1.035.018

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Revízió vagy autonómia?

Iratok a magyar-román kapcsolatok történetéről (1945-1947)/Felsőoktatási tankönyv

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Teleki László Alapítvány
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 492 oldal
Sorozatcím: Iratok a magyar diplomácia történetéhez 1944-1956 - A. sorozat
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-036040-3
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, térképekkel illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kiadványsorozatunk (Iratok a magyar-román kapcsolatok történetéről) most megjelenő első kötete Magyarország és Románia kapcsolataira, valamint a romániai magyarság történetére vonatkozó magyar... Tovább

Előszó

Kiadványsorozatunk (Iratok a magyar-román kapcsolatok történetéről) most megjelenő első kötete Magyarország és Románia kapcsolataira, valamint a romániai magyarság történetére vonatkozó magyar diplomáciai iratokat teszi közzé az 1945 márciusától 1947 novemberéig terjedő időszakból. Egyes dokumentumok - különösen az összefoglaló visszatekintések - visszanyúlnak az 1944 őszi eseményekhez. Az okmányok többsége a magyar-román határ-, autonómia- és kisebbségi kérdésekkel foglalkozik. A kötet első része a magyar-román államközi kapcsolatok, valamint n magyar kisebbség helyzetének kérdéseit taglalja, a második rész pedig a magyar Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának tervezeteit, összefoglaló feljegyzéseit és a párizsi értekezleten reszt vevő delegáció iratainak egy részét teszi közé. A bekeelökészítésnél csak a legfontosabb, Romániát érintő dokumentumokat publikáljuk, mivel a közeljövőben a Bekeelőkészítő Osztály anyagának iratkötetét önállóan teszik közzé. Juhász Gyula diplomáciai iratgyűjteményeit mintaként vettük alapul, módszertanilag igyekeztünk követni iratközlésenek formai jegyeit. Válogatási szempontunk az volt, hogy a korabeli magyar diplomáciai tevékenység teljes keresztmetszetét mutassuk be: nemcsak a békeelőkészítő jegyzékekbe bekerülő úgynevezett sérelmi anyag nagy részét vettük fel a kötetbe, hanem a Bukarestbe eljutott magyar kiküldöttek és diplomaták jelentéseit, az erdélyi magyarság vezetőinek megnyilatkozásait, az erdélyi kérdés megoldására irányuló tervezeteket, javaslatokat és összefoglalókat is. Az iratokat teljes terjedelemben, szöveghűen közöljük (a francia és angol dokumentumokat magyar fordításban tesszük közzé). Az iratkezelésre vonatkozó külügyminisztériumi utasításokat és egyéb megjegyzéseket lábjegyzetben ismertetjük. A közzétételnél az időrendi sorrendet vettük figyelembe, azonban egyes olyan fontos iratokat is közzéteszünk azonban, melyek megírásának időpontját csak a szövegösszefüggésekből rekonstruálhattuk. A forrás minden esetben a külügyminisztérium iratanyaga: a beérkező és kimenő iratokon kívül a Békeelőkeszítő Osztályon készült belső feljegyzések alkotják kötetünk dokumentum anyagának nagy részét, kisebb része - főleg 1947-ből - a Politikai Osztály állagában talalható. Minden esetben utalunk arra, ha az adott irat a miniszterelnökseg, mas minisztérium (honvédelmi, igazságügy), vagy politikai pártok (Magyar Kommunista Párt. Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazda-, Földmunka.- és Polgári Párt) iratállagában is megtalálható. A Békeelőkészítő Osztály iratainak túlnyomó többsége másolat, illetve fogalmazvány, mivel az eredeti tisztázatok a külügyminisztérium Politika Osztályán, illetve a magyar külképviseleteken készültek. Az iratok közlésénél az általunk megadott címben utalunk a dokumentum szerzőjére, beosztására, a dokumentum tárgyára és - ha van -, címzettjére. A dátum minden esetben az irat elkészítésének időpontját rögzíti. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ......................................5
BEVEZETŐ....................................7
A Szovjetunió és Erdély.............................8
Az „észak-erdélyi köztársaság"........................10
A Groza-kormány és Magyarország......................12
