| Bevezetés | |
| Nézetek és világnézet | 5 |
| Világnézetek találkozása | 5 |
| Szakosodás és áttekintés | 6 |
| Ismeretek és világnézet | 6 |
| Iránytű a világban | 7 |
| A tudományos természetszemlélet | |
| A modern természeti világkép kialakulása | |
| Régi természeti világképek | 12 |
| A mechanikus természetszemlélet | 14 |
| A dialektikus materializmus kialakulása | 14 |
| A mozgás. A mozgás fő formái a természetben | |
| A mozgás fogalma | 17 |
| A mozgás természetes állapot | 17 |
| A kimeríthetetlen anyag (Olvasmány) | 19 |
| A mikrovilág mozgásai | |
| A magfizikai mozgás | 21 |
| Mikor stabil az atommag? (Olvasmány) | 22 |
| Az atomfizikai mozgás | 22 |
| A kémiai mozgás | 24 |
| A makroszkopikus testek és mozgásaik | |
| A molekuláris mozgás | 26 |
| A biológiai mozgás | 27 |
| A mechanikai mozgás | 27 |
| A struktúra és a mozgás egysége (Összefoglalás) | |
| A természeti rendszerek átalakulásai | |
| A természeti rendszerek kölcsönhatásai | 33 |
| Az átalakulás folyamata és szakaszai | 34 |
| A tömeg és energia megmaradása | |
| A tömeg és az energia | 37 |
| A tömegmegmaradás | 37 |
| Az energiamegmaradás törvénye | 38 |
| A tömeg és az energia kapcsolata | 39 |
| A természeti folyamatok iránya | |
| A progresszív és regresszív folyamatok | 41 |
| A világegyetem folyamatainak egyensúlya | 42 |
| A fejlődés a Földön | 42 |
| Az emberré válás | 43 |
| A természet általános törvényei (Rendszerezés) | 48 |
| A társadalom mozgása és fejlődésének fő törvényszerűségei | |
| A társadalmak életének meghatározója a termelési mód | |
| Az ember alapvető tevékenysége | 54 |
| A termelési mód | 55 |
| A termelőerők fejlődése | 56 |
| A termelési viszonyok | 58 |
| Az osztályok és az osztályharc | |
| Társadalmi osztályok és rétegek | 61 |
| Az osztályharcok lényege | 62 |
| A társadalom alapja és felépítménye | |
| Az alap és a felépítmény fogalma | 65 |
| Az alap és a felépítmény kapcsolatának általános törvényei | 66 |
| Az állam | 66 |
| A társadalmi gazdasági alakulat általános szerkezeti képlete | 68 |
| A társadalom változásai | |
| A változások sokfélesége | 71 |
| A társadalmi forradalmak | 71 |
| Viták a történelmi haladásról | 72 |
| A szocialista forradalom | |
| A munkásosztály történelmi hivatása | 76 |
| A szocialista forradalom | 78 |
| Egy amerikai marxista a két világrendszer versenyéről (Olvasmány) | 79 |
| A társadalmi törvények és az emberi tevékenység | 81 |
| Egyoldalú nézetek a társadalmi törvényekről | 81 |
| A társadalmi törvények marxista-leninista felfogása | 82 |
| Véletlenek a történelemben (Olvasmány) | 84 |
| A társadalom mozgása és fejlődésének fő törvényszerűségei (Olvasmány) | 86 |
| A világnézet alapkérdései | |
| Az anyag | |
| Az anyag fogalmának hétköznapi és filozófiai értelmezése | 91 |
| A mozgás és anyag létezési módja | 92 |
| Az örökké változó anyag (Olvasmány) | 93 |
| A világ anyagi egysége. Az egyetemes összefüggések | 95 |
| Az egyetemes összefüggések formái | 95 |
| Az oksági összefüggés | 95 |
| A szükségszerű és a véletlen összefüggések | 96 |
| Az objektív törvények | 97 |
| Az objektív törvények és a világ anyagi egysége | 98 |
| A tudat | |
| A tudat kialakulása és lényege | 101 |
| A valóság és a tudat | 102 |
| A fogalmak fejlődése | 103 |
| Az elvont fogalmak kialakulása (Olvasmány) | 104 |
| A tudat aktivitása, viszonylagos önállósága | 104 |
| A világ megismerése | |
| A megismerés lényege | 107 |
