Világtörténelem VIII-IX.

Tartalom

Polgárháborúk.
(Roma: Külhóditások, belvillongások. Telektörvény.
Száműzetések. Triumvirátusok. Polgárháborúk. A nép
diadala, a császársággal. A romai irodalom aranyszázada.
Művészetek és tudományok. India: A hindu irodalom aranyszázada.) 1
ELSŐ FEJEZET. Spanyolország, és Pergamum.
(Viriathus. Numantia. Pergamum. II. Eumenes. III. Attalus) 1
MÁSODIK FEJEZET. Romának alkotmánya, s intézményei.
(Személyek. Comitia. Lovagok. Senatorok. Törvények. Consulok. Praetorok. Censorok. Vallás. Babonaság. Polgári jog. Municipiumok. Gyarmatok. Jusitalicum. Kültisztviselők. Tartományok. Kincstár. Fegyverek. Birtok.
Nép.) 10
HARMADIK FEJEZET. Telektörvények. A Gracchusok.
(A földbirtok felosztása. Tiberius Gracchus. Első telektörvény (135). Scipio Africanus halála (129). Cajus Gracchus. Gracchus halála.) 42
NEGYEDIK FEJEZET. A rabszolgák. Polgárháborúk.
(Rabszolgavásár. Teendőik. Rabszolgákkali bánásmód. Számuk. Rabszolga-háboru. Eunus.) ... 56
ÖTÖDIK FEJEZET. Külháboruk. Marius. A címberek.
(Déli Gallia. Provence. Baleari szigetek. Quintus
Melellus. Licinius Crassus. Vádak gyakorlatból. C. Marius (156). Numidia. Jugurtha. Numidia felosztása. Jugurtha vége. Cimberek. Aix melletti csata (102). Vercellaei csata.) . . . . . .71
HATODIK FEJEZET. Társak háborúja. Sylla.
(Cornelius Sylla. Marius összehasonlitása Syllával.
Livius Drusus. Szövetségesek harcza. Júlia törvény. Lex
Plotia (88). Sylla megtámadja Romát. Marius menekülése. 81
HETEDIK FEJEZET. Bithynia, Armenia, Georgia,
P o n t u s. Polgárháború.
(Heraclea. Bithynia. Armenia. I. Tigranes. Georgia.
Pontus. Mithridates, a nagy'. Romaiak pénzszomja. Rutilius. Romaiak legyilkoltatása. Sylla Görögországban. Polgárháború. Marius visszahivatása. Roma bevétele. Marius
halála. Sylla Atheneben.). . . . . . . 90
NYOLCZADIK FEJEZET. Sylla dictatorsága.
(Pompejus imperátor. Sylla elfoglalja Romát. Proscriptio. Sylla dictator. Corneliusi törvények. Sylla lemondása (79). Halála. Diadalmenete.) . . . . 104
KILENCZEDIK FEJEZET. Sertorius. Második, és harmadik pontusi háború
(Sertorius. Spanyolország. Pompejus. Sertorius halála. II. Pontusi háború. Lucullus. Mithridates futása Titgranes. Manilia törvény. Mithridates halála. Ásia felosztása. Thrakok , és scythák.) . . . . .112
TIZEDIK FEJEZET. A gladiatorok. Piraták. Creta.
(Állatviadalok. Gladiatorok. Spartacus. Halála (74).
Tengeri rablók. Gabiniusi törvény. Kalózok legyőzetése.
Creta. Pompejus diadalmenete.) 125
TIZENEGYEDIK FEJEZET. Pompejus; a lovagok;
Verres, Cato, Crassus, Caesar.
(Cicero. Verres. Sicilia. Uticai Cato. Crassus. Caesar.) 134
TIZENKETTEDIK FEJEZET. Olaszország állapota.
Catilina.
(Köztársasági nyomorok. Vád Rabirius ellen. Catilina.) 147
TIZENHARMADIK FEJEZET. Első triumvirátus.
Caesar Galliában.
(Caesar Spanyolországban (61). Consulsága. Gallia.
Druidák. Papnők. Tanaik. Bárdok. Alkotmány. Épületek.
Gallia állapota Caesar korában. Helveták betörése. Caesar
által leveretnek. Ariovistus megveretése. Britannia. Nyelv.
Szokások. Caesar partra szállása Britanniában (55.) Második kiszállás (54.) Ujabb zavarok Galliában. Lázadás Galliában. Vercingetorix. Avaricum bevétele. Vercingetorix
rabbá lesz.) . . . . . . . .160
TIZENNEGYEDIK FEJEZET. Roma az első triumvirátus alatt.
(Cicero számkivetésben (april 1.). Visszahivatik.
Claudius meggyilkoltatása. Pompejus jelleme.) . 186
TIZENÖTÖDIK FEJEZET. Aparthusok.
(II. Arsaces (253.). Parthusok jelleme. Államszerkezet. I. Orodes. Crassus Ásiában. Carraei ütközet. Crassus halála.) . 197
TIZENHATODIK FEJEZET. Második polgárháború.