A nagyhatalmak és az erdélyi kérdés.....................15
„Különös optimizmus".............................18
Birtokon belül .................................21
Utóvédharcok..................................24

I. RÉSZ
1 Tarnay István követségi titkár napi jelentése a romániai politikai helyzetről (Debrecen, 1945. március 5.)...................29
2. Réczei László miniszteri tanácsos levele Gyöngyösi János külügyminiszterhez, valamint feljegyzései a bukaresti tárgyalásairól (Budapest, 1945. május 4.)...........................31
3. Csiha Lajos budapesti lakos levele Vásáry István pénzügyminiszternek
az észak-erdelyi magyar javak zár alá vételéről (Debrecen, 1945. április 3.) ..................................40
4 Keresztes Zoltán minisztériumi segédtitkár feljegyzése a külügyminisztérium szamára a román hatóságok azon törekvéseiről, hogy megakadályozzák az elmenekült erdélyi magyarok visszatérését Romániába (Budapest, 1945. június 29.) .....................41
5 Ismeretlen szerző beszámolója az 1945 júniusi kolozsvári helyzetről
(Budapest, 1945. július 13.).......................42
6. A Békeelőkészítő Osztály följegyzése Románia békeelőkészítő munkájáról (Budapest, 1945. július 30.).....................46
7. Demeter Béla[?] erdélyi újságiró feljegyzése az 1945 nyári erdélyi politikai helyzetről (Budapest, 1945. augusztus 8.) ............50
8 Hirsch Dezső volt bukaresti gazdasági megbízott feljegyzése a Külügyminisztériumnak a romániai magyar ipari vállalatok kérdéséről (Budapest, 1945. augusztus 21.).......................54
9. Demeter Béla[?] erdélyi újságiró feljegyzése Gyöngyösi János külügyminiszternek a Románia és Magyarország közötti viszonyról (Budapest. 1945 augusztus 29.)........................55
10. Ismeretlen szerző beszamolója az erdélyi magyarság helyzetéről, és
a magyarság különböző csoportjainak az elkövetkező békeszerződéssel kapcsolatban kifejtett álláspontjáról (Budapest [?], 1945. szeptember 12.)..............................60
11 Demeter Béla erdélyi újságiro feljegyzése az erdélyi magyarság helycetével foglalkozó anyagok beszerzéséről, valamint az MNSZ-en belüli ellentétekről (Budapest, 1945. szeptember 20.)...63
12. Demeter Bela erdélyi újságíró feljegyzése az eszak-erdélyi magyarságnak a városokból és általában Erdélyből történő eltávolításáról (Budapest, 1945. október 3 )......................64
13. Demeter Bela erdélyi újsagiró feljegyzése az 1945 őszi erdelyi helyzetröl (Budapest, 1945. október 9.)................ 66
14. Gyallay-Pap Domokos feljegyzése Kertész Istvánnak a Békeelőkészitő Osztály szempontjairól a Bukarestbe utazó magyar bizottság tárgyalásaival kapcsolatban (Budapest. 1945. október 11.).....69
15. Feljegyzés a Nékám Sándor-vezette politikai misszió Groza miniszterelnöknél tett látogatásáról (Bukarest 1945. november 1) . 72
16. Gyöngyössy István minisztériumi tanácsos kolozsvári és bukaresti
jelentései romániai magyar személyiségekkel folytatott beszélgetéseiről (Kolozsvár - Bukarest, 1945 december 1421.) . . 76
17. A Békeelőkészitő Osztály összefoglalója az erdélyi magyarság helyzetéről (Budapest. 1945. december 21.)..................86
18. Demeter Béla újságíró tanulmánya az erdélyi magyarság helyzetéről 1944. augusztus 23. utan (Budapest. 1946. januar-február?) 92
19. Nékám Sándor feljegyzése a román bekeelőkészitó munkálatokról
és a román közvélemény hangulatairól (Budapest. 1946 január 4 ) . 116
20. Hirsch Dezső követségi tanácsos jelentese a moszkvai hatarozat
utan kialakult román belpolitikai helyzetről (Bukarest, 1946. január 10.)................................ 118
21. A Békeelőkészitő Osztály december havi összefoglaló jelentése a
román belpolitikai helyzetről es a magyar kisebbseg helyzetéről
(Budapest, 1946. január 12.)......................................123
22. Ismeretlen magyar szociáldemokrata helyzetjelentése c-s hozzászólása a Partium kérdéséhez (Budapest. 1946. januar 15.) ... 126
23. Hirsch Dezső követségi tanácsos jelentése az Erdélyi Bank ügyében
Petru Groza miniszterelnökkel folytatott megbeszéléséről (Budapest, 1946. január 24.)...................... 128
