Világ világossága (dedikált példány)

Fülszöveg

Szerelmes könyvet tartasz kezedben. Benne van minden emberi érzés, mozdulat és kifejezés, amelyet a szerelmi lírából ismerünk. A szépség vonzása. A vágy édessége. Fájdalmas vágyakozás. A várva várt találkozás öröme. A csendes közelség. Ujjongó csók. Az ölelés meghittsége. Simogató vigasztalás. Mámor a Kedves közelében.
Szenvedély van benne és szenvedés, mint minden szerelemben.
De nincs benne megalázottság, féltékenység, elhagyatottság... A kedves nem fordítja el az orcáját, nem csap be és sohasem hagy el. Lehetsz bármilyen csúnya és nyomorult, szegény és beteg, lehetsz hűtlen vagy ostoba, ő nem szakít, ő hű hozzád, mindig számíthatsz arra, hogy visszafogad. Nincs gondolatod, amelyet ki ne találna, ölelésednek elébe megy, s ha szenvedsz, még közelebb jön, hogy enyhítse szenvedésedet. Hisz nincs fájdalom, amelyet ne ismerne, nincs betegség, amelynek ne tudná az orvosságát. Te eltántorulhatsz tőle a mindennapi gondok és a sokféle csábítás közepette, de mindig visszatérhetsz a karjaiba. És sohasem késő. Mert ő mindig ugyanaz.
Ebben a szerelmes könyvben a Kedves örök. Ezért nem csoda, hogy a benne kifejezett szerelmen ott van a Boldogság pecsétje. Még azokon a verseken is, amelyek a szenvedésről szólnak. Mert áldott szenvedés ez, megváltó hatalma van.
A himnusz az Isten iránti "szent szerelem" műfaja: lírai vallomás és diadalének a szelíd hatalomról, aki mindent legyőz. Szerelmi költészet ez a javából, amely jórészt a középkorban, a kolostorok falai között született és virágzott, de templomainkban ma is zeng. Nyelvezetének érzéki forróságát a Lélek szenteli meg, lendületes ritmusában lüktet az Élet. Babits Mihály és Sík Sándor fordításai bizonyságtételek; áhítattal közvetítik a változatlanul időszerű két évezredes keresztény örömhírt: az Isten szeret. Vissza