| Az energiagazdálkodás jelentősége és szervezete | 3 |
| Az energiaipar népgazdasági súlya, részesedése a beruházások volumenéből | 3 |
| Az energiafogyaszás alakulása és ezekből levonható következtetések | 6 |
| Az energiahordozók termelése és gazdaságosságának megítélése hazánkban | 8 |
| Az ipari és kommunális célú energiafogyasztás jellemzői | 13 |
| Az energiagazdálkodás által feltárható tartalékok és azok legfőbb területei | 16 |
| Ipari vállalatok energiagazdálkodásának megszervezése, irányítása és velük szemben támasztható követelmények | 18 |
| Módszerek a kommunális fogyasztók energaigazdálkodási színvonalának javítására | 20 |
| Az energetikai hatásfok elemzése és javításának reális lehetőségei | 21 |
| Komplex energiagazdálkodás szükségessége és megvalósításának távlatai | 23 |
| A magyar energiagazdálkodás történetének negyedszázados áttekintése | 24 |
| Az energetikának a népgazdasági tervezésben elfoglalt helyzete | 24 |
| Energetikai információk biztosítása, feldolgozása, és azok különféle szinteken történő felhasználása | 26 |
| A minisztériumi irányító apparátus szervezete, feladatai és működése | 27 |
| Iparvállalatok energiagazdálkodása és annak szervezeti feltételei | 27 |
| Az energiagazdálkodás külföldi eredményeinek rövid áttekintése és az energetika nemzetközi szervezetei | 29 |
| Energiahordozók és jellemzőik | 33 |
| Az energiaigények kielégítésére felhasználható energaihordozók és azok megítélése a technikai színvonal függvényében | 33 |
| Szilárd tüzelőanyagok eddigi szerepe a hazai energiagazdálkodásban | 34 |
| A szénbányászat megváltozott helyzete, ennek okai és gazdasági kihatásai | 36 |
| Szénhidrogének termelése és tüzeléstechnikai jellemzői | 38 |
| A földgáz és kőolaj jövőbeli szerepe és ennek kihatása az energetikai hatásfok alakulására | 40 |
| A primer villamosenergia előállításának módozatai és belső összetételének átalakulása | 42 |
| Vízenergia hasznosítás lehetősége hazánkban jelenleg és a belátható távlatban | 43 |
| Az atomenergai szerepe az energiaigények kielégítésében | 44 |
| Tendenciák külföldön az energiastruktúra kialakításában | 44 |
| Különféle energiahordozók termelésével és elosztásával kapcsolatos költségek gazdasági összehasonlítása | 50 |
| Az energiahordozók szerepe a felhasználási hatásfok javításábvan és a techikai színvonal növelésében | 52 |
| Lehetőségek és eredmények a levegőszennyeződés csökkentésében az energiastruktúra átalakítása révén | 55 |
| Az energiaszerkezet átalakításának programszerű végrehajtása. A magyar energetikai koncepció | 56 |
| A struktúraváltoztatás nehézségei. Hitel- és árpolitikai kedvezmények a program támogatására | 60 |
| Energiahordozók termelési költségei, árszínvonala és árarányai | 62 |
| Villamosenergia termelés és elosztás | 65 |
| Az erőművek tüzelőanyagai és az összetétel változásának tendenciája és hatása a villamosenergia termelésére | 65 |
| Erőművi főberendezések hatása az energiatermelés gazdaságosságára | 68 |
| A villamosenergiaforrások hazai szerkezete és fejlesztésének irányai | 70 |
| A kooperáció kialakulása és gazdaságosságának értékelése | 71 |
| A nemzetközi kooperáció jelentősége a magyar villamosenergia ellátásában és a kapcsolatokban alkalmazott üzemmódok | 72 |
| Az Egyesített Energia Rendszer | 74 |
| A villamosenergia-ellátás hálózati feltételei | 77 |
| A feszültségszintek alkalmazásának gazdasági feltételei | 78 |
| Az alaphálózatok szerepe és fejlesztésének iránya | 79 |
| Közép- és kisfeszültségű elosztóhálózatok feladata és kialakításának műszaki-gazdasági szempontjai | 80 |
| Ipartleelpek csastlakozása és belső villamos elosztóhálózata gazdaságossági szempontból | 82 |
| Villamosművek minősítésével kapcsolatos hatósági feladatok | 83 |
| A villamosenergai rendszer üzemének irányítása, növekményarányos teherelosztás | 84 |
