Villamosenergia-rendszerek stabilitása

Fülszöveg

Könyvünkben olyan tématerület hazai feldolgozását kíséreltük meg, amelyben az utolsó magyar nyelvű szakkönyv 1951-ben jelent meg; az is egy három évvel korábban kiadott idegen nyelvű munka fordítása volt csupán.
A stabilitás problémája a villamos energia-szolgáltatásban közel háromnegyed évszázaddal ezelőtt jelentkezett első ízben. Az azóta eltelt időszakban nagymértékben kiszélesedett és olyan határ tudományokkal került viszonylag szoros kapcsolatba, mint pl. villamosgépek tranziens folyamatai, hálózatszámítás, szabályozástechnika, optimális dinamikus rendszerirányítás és még egy sor más. Ezzel egyidejűleg lehetett ugyanakkor megfigyelni az erőteljes specializálódást: villamosenergia-rendszerek stabilitását ma már önálló diszciplínának tekintik.
Feladatunk nem volt könnyű, minthogy igen kiterjedt, sokágú problémakör tárgyalását tűztük ki célul. Természetes az is, hogy az adott, viszonylag szűk keretek között nem törekedhettünk a téma teljesen általános igényű kezelésére. Tekintetbe véve továbbá azt, hogy a stabilitás egyes részletkérdései, a problémák értelmezése és tárgyalása terén a nemzetközi szakirodalom messzemenően nem egységes, szükségesnek tartottuk viszonylag részletesen foglalkozni a problémakör kialakulásával. Ennek alapján könnyebben érthető meg a jelenlegi helyzet sokoldalúsága is.
A problémakör rendkívül széles volta szükségszerűvé tette a szelekciót, ami magában sem volt könnyű és "fájdalommentes". Alapgondolatunk e téren az volt, hogy többé-kevésbé általános tájékoztatást próbáljunk adni magának a problémának, valamint kutatásának, kezelésének, gyakorlatának jelenlegi szintjéről.
Az általános jellegű ismereteken kívül széles teret szenteltünk a hazai - és ezen belül saját- kutatási eredményeinek ismertetésének olyan helyeken, ahol azok szervesen beilleszthetők voltak az általános tárgyalás menetébe.
A könyv írása során a jelenlegi főiskolai vagy műszaki egyetemi oktatásnak megfelelő képzettséget tételeztük fel, így bizonyos elemi ismeretek az erősáramú hálózatszámításban, a mátrixszámításban és a szabályozástechnikában. Az olvashatóság megkönnyítése érdekében a hosszadalmasabb képleteket, levezetéseket függelékben adtuk meg. Az egyes fejezetek - ezek nélkül - önmagukban is érthetők.
Szeretnénk e helyütt köszönetünket kifejezni mindenekelőtt e könyv lektorának, dr. Szendy Károlynak, az MTA levelező tagjának igen hasznos és értékes észrevételeiért, tanácsaiért. Köszönetet kívánunk mondani dr. Geszti P. Ottó professzornak, az MTA rendes tagjának, akinek igen nagy része volt abban, hogy e könyv megíródhatott. Hasonlóképpen köszönetet mondunk mindazoknak, akik kutatómunkánkban közreműködtek, segítettek; így elsősorban Horváth István és Kiss Lajos adjunktusnak, Faludi Andor tanársegédnek, további Barócsi Gyula tudományos főmunkatársnak.
Hogy e könyvünknek sikerült-e a vázolt célkitűzéseket megvalósítani, az Olvasó megítélésére bízzuk. Vissza