24. Keresztes Zoltán követségi titkár jelentése Gyöngyösi János külügyminiszternek az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület közelgő közgyűléséről (Bukarest, 1946 január 28.1............. 130
25. Keresztes Zoltán követségi titkár jelentése Gyöngyösi János külügyminiszternek a román békeelőkészitő tevekenységről (Bukarest. 1946. február ho 4.).......................131
26. A Békeelőkészitő Osztály összefoglaló tanulmánya Románia bel- és
külpolitikájáról, valamint a magyar kisebbség helyzetéről (Budapest |?| 1916. március 1.)....................134
27. Nékám Sándor magyar politikai képviselő jelentése Gyöngyösi János külügyminiszternek a magyar szociáldemokratáknak közös választási lista létrehozására tett javaslatáról (Bukarest, 1946. március 10.)............................... 157
28. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos feljegyzési; Balta
Mózes volt budapesti román sajtóattaséval történt beszélgetéséről (Bukarest, 19-16. március 16.)................... 163
29. Nékám Sándor magyar politikai képviselő jelentése Gyöngyösi
János külügyminiszternek az erdélyi zsidóság egyik vezetőjével,
Kohn Hillellel folytatott beszélgetéseről (Bukarest, 1946. március 17) ................................ 166
30. Nékám Sándor bukaresti magyar politikai képviselő jelentése Gyöngyösi János külügyminiszter számára a Petru Groza miniszterelnöknél tett látogatásáról (Bukarest. 1946 március 18.)....... 167
31. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos napi jelentése a
román belpolitikai elet változásával és a magyar-román határkérdéssel kapcsolatos értesüléseiről (Bukarest, 1946. április 4.) .... 169
32. Demeter Bélának, a köztársasági elnök szakértőjének feljegyzése az
erdélyi magyarság egyes képviselőinek a béketárgyalások kérdésében kifejtett álláspontjáról (Bukarest, 1946. április 8.)......171
33. Nékam Sándor bukaresti magyar politikai képviselő tájékoztatója
Gyöngyösi János külügyminiszternek a romániai népbirósági perekről (Bukarest. 1946. április 14.)................174
34 Sebestyen Pal rendkívüli követ jelentései Gheorghe Tatarescu külügyminiszterrel es Petru Groza miniszterelnökkel a magyar-román határkérdésről folytatott megbeszéléseiről (Budapest, 1946. április 30.)............................ 182
35. Nékám Sándor bukaresti magyar politikai képviselő jelentése a béketárgyalásokra készült román bizonyító anyag magyar vonatkozásairól (Bukarest, 19-16. május 4.).................. 187
36. Nékam Sándor bukaresti magyar politikai képviselő jelentése az erdélyi magyarság egyes vezetőinek a béketárgyalások lezárulta előtt tett nyilatkozatáról (Bukarest, 1946. május 5.)......... 192
37. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése Gyöngyösi János külügyminiszternek a Románia nyugati határa mellett érezhetö nyugtalanságról (Bukarest, 1946. május 7.)......... 196
3S. Gyöngyössy István követségi tanácsos jelentése Gyöngyösi János külügyminiszternek az MNSZ egyik vezetőjével, Bányai Lászlóval folytatott beszélgetéséről (Bukarest, 1946. május 7.) ........ 197
39. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése a Külügyminiszterek Tanácsa párizsi ülésszakának a magyar-román hatarra vonatkozó döntésének romániai visszhangjáról (Bukarest, 1946. május 12.)............................ 202
40. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése: moldvai
csángók érdeklődése a Magyarországra történő átköltözés lehetőhegeiről (Bukarest, 1946, május 16.) ................. 205
41. Nekám Sándor bukaresti magyar politikai képviselő összefoglaló jelentése az erdélyi magyarság helyzetének alakulásáról 1946. márciusa óta (Bukarest, 1946. május 21.)................. 207
42. Nékám Sándor bukaresti magyar politikai képviselő jelentése az Erdélyben történt magyarellenes zavargásokról (Bukarest, 1946. június 2.)................................. 226
43. Nékám Sándor bukaresti magyar politikai képviselő jelentése Márton Áron gyulafehérvári r. kat. püspök csíksomlyói beszéderől
(Bukarest, 1946. június 16.).....................228
