A széppróza

Vélemények és fejtegetések

Szerző

Viktor Sklovszkij

Fordító

Lányi Sarolta

Lektor

Szőllősy Klára

Budapest

'Viktor Sklovszkij: A széppróza ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	560 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	7
A láncolat törvényei
A nagy művészetelméletről, amely a Kecskeréttel határos Jasznaja Poljanában jött létre	15
Nyelv és művészet	18
A művészet mini képekben való gondolkozás	20
Közérthető-e a természet szépsége, és élvezése nem kíván-e némi történelmi felkészülést, amely egy bizonyos művészi felépítés kifejezésében érvényesül	30
A tájleírásról	33
A tárgyelemzés legegyszerűbb eszköze	44
A "népi irodalomról" és arról, mi okból választ a nép olvasmányul bizonyos könyveket	52
A népi ponyvaregény ősei	61
Hogyan lesz új a régiből	67
A kitalálás hiteléről	69
A szerző röviden igazolja magát az olvasó előtt	74
Próza, retorika és szerelem	76
A bábeli torony építői	83
A szerelem elemzése	88
Retorika - törvénykezés - próza	94
A konfliktus természetéről	100
Most a vizsgálandó anyag időrendjének megszakításával Shakespeare-ről fogunk beszélni	105
Shakespeare titkai	108
Metafora és cselekvény	111
Tolsztoj cikke Shakespeare-ről és a drámáról - mint két poétika összeütközésének eredménye	113
A letompított különbségek kiélesítéséről	121
A jellemalkotás mint új egység
A novelláról	125
Néhány empirikus megjegyzés a novellák egységesítésének módjairól	129
A "jellem" fogalmának különböző értelmezése a különböző korszakok irodalmi műveire vonatkoztatva	134
A műalkotás igazi egységéről általában, és a Dekameron egységéről	141
Mi történt az 1348. évi pestisjárvány után?	145
Három novelláról	149
Mi az új és mi a régi a Dekameron-ban?	155
Novellák a humanista társadalmi helyzetéről, s olyan novellák, amelyek új és régi viszonyát az életből vett hasonlatok átértelmezése révén világítják meg	157
A réginek felújításáról s arról, hogyan kapnak más értelmet az új láncolatba kapcsolt helyzetek új mondanivalók szavaiban	161
Az új gazda szájához emeli a csutorát	167
Még néhány szó a retorikáról	170
Az öregségről általában s arról, hogy érezte meg az öregséget Giovanni Boccaccio, az író	174
Az új regény születése
Beszélgetés kezdődik Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha című regényről	181
Az életkor, az idő és a szél	181
A lovagregényekről	183
Regény és történelem	188
A Don Quijote témája és Don Quijote jelleme	191
Nicolas, a borbély és Samson Carrasco	191
Don Quijote és a kópé-regény	194
Don Quijote betét-novellái	200
Új regényelmélet és Don Quijote beszédei	208
Távoli, repülő és lakatlan szigetekről, valamint a szóképek jelentőségéről, tovább Sancho Panzáról, a szárazföldi sziget kormányzójáról	212
Régi formák megismétléséről	221
A csodálkozásról	226
Az angol klasszikus regény
Hogyan alkalmazza Fielding regénye szerencsés befejezése végett a felismerést, és miben különbözik ez az antik dramaturgia eljárásától	233
Konfliktusok Fieldingnél	238
A csalimesék szórakoztató voltáról	241
Csata a fehér medvével, Sterne és Voltaire	246
Sterne és Locke, vagy a szellemesség és a józanság	250
A szemérmességről	254
A pózokról és a gesztusokról	257
A szolga kiszorítja gazdáját	262
Néhány szó a regények fejezetekre osztásáról	264
Az idő a regényben	271
Sterne kalitkája	282
Mr. Pickwick és Cervantes regénye	285
A felismerés Dickens műveiben	288
Csillogó gyermekszemek és Mr. Dick szemefénye	296
Kalandok, felismerések, rémségek, titkok	304
A titok-regény felújítása	309
A kis Dorrit mint a titok-regények mintaképe	312
A regény titkainak jegyzéke	315
A titkok nyomában	317
Rigaud- Blandois mint a keret-elbeszélés hőse és mint Clennam ellenlábasa. Megjegyzések a keret-elbeszélések sikerületlenségéről	326
Merdle titka	329
A regény-megoldások	331
A csodálkozás stilisztikája	339
Ismét a tájról	345
A világ rendezetlenségéenk megérzése Dickensnél	346
Az orosz elbeszélés és regény
Tartalom és stílus	351
Az új orosz próza alapja a jellem	369
A tegnapi nap története Lev Tolsztoj munkanapjainak szokott menetében	371
Téma és analízis	375
A Háború és béke	379
A fogalmazványokról	379
Történelmi aalízis és a hősök megválasztása	381
Tűzvész messziről és közelről	384
Hogyan szánkóztak Rosztovék jelmezben	387
A fogalmak megújulása	390
Az ihletről	398
Néhány szó a "fabuláról"	399
Anna, Natasa, Katyusa	402
A szemlélet jellegéről és a fejezetek szerkezetéről	405
A Föltámadás leírásainak sokszorossága. Beszélgetés a realizmusról	411
Az elemzés a realista leírásban	413
A régiben az emberek felfedezik az újat: az igazit	419
A világgal való kapcsolat stílusbeli különfélesége	422
A Csehov-novellák sajátosságai	424
A régi témák bukása	426
Még néhány szó ismét a metonímiáról. Elbeszélés és badarság	430
A megoldások hullámzása és kettőssége Csehovnál	434
A sztyepp	436
Mit jósolnak?	440
A csehovi hősök ellentmondásossága és ingadozásai	443
A Hadzsi Muratról	449
Bevezetés	449
Kimozdíthatatlan a nép, vagy hullámzó az idővel?	453
Hadzsi Murat, a katona és Hadzsi Murat, a paraszt	456
Havazat	460
Marja Dmitrijevna és a levágott fej	464
Hogyan válik egy-egy leírás a kompozíciós-értelmi felépítés elemévé	467
Eseményfolyamatosság a Hadzsi Muratban, a har az események hitelességéért; a mű kompozíciós elvei, a dal jelentősége a kompozícióban	471
Miklós cár és annak okai, hogy miért kereste Tolsztoj olyan kitartóan a cári rendeleteket	476
Tüntetés a Nyevszkij proszpekten	486
Akik átkelnek az idő hegyein
Ismét az új tükröződéséről beszélnek, és az öröklé törvényéről a művészetben, valamint Plehanov és Dosztojevszkij vitájáról	491
Pétervárból Leningrád lesz	502
1918-1920	502
Majakovszkijról	509
Gorkijról és az eljövendő művészetről	512
A szocialista realizmus és a Nyugat művészete
Néhány szó a szovjet művészetről és a harmincas évek nyugati művészetéről	521
Hemingway útkeresése az ifjúságától öregségéig	528
Kozákság és parasztság	536
Történelem, okmányszerűség és életrajz	539
Grigorij Melehov és Akszinya	542
A szerelem fokozatairól	542
A szerző most nem önmagára emlékezik, hanem a polgárháborúra és arra, mit meséltek az őrszem-bajtársak a Dnyeper puszta partjain, Tyeginyka környékén	545
Visszatérek Grigorij és Akszinya szerelmének fokozataihoz	546
Az új meglátásáról	548
A hatvanhetedik tavasz	551
Névmutató	553