Világszárnya

Előszó

A mesemondóról
Demeter Antiné Jánó Anna 1926. május 7-én született Moldvában, a Beszterce völgyében fekvő Gerlénben (Garleni), mely közigazgatásilag Bákó megyéhez tartozik. Édesapja Jánó István, édesanyja Bráz Marika.
Anna nénivel lészpedi tanítóskodásom idején, egy családlátogatáskor ismerkedtem meg. Két leányát - Erzsikét és Marikát - a lészpedi magyar iskolában tanítottam.
Édesanyja tizenöt gyermeket szült, többször ikereket is. Anna néni volt közöttük a legidősebb, ezért a családban ő volt az édesanyja fő támasza a munkák elvégzésében.
Elmondása szerint szülei nagy mesélők voltak. A közösen végzett munkák alkalmával édesanyja énekkel és mesével szépítette meg az együttlétet. Sokszor csak azért nem aludt el a fonás, varrás vagy szövés közben a hosszú téli estéken, mert édesanyja énekei és meséi ébren tartották.
Anna néni megtudta, hogy engem érdekelnek a régi dalok. Felajánlotta, hogy elmondja mindazt, amit tud. Nemcsak tőle, hanem nagyanyjától, édesanyjától és az egyik húgától is gyűjtöttem dalokat. Amikor rájöttem arra, hogy meséket is ismer, elkezdtem azokat is lejegyezni. Addig nem gyűjtöttem népmeséket, de amikor meghallottam, hogy milyen szépen és élénk módon mesél, nem tudtam ellenállni a vágynak, hogy lejegyezzem a szövegeket úgy, hogy minél hűségesebben tükrözzem az élő csángómagyar népnyelvet. A lészpedi csángómagyarok a székely nyelvjárás egy régies változatát őrzik, a mesék ezért jól érthetők. Az idegen nyelvi környezet hatására sok román kölcsönszó található ebben a magyar nyelvváltozatban, ugyanakkor a földrajzi elszigeteltség miatt a nyelvújítás korának az eredményei alig érezhetők. A mesék nemcsak népköltészeti alkotásokként értékesek, hanem nyelvtörténeti és nyelvjárástani szempontból is. Vissza