44. Nékám Sándor magyar politikai képviselő jelentése Lucretiu Patrascanu igazságügyminiszter kolozsvári beszédéről és annak romániai visszhangjáról (Bukarest, 19-16. június 22.)............... 229
45. Nékám Sándor bukaresti magyar politikai képviselő jelentése Gyöngyösi János külügyminiszternek az MNSZ nemzetiségi statútumtervezetéről (Bukarest, 1946. június 28.) 235
46. Memorandum a Romániában élő magyarok állampolgárságának tárgyában (Budapest, 1946. július 9.) .................. 240
47. Nékám Sándor bukaresti magyar politikai képviselő jelentése Gyöngyösi János külügyminiszternek az MNSZ székelyudvarhelyi kongresszusáról (Bukarest, 1946. julius 16.)............. 247
48. Demeter Bélának, a magyar békedelegáció szakértőjének feljegyzése
Gyöngyösi János külügyminiszternek a Marton Ernővel, az Erdélyi Cionista Mozgalom vezetőjével folytatott beszélgetéséről (Párizs. 1946. augusztus 23.)....................... 251
49. Nekám Sándor bukaresti magyar politikai képviselő jelentése Gyöngyösi János külügyminiszternek a kisebbségekre vonatkozó újabb romániai jogszabályokról (Bukarest, 1946. szeptember 22.) 255
50. Nékám Sándor bukaresti magyar politikai képviselő jelentese Gyöngyösi János külügyminiszternek az erdélyi magyar választási egységlista létrehozásának kísérletéről (Bukarest, 1946. október 11.) . 257
51. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság feljegyzése Gyöngyösi János külügyminiszternek a pusztinai (Moldva) csángók széttelepítése tárgyaban (Budapest, 1946. október 14.)..........263
52. Nékám Sándor bukaresti magyar politikai képviselő jelentése az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyzetéről (Bukarest, 1946. október 26.> 264
53. A romániai SZEB vezetője, Ivan Z. Szuszajkov tábornok átirata Groza miniszterelnökhöz a magyar vagyonok CASBI-zárlat alóli felszabadítása tárgyában (Bukarest. 1946. november 3.).....268
54. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése Gyöngyösi János külügyminiszternek a román belpolitika alakulásáról a parlamenti választások után (Bukarest, 1946 november 27.) .... 271
55. Nékám Sándor bukaresti magyar politikai képviselő jelentései a
Petni Groza miniszterelnöknél tett látogatasairol (Bukarest, 1946. november 21. november 28.).................. 274
56. A Külügyminisztérium Politikai Osztályának utasítása Gyöngyössy István követségi tanácsosnak a CASBI-ügyben kezdeményezendő magyar-román tárgyalásokkal kapcsolatban (Bukarest. 1946. december 7.).......................... .... 281
57. Iklódi (Hirsch) Dezső összefoglaló tanulmánya a magyar kisebbség
gazdasági és oktatási intézményrendszeréről (Budapest, 1917 február?) .................................. 283
58. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése Gyöngyösi János külügyminiszternek a nagybanyai „Phőnix" vegyipari vállalat helyzetéről (Bukarest, 1947. február 28.).......... 316
59. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése a lészpedi
(Moldva) csángók nyelvi jogaiért folytatott harcukról (Bukarest, 1947. március 21.)........................... 317
60. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése a magyar
szövetkezetek helyzetével kapcsolatos fejleményekről (Bukarest,
1947. március 21.)........................... 319
61. Fáy-Halász Gedeon bukaresti követségi titkár jelentése Gyöngyösi János külügyminiszternek a nagyváradi Dreher-Haggenmacher sörgyár esetéről (Bukarest, 1947. április hó 10.)........... 321
62. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése a Székelyföldi Villamosművek Rt. helyzetéről, valamint a Székelyföld villamosításának lehetősegéről (Bukarest, 1947. április 15.).......324
63. A CASBI igazgatás alatt álló magyar javak zár alol való feloldásának módozatairól és az ezzel kapcsolatos egyéb kérdésekről készült magyar-román jegyzőkönyv (Bukarest, 1917. április 15.) . . . 326
64. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése Mihályfi Ernő megbízott külügyminiszternek a magyar szövetkezetek helyzetével kapcsolatos újabb fejleményekről (Bukarest, 1947. június) 332 ...................................