| Számítógépek alkalmazási lehetősége a folyamatirányítás korszerűsítésében | 85 |
| A villamosenergia termelés és elosztás főbb irányzatainak nemzetközi áttekintése | 86 |
| Veszteségek alakulása az erőművekben és a hálózati berendezésekben | 87 |
| Teljesítménygazdálkodás | 89 |
| Napi és évi terhelési görbék alakulása és a kimutatható törvényszerűségek | 89 |
| A fogyasztók csoportosításának célszerű módja és indokai | 91 |
| Ipari fogyasztás alakulása, főbb ágazatok szerinti megoszlása és a terhelés lefolyásának jellemzői | 93 |
| Kommunális fogyasztók csoportonkénti elemzése, a fogyasztást és terhelést befolyásoló tényezők vizsgálata | 95 |
| Speciális szempontok a háztartási fogyasztás gazdálkodási módszereinek alakításában | 98 |
| A mezőgazdasági villamosenergia fogyasztásának vizsgálata és fejlődésének távlatai | 100 |
| A teljesítménygazdálkodás lényege és hazai bevezetésének körülményei | 102 |
| Alkalmazott módszerek a terhelés szabályozásásra a változó gazdasági környezet figyelembevételével | 103 |
| Népgazdasági megfontolások a teljesítménygazdálkodás kialakításában és fejlesztésében | 106 |
| Szervezeti feltételek a terhelés szabályozásának különböző módszerekkel történő megvalósításához | 107 |
| Menetrend szerinti teljesítménygazdálkodás és alkalmazása során elért eredmények | 107 |
| Kontingentálás, központi gazdálkodás és gazdasági ösztönzés | 108 |
| Iparvállalatok feladatai a teljesítménygazdálkodás során megvalósítandó intézkedéseknél | 109 |
| Módszerek a kommunális fogyasztók teljesítménygazdálkodásának előmozdítására | 109 |
| Irányító szervek operatív tevékenysége a teljesítmény egyensúly folyamatos fenntartására | 110 |
| A villamosenergia tárolhatatlanságából eredő feladatok | 111 |
| Az energiaszolgáltatás kimaradásából eredő fogyasztói károk | 112 |
| Teljesítményhiány keletkezésének okai és elhárítására teendő intézkedések fajtái | 113 |
| A teljesítményegyensúly felbomlásának észlelése és a korlátozás automatizálására bevezetett módszer | 114 |
| Beruházások szerepe és értékelés a teljesítménygzadálkodásban | 115 |
| Munka- és üzemszervezési lehetőségek az iparvállalatok terhelési görbéinek optimális kialakításához | 116 |
| A propaganda felhasználása a szakképzetlen fogyasztók ismereteinek bővítésére | 116 |
| Külföldi tapasztalatok és a hivatalos nemzetközi fórumok szerepe | 119 |
| Meddő energia gazdálkodás | 119 |
| A meddőigény és a teljesítménytényező befolyása a villamosenergia rendszer üzemviszonyaira és gazdaságosságára | 119 |
| Meddőt igénylő berendezések minta kedvezőtlen teljesítménytényező okai | 122 |
| A teljesítménytényező javítása természetes módszerekkel | 127 |
| A feszültségviszonyok befolyása különböző típusú fogyasztók meddőigényére | 131 |
| Meddő teljesítmény szállításának befolyása a feszültségviszonyokra | 132 |
| Lehetőségek a meddő teljesítmény előállítására | 134 |
| Szinkron generátorok | 135 |
| Szinkron kompenzátorok | 136 |
| Meddő teljesítmény fejlesztésére alkalmas háromfázisú váltakozóáramú motorok | 139 |
| Fázisjavító kondenzátorok üzemi kérdései | 140 |
| Papír-fólia szerkezetű fázisjavító kondenzátorok | 142 |
| Különleges impregnáló anyagok alkalmazása a kondenzátorokban | 143 |
| Fémpapír kondenzátorok | 145 |
| Forgógépekkel és kondenzátorral való meddőfejlesztés műszaki-gazdasági összehasonlítása | 147 |
| Kisfeszültségű kondenzátoros fázisjavítás tervezése | 148 |
| Egyedi-, csoportos-, központos kompenzáció előnyei és hátrányai | 156 |
| Kondenzátorok telepítése és szerelése | 158 |
| Kondenzátorok üzeme | 160 |
| Középfeszültségű kondenzátorok alkalmazásának területe és indokai | 162 |
| A kondenzátorok önműködő szabályozásának alapfogalmai | 163 |
| Önműködő kondenzátor szabályozók | 166 |
| Önműködő meddő teljesítmény szabályozó készülékek | 169 |
| Tervezési irányelvek a kondenzátor telepek automatizálásához | 170 |