| A megismerés gyorsuló ütemben fejlődik (Olvasmány) | 107 |
| A megismerés forrásai | 108 |
| Ismereteink megbízhatósága | 110 |
| Megismerhető-e a világ? | 111 |
| A világnézet alapkérdései (Összefoglalás) | 114 |
| A társadalmi tudat formái | |
| A politikai és a jogi tudat | |
| A társadalmi tudat | 119 |
| Politikai gyakorlat és politikai tudat | 119 |
| A jog lényege | 120 |
| Gazdaság és politika | 120 |
| A kizsákmányoló osztályok a forradalmi mozgalmak ellen | 120 |
| A marxista-leninista pártok politikájának lényege | 122 |
| Hazafiság és nemzetköziség | |
| Kétféle hazafiság | 126 |
| A polgári nacionalizmus | 127 |
| Internacionalista hazafiság | 127 |
| Ady Endre a hazafiságról és a nacionalizmusról (Olvasmány) | 129 |
| Lenin az internacionalizmusról (Olvasmány) | 129 |
| Az internacionalizmus - ma (Olvasmány) | 130 |
| Az erkölcs lényege és osztályjellege | |
| A magatartás erkölcsi szabályozása | 132 |
| Az elemi erkölcsi szabályok | 133 |
| Az osztálytársadalmak erkölcsei és etikái | 133 |
| A kizsákmányoló osztályok kettős erkölcse | 134 |
| Az etikai relativizmus | 134 |
| Erkölcs és magatartás | |
| Az erkölcsi szabadság | 137 |
| Az erkölcsi felelősség | 138 |
| A szocialista erkölcs | |
| A proletárerkölcs | 141 |
| A kommunista erkölcs lényege | 141 |
| A szocialista kollektivizmus | 142 |
| Magánélet és közélet | |
| Személyes kapcsolatok és szükségletek | 144 |
| Szerelem, házasság, család | 145 |
| Erkölcsi önnevelés | 145 |
| A boldogságról (Olvasmány) | 146 |
| A politikai, jogi és erkölcsi tudat (Összefoglalás) | 147 |
| A vallás lényege és történelmi szerepe | |
| Mi a vallás? | 149 |
| A vallás keletkezése | 149 |
| A tételes vallások létrejötte | 151 |
| A vallások történelmi szerepe | 151 |
| Híres gondolkodók a vallásról (Olvasmány) | 153 |
| A vallás megszűnésének útjai | |
| Polgári valláskritika | 155 |
| A marxista valláskritika | 156 |
| Szocializmus és vallás | 156 |
| Vallás és erkölcs | 156 |
| Művészet és valóság | |
| Érzékletes forma | 159 |
| A művészet megismerő és alakító szerepe | 162 |
| Az esztétikai hatás | 163 |
| A művész feladata korunkban (Olvasmány) | 164 |
| Művészetek és társadalom | |
| A művészet és a termelőerők | 166 |
| A kapitalizmus és a művészet | 166 |
| Művészet és politika | 167 |
| Hagyomány és korszerűség | 168 |
| A tudomány | |
| A tudomány lényege | 170 |
| A tudomány ereje és fejlődése | 170 |
| A tudományos fejlődés akadályai | 172 |
| Tudomány és vallás | 174 |
| A hátráló hit (Olvasmány) | 175 |
| A vallás, a tudomány és a művészet (Összefoglalás) | 177 |
| A világnézet | |
| Társadalmi és egyéni tudat | 179 |
| A világnézet fogalma | 179 |
| A világnézet kialakulása | 180 |
| A világnézet tartalma | 181 |
| A marxista-leninista világnézet | |
| A világnézet fő kérdése | 183 |
| A marxista-leninista világnézet főbb sajátosságai | 183 |
| Hazánk szocialista gazdasági és társadalmi rendje | |
| Út a jövőbe | |
| A szocializmus álma | 189 |
| Testet öltött program | 190 |
| A kommunista társadalom két szakasza | 190 |
| Két világrendszer harca | 191 |
| Az emberiség útja az ősi közösségtől a kommunizmus közösségéig (Olvasmány) | 192 |
| A szocialista átalakulás kezdeti feltételei | |
| Átmeneti szakasz | 196 |
| A szocialista társadalmi rend kiépülése | |
| Tulajdonviszonyok az átmeneti korszak kezdetén | 198 |
| A szocialista tulajdon két formája | 199 |
| A szövetkezet előnyei | 200 |
| A szocialista gazdasági fejlődés első szakasza | |