(Caesar Spanyolországban. Caesar dictator. Serege;
vakmerősége.Csata Pharsalusnál (máj. 12. 48.). Pompejus halala.) . . . . . . . . .204
TIZENHETEDIK FEJEZET. Egyptom. Caesar mint dictator.
(VII. Ptolemaeus. Auletes. Cleopatra. Fölkelés Alexandriában. Pharnaces. Párvonal Cato, s Cicero közt. Caesar kegyessége. Ütközet Thapsusnál. Uticai Cato vége.
Diadalmenetek. Syrus, és Laberius. Mundai csata (46.
mart. 17.) Reformok. Caesar jelleme. Caesar halála (44.
mart. 15.) 216
TIZENNYOLCZADIK FEJEZET. Roma állapota Caesar halálakor.
(Népesség. Vagyoni állapot. Szegénység. Paloták.
Villák. Romlottság. Durvaság. Ebéd. Nők. Kéjhölgyek.
Kitett gyermekek. Erény. Vallás. Atticus. Hortensius.
Törvények. Vesztegetés. Erőszak.) 236
TIZENKILENCZEDIK FEJEZET. Caesar gyilkosai és bosszulói
(Marcus Antonius. Octavianus Augustus. Modenái
harcz. Elitéltetések. Cicero halála. Jelleme.) . . . 269
HUSZADIK FEJEZET. Polgárháborúk a császárságig.
(Ütközet Philippi mellett. Cassius halála. Brutus
halála. Brutus jelleme. A triumvirek bosszúja. Antonius
Ásiában. Parthus háború. Antonius és Cleopatra. Octavian
Olaszországban. Fulvia. Pcrusiai harcz (40.) Antonius
Olaszországban. Sextus Pompejus. Maecenas. Agrippa.
Pompejus legyőzetik. Lepidus bukása. Parthus háború.
Antonius Cleopatrával találkozik, s Parthiát megtámadja.
Visszavonulás. Antonius Alexandriában. Hadizenet. Actiumi ütközet. Antonius és Cleopatra halála.) . . . 287
HUSZONEGYEDIK FEJEZET. Augustus.
(Tartományok. Tisztviselők. , Papia-poppaea' törvény. Pénzügy. Hadsereg. Írók. Népesség. Augustus népszerűsége.). .312
HUSZONKETTEDIK FEJEZET. Augustus harczai.
(Arabok. Parthusok. Zsidók. Jerusalem bevétele (63.)
Sanhedrin. Heródes. Antigonus halála. Mariamne. Hero-
des halála (1. Kr. u4) Germania. Marbod. Hermann. Varus
leveretése?) 331
HUSZONHARMADIK FEJEZET. Augustus halála.
(Augustus családja.) 347
HUSZONNEGYEDIK FEJEZET. Ékesenszólás és bölcsészet a romaiaknál.
(Cicero. Rhetoricai müvek. Az ékesen-szólás története. Gyakorlatok. Az ékesen-szólás második korszaka. Az ékesen-szólás harmadik korszaka. Hortensius. Topica. Romai bölcsészet. Epicureusok. Stoicusok. Platonicusok.
Scepticusok. Uj-academicusok. Erkölcstan. Cicero jelleme. 354
HUSZONÖTÖDIK FEJEZET. Tudósok és történetírók.
(Könyvtárak. Varró (sz. 116. Kr. e.). T. Livius (59.
sz. Kr. e.).Sallustius (sz. 86. Kr. e.). Caesar (sz. 100. K. e.).
Cornelius Nepos. Trogus Pompejus. Halicarnassi Dionysius. Diodorus Siculus.) . . . . . . . 388
HUSZONHATODIK FEJEZET. Romai költészet.
(Lucretius (sz. 95. Kr. e.). Catullus (sz. 86. Kr. e.).
Tibullus. Propertius. Ovidius (sz. 43. Kr. e.). Phaedrus
(sz. 30. Kr. e ). Szinház. Horatius (sz. 66. K. e.). Virgilius
(sz. 69. Kr. e.). Aeneis. Áttekintés.). 404
HUSZONHETEDIK FEJEZET. Tudományok. Szép művészetek.
(Mathematica. Naptár. Földmivelés. Földrajz. Szépmüvészetek. Vitruvius. Vizvezetők. Utak.) . . 441
HUSZONNYOLCZADIK FEJEZET. India.
(Vicramaditya korszaka. Hindu aerák.) . . . 453
HUSZONKILENCZEDIK FEJEZET. Hindu irodalom.
Színművészet.
(Calidasa.) . . 458
BEFEJEZÉS 474

Felvilágosító jegyzetek
az V. könyvhez.
(A) A pénz és gabna értéke 485
(B) A gallok szokásai 491
(C) Pompejus jellemzése. . . 529
(D) Miként tölté a magánpolgár a közéletben a napot . . 542
(E) Olaszország szabad népességének statistikája a romai köztarsaság alatt . . 577
(F) Augustus kormánya . . 607
(G) Monumentum Ancyranum. . . . . . . 635
(H) Cicero mint bölcsész. . 643
(I) A történet eszméje Diodorus Siculus után. . . . 646
(L) Virgil és a Sybillák . . . . . . . . 650

Témakörök