| I. KÖTET | |
| Bevezetés. A történelmi korok | 2 |
| Keleti népek | |
| Egyiptom földje, története, vallása, népe, műveltsége | 3 |
| Babilon és Asszíria földje a története. Babilon vallása és műveltsége | 4 |
| Palesztina. A zsidó nép jelentősége | 6 |
| Phoinikia. Műveltségi viszonyai | 7 |
| A médok és a perzsák történelme, vallása | 8 |
| Az indok. Brahma és Buddha vallás, műveltség | 9 |
| A görögök történelme | |
| Bevezetés: Görögország földrajza. A görög történelem korszakai | 11 |
| A dór vándorlásig terjedő mythikus kor | 15 |
| A dórok vándorlása. Spárta szervezése. Lykurgos. Athén szervezése. Solon. A Tyrannis. Athén. Pesistratos. Kleisthenes. A görög nemzet elszéledése, a gyarmatok. A görögöket egy nemzetté összefűző intézmények | |
| A perzsa háborúk kezdetétől a chaironeai csatáig | 21 |
| Perikles és politikája. Athén mint görögország szellemi középpontja. A peloponnesosi háború. Spárta hegemoniája. Thebai hegemoniája. Makedonia emelkedése. Hellas egyesítése | |
| Görög-makedon korszak | |
| N. Sándor hódításai és ezek következményei. N. Nándor birodalmának a fölbomlása | 30 |
| Róma története | |
| Bevezetés: Itália földrajza. Itália népei. A római történelem korszakai | 34 |
| A város alapításától a köztársaság alapításáig | |
| Róma alapítása. Róma királyai. A rómaiak vallása. A legrégibb alkotmány | 35 |
| A római alkotmány kifejlődése; Itália meghódítása | |
| A köztársaság megalakulása. A plebs kivándorlása a szent hegyre. Pártküzdelmek. Az egység helyreállítása. Itália meghódítása. Róma uralmának biztosítékai | 39 |
| Róma elnyeri a világuralmat. A hellén műveltség befolyása | |
| Az első pun háború. Róma meghódítja Szardiniát, Corsikát és a Pó vidékét. Karthagó elfoglalja Hispániát. A második pún háború. A Földközi-tenger keleti medencéjének a megszerzése. A Földközi-tenger partvidékeinek a bekebelezése. A keleti hódítások visszahatása Rómára | 46 |
| A forradalmak ideje: az egyeduralom megalapítása | |
| A római állam belső bajai. A Gracchusok javítási kísérlete. Háború Jugurthával. Cimber-teuton háború. Marius. Az optimaták újabb győzelme. A szövetségesek háborúja. A mithridatesi háború kezdete. Versengés Marius és sulla között. Polgárháború. Az optimata uralom tehetetlensége. Pompeius fénykora. catilinaféle összeesküvés. Az első triumvirátus. Caesar meghódítja Galliát. A triumviratus felbomlása. A második polgárháború. Julius Caesar monarchiája és halála. A második polgárháború. C. Julius Caesar monarchiája és halála. A második triumviratus. Octavianus és Antonius háborúja | 52 |
| A császárok uralma | |
| A császárság megalapítása és szervezete. Augustus külső politikája. Az irodalom és a művészet Augustus korában. A Julius-Claudius család uralkodói. A legiók császárai. A Flaviusok. Az örökbefogadott császárok kora. A katonai fejletlenség kora. A birodalom újjászervezése. Diocletianus, Constantinus. A kereszténység. A birodalom kettészakadása. A kereszténység egysége | 66 |
| II. KÖTET | |
| A középkor tárgya és felosztása | 2 |
| A középkori intézmények megalakulása | |
| A barbarok betelepítése a nyugati birodalomba | |
| A germánok. A népvándorlás kezdete. A nyugati gótok. Alarik. A barbarok betelepedése a nyugat-római birodalom provinciáiba. A hunok. Attila. A nyugat-római birodalom bukása. A keleti gótok Itáliában. Nagy Theodorik. A frankok. Klodvig | 3 |
| A kelet-római birodalom a mohammedán hódítás | |
| A kelet-római birodalom. Mohammed s az arab hódítás | 12 |
| A pápaság, a nyugat-római császárság felújítása, a hűbéri rend megalakulása | |
| A római püspök mint az egyház feje | |
| A merovingi renyhe királyok s a Karolingok | |
| Nagy Károly. A hűbériség | 17 |
| A középkori intézmények virágzása | |
| Államalakulások a IX. és a X. században | |
| N. Károly birodalmának a bomlása. Az utolsó Karolingok. Arab és normann népvándorlás. Magyarország megalakulása. Az angol monarchia megalakulása | 23 |
| Népetország egyesítése. A német-római császárság | |
| A szász dinasztia uralma. A száli frank császárok kora. Az investitura harc | 29 |
| A keresztes háborúk kora | |
| A keresztes hadjáratok okai. Az első keresztes hadjárat. A második keresztes hadjárat. A harmadik keresztes hadjárat. A negyedik keresztes hadjárat. A kisebb keresztes hadjáratok. A keresztes hadjáratok eredményei. Keresztes hadjáratok nyugaton | 35 |
| A főbb európai államok fejlődése a keresztes háborúk és a pápai főuralom korában | |
| Isten államának eszméje. Németország a keresztes hadjáratok s a pápai főhatalom korában. Magyarország a keresztes hadjáratok s a pápai főhatalom korában. Franciaország a keresztes hadjáratok s a pápai főhatalom korában. Angolország a keresztes hadjáratok s a pápai főhatalom korában. Keresztény államok átalakulása a pyrenaeusi félszigeten | 43 |
| A középkori intézmények bukása | |
| A császárság hanyatlása | |
| Az interregnum Németországban. A Habsburgok hatalmának a megalapítása. A császárok tehetetlensége | 58 |
| A pápaság hanyatlása | |
| A pápai hatalom hanyatlásának főbb okai. az egyház s a nemzeti királyságok. A schizma, reform-kísérletek, a zsinatok | 61 |
| A hűbériség felbomlása | |
| Olaszország. Hűbérellenes mozgalmak Németországban. Az utolsó középkori német-római császárok. Hűbérellenes mozgalmak Franciaországban. Az angol alkotmány fejlődése. A százéves angol-francia háború. A Burgundi hercegség fejlődése és bukása. A francia állam központosítása. A fehér és piros rózsa harca angliában. Spanyolország megalakulása. A török hatalom föllépése. Magyarország a XIV. és a XV. században. Észak-Európa | 65 |
Folytatás Microsoft-tal