| A gazdaságirányítás rendszere a szocializmusban | 202 |
| Tervutasításos gazdaságirányítás | 203 |
| A tervlebontásos rendszer célszerű volt | 204 |
| A szocialista fejlődés első szakaszának eredményei (Összefoglalás) | |
| A termelőerők fejlesztése a szocializmus teljes felépítésének korszakában | |
| Ami még előttünk áll | 212 |
| A termelőerők továbbfejlesztése | 212 |
| A harmadik ötéves terv | 213 |
| A gazdasági mechanizmus reformja | |
| A reform indítékai | 217 |
| Az új gazdaságirányítási rendszer lényege | 217 |
| A szociálizmus teljes felépítésének feladatairól (Olvasmány) | 219 |
| A terv és a piac kapcsolata | |
| A piac szerepe | 221 |
| A szükségletek kielégítése | 221 |
| A terv elsőbbsége | 222 |
| A piac szabályozása | 222 |
| A piac visszahatása | 222 |
| Tervszerűség a szocializmusban | |
| A tervszerűség lényege | 224 |
| Társadalmi tulajdon és tervszerűség | 224 |
| Tervszerű, arányos fejlődés | 225 |
| A népgazdasági tervezés | |
| A gazdaságpolitika és a terv | 228 |
| A népgazdasági terv tartalma | 228 |
| Tervezésünk új vonásai | 229 |
| Tervlebontás helyett gazdasági irányítás | 229 |
| Az állam a termelőeszközök tulajdonosa | 229 |
| Az új típusú szocialista vállalat | |
| A vállalatok önállósága | 231 |
| A döntés joga | 231 |
| A jövedelemelvonás formái | 232 |
| A termelés bővítése | 232 |
| A nyereség szerepe | 233 |
| A vállalat anyagi érdekeltsége | 233 |
| A termelőszövetkezetek | |
| Magyarország szövetkezeti ország | 236 |
| A termelőszövetkezetek sajátosságai | 237 |
| A termelőszövetkezet: vállalat | 238 |
| A szövetkezeti gazdálkodás új vonásai | 238 |
| A dolgozók életkörülményeinek alakulása | |
| Hogyan mérhető az életszínvonal? | 240 |
| Az életszínvonal növekedése a harmadik ötéves tervben | 242 |
| Fordulat a magyar nép életkörülményeiben | 245 |
| Az életszínvonal emelésének módszerei és a nemzeti jövedelem | |
| A gazdasági mechanizmus reformja és az életszínvonal | 247 |
| A fejlődés alapja a nemzeti jövedelem növelése | 248 |
| A nemzeti jövedelem növelésének feltételei | 248 |
| A szocializmus teljes felépítésének gazdasági feladatai (Összefoglalás) | |
| A Magyar Népköztársaság szocialista politikai rendszere | |
| Osztályszerkezet és politikai hatalom | 253 |
| A munkásosztály hatalma | 254 |
| A szocialista nemzeti egység kialakulása | 255 |
| A munkásosztály vezető szerepe az új helyzetben | 256 |
| A munkáshatalom funkciójának változása | 257 |
| A magyarországi osztályharc tapasztalataiból (Olvasmány) | 257 |
| A Magyar Népköztársaság politikai életének irányítói erői | |
| A kommunisták szerepe a szocializmus építésében | 259 |
| A párt társadalomirányító tevékenysége | 260 |
| A Magyar Népköztársaság államszervezete | 260 |
| A Magyar Népköztársaság törvényes rendje | 261 |
| Mi jellemzi a kommunistákat? (Olvasmány) | 263 |
| A szocialista társadalom demokratizmusa | |
| Demokrácia és diktatúra | 265 |
| Jogok és lehetőségek | 265 |
| Demokratizmus az állami életben | 266 |
| A Hazafias Népfront | 267 |
| A tömegszervezetek | 267 |
| A szocialista demokrácia továbbfejlődése | 268 |
| Jogok és felelősség | 269 |
| Az állam és az önigazgatás | 269 |
| A szocialista társadalom politikai fejlődése hazánkban (Összefoglalás) | |
| A nemzetközi fejlődés kérdései | |
| Korunk kapitalizmusa | |
| A termelőerők fejlődése a második világháború után | 276 |
| A termelőerők fejlődése és a kapitalizmus | 276 |
