| Előszó | 9 |
| Történelmi vázlat | 13 |
| A 19. század, a modern nagyváros megjelenése | |
| A 20. század, a nagyvárosok és metropoliszok korszaka | 23 |
| A nagyvárosi fejlődés okai | 25 |
| Az agglomeráció és a szuburbanizáció | 31 |
| A világ metropolitan területei | 36 |
| A nagyvárosok típusai | 39 |
| A nagyvárosok arculata | |
| Szerkezeti elemek | 46 |
| A nagyvárosok funkcionális rendszere | 49 |
| A nagyvárosok válsága | 54 |
| A nagyváros gazdasági koncentrációjának következményei | 55 |
| Állandóan emelkedő üzemeltetési költségek | 57 |
| A slumosodás | 59 |
| A növekvő kiterjedés gondjai, a közlekedési csőd | 63 |
| Növekvő vízigény, növekvő vízellátási gondok | 66 |
| Gyorsan nő a levegő és a víz szennyezettsége | 68 |
| Kísérletek a nagyváros csődjének elhárítására | |
| A nagyvárosok és a településhálózat | 75 |
| Adminisztratív és közgazdasági módszerek | 78 |
| Az urbanizáció jövője | |
| A demográfiai robbanás és az urbanizáció | 84 |
| Elképzelések a jövő városáról | |
| A meglevő városaink továbbfejlődése törvényszerű | 88 |
| A városok tagadása | 90 |
| A térbeli város gondolata | 93 |
| A tengeri város | 99 |
| London, a világvárosi agglomeráció hőse | |
| London növekedése | 106 |
| Bonyolult területi szerkezet | 110 |
| Gazdaság | 121 |
| Hogyan tovább 2000-ig? | 131 |
| Párizs | 137 |
| A város | 138 |
| Az elővárosok | 146 |
| A párizsi régió | 150 |
| Párizs népességének fejlődése | 151 |
| Az agglomeráció társadalmi-gazdasági szerkezete | 154 |
| A koncentráció elleni küzdelem politikája | 157 |
| A párizsi régió központi problémái | 159 |
| Párizs jövőbeni fejlődése, új stratégia a város tervezésében | 269 |
| Róma, az örök város | 169 |
| A római metropolisz fejlődése a 19. század második felétől napjainkig | 174 |
| A római agglomeráció társadalmi-gazdasági szerkezete | 184 |
| Az agglomeráció kommunális ellátottsága | 186 |
| A város jövője | 188 |
| Moszkva, a szocialista metropolisz | 191 |
| Földrajzi fekvés | 192 |
| Az agglomeráció kialakulása és növekedésének tényezői | 193 |
| Koncentráció és a decentralizáció politika | 201 |
| Az agglomeráció belső területi tagolódása | 204 |
| Az agglomeráció társadalmi-gazdasági szerkezete | 211 |
| Moszkva gazdasága | 212 |
| A városi közlekedés - és forgalomtervezés | 219 |
| A moszkvai városrendezési terv fő koncepciója | 221 |
| Prága, a történelmi nagyváros | 224 |
| Agglomeráció gyors népességnövekedés nélkül | 227 |
| Sugarasan koncentrikus városszerkezet | 231 |
| Prága gazdasági szerepköre és gazdságának szerkezete | 235 |
| A nagyvárosi terület | 241 |
| Prága jövője | 243 |
| Varsó, a szocialista újjáépítés nagyvárosa | |
| Fiatal város | 246 |
| Varsó újjáépítése | 252 |
| A mai városszerkezet | 253 |
| Demográfiai helyzetkép | 256 |
| Az agglomeráció főbb jelemzői | 259 |
| Varsó gazdasági és egyéb funkciói | 261 |
| Varsó és környékének fejlesztése | 267 |
| Bécs, a hátterét vesztett nagyváros | |
| Földrajzi helyzet, történelmi múlt | 272 |
| Óváros, elővárosok, külvárosok | 275 |
| A bécsi városrégió | 280 |
| A népesség alakulása | 280 |
| Bécs gazdasági súlya és szerkezete | 285 |
| 700 ezer háztartás, 700 ezer lakás | 287 |
| Lakóhely, munkahely, ingázás | 289 |
| Kommunikális ellátottság | 290 |
| A közlekedés sajátos problémái | 291 |
| Perspektivikus városfejlesztési terv | 294 |
| Koppenhága, főváros az ország peremén | 297 |
| A koppenhágai agglomeráció kialakulása és fejlődése | 298 |
| A koppenhágai agglomeráció területi szerkezete | 301 |
| Az agglomeráció gazdasága | 306 |
| Lakás- és közműhelyzet, közlekedés | 309 |
| A széttárt ujjak terve | 311 |
| Stockholm, a megtervezett agglomeráció | 312 |
| Stockholm területének és népességének növekedése | 316 |
| Város a szigeteken | 320 |
| A stockholmi agglomeráció gazdasága | 327 |
| Lakás- és közműellátottság, közlekedés | 329 |
| Tervek és perspektívák 2000-ig | 331 |
| Calcutta, a túlnépesedés nagyvárosa | 337 |
| Földrajzi és történelmi háttér | 338 |
| Fenyegető túlnépesedés | 342 |
| A calcuttai agglomeráció területi szerkezete | 344 |
| Az agglomeráció gazdasága | 349 |
| Lakás- és közműellátási gondok | 354 |
| Túlzsúfolt közlekedés | 357 |
| Az agglomeráció jövője és fejlesztésének problémái | 358 |
| Tokió, a Távol-Kelet legdinamikusabb metropolisza | 360 |
| Tokió földrajzi helyzete | 360 |
| A város kialakulása és fejlődése a második világháboú végéig | 361 |
| Tokió közigazgatásának fejlődése | 364 |
| Tokió szerepe az ország társadalmi-gazdasági életében | 372 |
| A tokiói aggomeráció kommunális ellátottsága | 382 |
| Az agglomeráció jövője | 384 |
| Chicago, az "igazi" amerikai nagyváros | 393 |
| USA, a nagyvárosok országa | 393 |
| Miért vált ismertté a világon Chicago? | 398 |
| Kedvező földrajzi helyzet, gyors városnövekedés | 400 |
| A két államra kiterjedő agglomeráció | 404 |
| A pénzvilág és az acélipar | 416 |
| Közlekedés | 421 |
| A további fejlődés problémái | 424 |
| New York és a világ első megalopolisza | 427 |
| 24 dollártól a dollármilliárdokig | 429 |
| Vég nélküli nagyváros | 433 |
| A népesség alakulása az agglomeráció birodalma | 448 |
| A finánctőke birodalma | 450 |
| Súlyosbodó lakáshelyzet | 454 |
| Növekvő gond a közműellátás | 457 |
| Közlekedési csőd | 459 |
| A megalopolisz | 463 |
| Budapest, Közép-Európa legnagyobb városa | |
| A nagyvárosi fejlődésre ható tényezők | 468 |
| A budapesti agglomeráció területi szerkezete | 478 |
| Budapest népesség-gyarapodása a felszabadulás előtt | 485 |
| Budapest és környéke népessége 1945-1970 között | 488 |
| A foglalkoztatottsági viszonyok alakulása és az agglomeráció társadalmi-gazdasági szerkezete | 495 |
| A társadalmi, gazdasági élet budapesti koncentrációja | 499 |
| A budapesti agglomeráció ipara | 500 |
| Egyéb gazdasági ágak helyzete | 508 |
| A lakáshelyzet Budapest és környékén | 509 |
| Budapest távlatai | 515 |
| Irodalomjegyzék | 528 |