Világosság 1979. november

Előszó

Részlet:
A lelkiismeret szabadság a szovjet állam első törvényeiben
A Világosságot régi baráti kapcsolatok fűzik a Nauka i Religija c. szovjet folyóirathoz. Laptársunk most ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Az alkalomról az alábbi cikk közlésével emlékezünk meg, amelynek szerzője a Nauka i Religija főszerkesztője, s amely a lap 1978. 9. számában jelent meg.
A lelkiismereti szabadság kérdései elválaszthatatlanul összefüggnek a társadalom általánosabb szociális-gazdasági és politikai problémáival. Ezen összefüggés dialektikájának egyik sajátossága az, hogy az előbbiek megoldása teljes egészében az utóbbiakétól függ: ahol a gazdasági és társadalmi-politikai problémákat nem a nép érdeken oldják meg, ott a lelki ismereti szabadság kérdéseit sem lehet alapvetően megoldani. A magántulajdonon és az ember ember által való kizsákmányolásán lapuló társadalomban, ahol a politikai hatalom a kizsákmányolóké, s a kizsákmányolásán alapuló társadalomban, ahol a politikai hatalom a kizsákmányolóké, s a kizsákmányoltak szellemi elnyomás alatt élnek, nincs és nem is lehet általános egyenjogúság, egyenlőre társadalmi-gazdasági, politikai, állampolgári vagy bármi más jog és szabadság, beleértve a lelkiismereti szabadságot is. És viszont: azzal, hogy minden hatalom a dolgozó nép kezébe került, hogy felszámolták a magántulajdont, hogy minden dolgozó előtt megnyílt a szellemi kultúrához vezető út, a szovjet polgárok számára "a demokratikus jogok és szabadságjogok olyan tényleges lehetősége" nyílik meg, "amilyen soha még megközelítő mértékben sem állt fenn a legjobb és legdemokratikusabb polgári köztársaságokban sem".
Vissza