| Az állami monopolkapitalizmus | 277 |
| Az állami monopolkapitalizmus történelmi szerepe | 277 |
| A nemzetközi tőkés integráció | 279 |
| A mai kapitalizmus társadalmi szerkezete | 279 |
| A szocialista világrendszer | |
| A szocialista világrendszer jelentősége | 282 |
| A szocialista gazdasági és társadalmi fejlődés első évei | 282 |
| Az építőmunkában elkövetett hibák | 283 |
| Politikai tévedések és következményeik | 283 |
| Kétfrontos harc a továbbhaladásért | 284 |
| A szocialista vívmányok megszilárdulása | 285 |
| A két világrendszer harca és egymás mellett élése | |
| Az erőviszonyok módosulása | 288 |
| A békés egymás mellett élés | 289 |
| A békés egymás mellett élés is osztályharc | 289 |
| Haladás vagy "status quo" | 290 |
| A békés egymás mellett élés és az eszmék harca | 290 |
| A békés egymás mellett élés különböző felfogásairól (Olvasmány) | 291 |
| A két rendszer gazdasági versenye | |
| Hol a leggyengébb a lánc? | 293 |
| A történelem bizonyít | 294 |
| A két rendszer versenye | 294 |
| A fejlődés üteme a döntő | 295 |
| A verseny értelme | 298 |
| A szocialista országok gazdasági fejlődése és a nemzetközi osztályharc (Olvasmány) | 299 |
| A háborúk eredete és jellege | |
| A háborúk oka és a háborús célok | 301 |
| Az erőszak történelmi szerepe | 302 |
| Hogyan ítéljük meg a háborúkat? | 302 |
| Mai lehetőségek és veszélyek | 303 |
| Mai burzsoá elméletek a háborúról | 305 |
| Harc a háború ellen korunkban | |
| Új katonai helyzet | 307 |
| A nemzetközi tőke módosítja haditervét | 308 |
| Forradalmak - helyi háborúk | 308 |
| A forradalmak előrehaladása a békét szolgálja | 310 |
| Az erőszak szerepe korunkban | 311 |
| A fejlett tőkésországok dolgozóinak harca a társadalmi haladásért, a szocializmusért | |
| A tőkésországok gazdasági fejlődése | 312 |
| A monopoltőkésállam antidemokratikus törekvései | 312 |
| A kommunista pártok harca és programja | 313 |
| A kommunisták politikájának új vonásai | 314 |
| A munkásosztály politikai egysége | 315 |
| Az Októberi Forradalom példájának szerepe a tőkésországok munkásosztályának harcában (Olvasmány) | 316 |
| A volt gyarmati országok népeinek küzdelme a teljes felszabadulásért | |
| A neokolonializmus | 318 |
| A továbbhaladás útjának megválasztása | 320 |
| A tőkés út lehetősége | 321 |
| A nem kapitalista út | 321 |
| A nem kapitalista út nemzetközi feltételei | 322 |
| A nemzeti felszabadító harc ideológiája | 322 |
| A volt gyarmati országok és a szocialista világrendszer | 323 |
| A fejlődés nem kapitalista útja (Olvasmány) | 323 |
| A szocialista világrendszer fejlődésének második szakasza | |
| A nemzetközi gazdasági együttműködés | 325 |
| Gazdaságirányítási reformok | 326 |
| Az új fejlődési szakasz nehézségei | 326 |
| A szocialista világrendszer kisugárzó hatása | 328 |
| A Szovjetunió szerepe a szocialista országok közösségében (Olvasmány) | 329 |
| A kommunizmusba való átmenet feltételei | |
| A kommunista társadalom fogalma | 331 |
| Kommunizmus - a világ egy részén? | 332 |
| A kommunizmus "menetrendje" | 332 |
| Áttérés a kommunista elosztási elvre | 333 |
| A társadalmi egyenlőség megvalósulása | 334 |
| A szabadság birodalma. Az ember a kommunizmusban | |
| Az ember erkölcsi arculatának átalakulása | 336 |
| A kommunista ember vonásai | 337 |
| A társadalmi öntudat magas foka | 338 |
| Az egyén sokoldalú fejlődése | 338 |
| A kommunizmus: fejlődő társadalom | 339 |
| Kislexikon | 341 |