| Villamosenergia árszabás és mérés | 173 |
| Temelési költségek elemei az erőművekben | 173 |
| Villmaosenergia szállítási költségek elemei | 174 |
| Meddő teljesítmény szállítási többletköltségek | 174 |
| Az önköltség és az ár kapcsolata | 175 |
| Különféle árszabás formák | 176 |
| Hazai tarifarendszerünk fejlődésének története | 176 |
| A tarifafajták csoportosításának alapelve | 179 |
| Közös vonások valamennyi tarifacsoport árképzési módszerben | 180 |
| Méréstechnikai kérdések szerepe a különféle tarifák alkalmazásánál | 181 |
| Tarifapolitika és gazdasági ösztönzés | 181 |
| Teljesítménydíjas árszabás alkalmazási terület és alapelve | 182 |
| Feszültségszintek szerepe a teljesítménydíjas tarifában | 182 |
| Zónás-elv érvényesülése | 183 |
| Az igényelt és igénybevett teljesítmény számbavétele és szerepe a tarifában | 187 |
| Általános áramdíjas (zónás) tarifák alkalmazási köre és előírásai | 188 |
| Vontatási árszabások | 188 |
| A közvilágítási tarifa különleges tartalma | 190 |
| A teljesítménytényező figyelembevétele a tarifák alkalmazása során | 190 |
| Háztartások fogyasztásának tarifális elszámoása | 191 |
| Mérőeszközök a tarifához | 192 |
| Egységesítési törekvések a tarifális célú méréseknél | 194 |
| Mérőberendezések felszerelésének sorrendje | 194 |
| A méréssel szemben támasztott követelmények | 195 |
| Tarifális mérőberendezések pontossága és hitelesítésére vonatkozó előírások | 195 |
| Tájékoztató pontosságú mérések iparvállalatoknál | 195 |
| Villamosenergia- és teljesítményszükséglet távlati tervezése | 199 |
| Az előrelátás szükségessége a vilamosipar hamóünikus fejlesztésének érdekében | 199 |
| A prognózisok időtartama | 199 |
| Hosszú-, közép- és rövidtávú tervek és velük szemben támasztott követelmények | 200 |
| A távlati tervezéshez felhasználható paraméterek | 201 |
| A távlati tervezés információ bázisa | 201 |
| Villamosenergia szükségleti tervek célszerű és indokolt tagolása | 202 |
| A fogyasztás időbeli alakulásának matematikai függvénnyel való közelítése | 202 |
| Távlati tervek készítéséhez alkalmazható módszerek | 203 |
| Szintetikus módszer | 204 |
| Trandszámítás | 204 |
| Exponenciális trend linearizálása | 208 |
| Korrelációszámítás (linearis regresszió) | 208 |
| A korrlációs együttható számítása és jelentése | 212 |
| Többféle számítás eredményének összevetése | 213 |
| Villamosenergia fogysztás valószínűségi sávja | 214 |
| Kihasználási óraszám számítása és jelentése | 216 |
| Teljesítmény szükséglet közvetett számításának módszere | 218 |
| Direkt módszer alkalmazási lehetőségei | 219 |
| Nem villamos összefügések felhasználása távlati tervezés pontosítására | 219 |
| Beruházások számításbavétele | 220 |
| Gépesítés hatásának mérése | 221 |
| Fajlagos mutatószámok képzése és információ tartalma | 221 |
| A felhasznált adatok megbízhatósága | 222 |
| Ipartelepek igényeire elvégzendő vizsgálatok | 222 |
| Egyidejűségi tényező számítása és értelmezése | 223 |
| Igényszámítás és szerződés (tarifa) közötti kapcsolat | 223 |
| Számítástechnika az energaigazdálkodásban | 225 |
| A villamosipar és a fogyasztók közötti kapcsolat információigénye | 227 |
| A hagyományos adatfeldolgozási és nyilvántartási módszerek | 229 |
| Korlátok a mennyiségi és minőségi követelmények kielégítésében | 232 |
| Villamosipari elgondolások az elektronika alkalmazására | 234 |
| Anyaggazdálkodási feladatok gépesítése | 236 |
| Állóeszközök nyilvántartása | 238 |
| Számlázási feladatok gépesítése | 240 |
| Műszaki adatbank létesítése | 243 |
| Hálózati számítások és optimalizációs vizsgálatok | 247 |
| Folyamatirányítás számítógéppel | 250 |
| A számítógép alkalmazásának helyzete és perspektívái a villamosenergai gazdálkodásban | 253 |
| Nehézségek a számítástechnikai feladatok megoldásánál és bevezetésénél | 254 |