállay - egy ember, aki gyermek
maradt Illusztrációi lehetőséget adnak számunkra, hogy ha csak
pillanatokra is, de visszatérhessünk oda, ahol valaha biztonságban
éreztük magunkat: a gyermekkor világába. Aki a mesék és a fantázia
világáról beszél, nem kerülheti meg DuSan Kállay, szlovák illusztrátor
nevét.
72 Georg Diez - Az ember, aki nem mosolygott Thomas Jefferson
1802-ben magával vitte Párizsból a pommes frittes receptjét; Ray Kroc
felismerte a jobb idők ígéretét: egyenlő jogokat - egyforma sülteket,
amikor találkozott a mosolytalan emberrel, kezdetét vette a siker-sztori:
McDonald's portré.
A szerzőkről és fordítókról
A képekről, Előzetes, Impresszum

Témakörök