65. Iklódi (Hirsch) Dezső bukaresti követségi tanácsos jelentései Mihályfi Ernő megbízott külügyminiszternek a Petru Groza miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiről (Bukarest. 1947. július 7.) . 334
66 A Külügyminisztérium Politikai Osztályának feljegyzése Dinnyés Lajos miniszterelnöknek a romániai magyar vagyonokkal kapcsolatos problémákról (Budapest, 1947. július 8.)............ 337
67. Iklódi (Hirsch) Dezső bukaresti követsegi tanácsos jelentése Mihályfi Ernő megbízott külügyminiszternek a CASBI-ügyben Petru Groza miniszterelnöknél és Constantin Zanescu külügyi vezértitkárnál tett látogatásáról (Bukarest, 1947. július 13.)........ 339
68. Gyöngyössy István követségi tanácsos jelentése Mihályfi Ernő megbízott külügyminiszter számára a magyar állam és a MAORT vagyonának elkobzásáról, mellékelvén a Petrometán vezetőségének az MNSZ parlamenti csoportjához írott levelét (Bukarest, 1947. július 16.)................................ 342
69. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése Mihályfi Enő megbiott külügyminiszternek az Avra Bunaciu belügyi vezértitkárnál, az erdélyi hadifoglyok, valamint a kétes állampolgárok kérdésének tisztázása ügyében folytatott megbeszéléséről
(Bukarest, 1947. augusztus 6.) .................... 345
70. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése a magyar
kisebbség belső harcainak időleges elcsitulásáról (Bukarest,1947. augusztus 8.).........................348
71. A Magyar Távirati Iroda jelentése a moldvai csángók ellen folyó kíméletlen terrorról (Bukarest, 1947. augusztus 13.)........352
72. Takácsy Miklósnak, a Külügyminisztérium Politikai Osztálya segéd -
titkárának átirata Gyöngyössy István követségi tanácsoshoz a romániai magyar iparvállalatok nehézségeiről (Budapest, 1947 augusztus 21.).............................. 353
73. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos feljegyzése a
román-magyar közeledés gyakorlati megvalósulásának nehézségeiről (Bukarest. 1947. augusztus 27.)................ 360
74. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése az Emil
Bodnaras-sal, a minisztertanács államtitkárával a roman-magyar
közeledés jövőjéről folytatott beszélgetéséről (Bukarest, 1947. augusztus 29.)............................... 366
75. Medgyesy Bélának a bukaresti magyar kereskedelmi kirendeltség
vezetőjének levele az MNSZ vezetőségéhez a ROMACOM Rt. tárgyában (Bukarest, 1947.szeptember 3)................ 367
76. Gyallay-Pap Domokos bukaresti követségi titkár jelentése Molnár
Erik külügyminiszternek a Camil Suciu nemzetiségügyi vezér-titkárral folytatott beszélgetéséről (Bukarest, 1947. szeptember 27.) 369
77. Gyöngyössy István követségi tanácsos jelentése a magyar középfokú oktatás átszervezéséről (Bukarest. 1947 október 10.).....370
78. A Külügyminisztérium Politikai Osztályúnak összefoglalója a
CASBI-tárgyalások megkezdése előtt a kérdés addigi alakulásáról
(Budapest, 1947 október ?)....................... 371
79. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése Molnár
Erik külügyminiszternek az MNSZ temesvári kongresszusát megelőző politikai küzdelmekről (Bukarest. 1947. október 28.)..... 373
80. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése a függőben lévő kerdésekröl Petru Groza miniszterelnökkel folytatottmegbeszéléséről (Bukarest. 1947. november 1.)........... 375
81 Gyöngyössy István bukaresti követségi bukaresti tanácsos jelentése
Molnár Erik külügyminiszternek az Octav Livezeanu tájékoztatasügyi miniszterrel a megkötendő magyar-román kulturális egyezményről folytatott tárgyalásáról (Bukarest. 1947 november 5.) . . 377
82. Külügyminisztérium Politikai Osztályának emlékeztetője a magyar
kormánydelegáció romániai útjával kapcsolatban (Budapest,
1947. november 7.)........................... 379
83. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése Molnár
Erik külügyminiszternek a vízumügyekkel kapcsolatban Avram
Bunaciu belügyminisztériumi vezértitkárral folytatott megbeszéléséről (Bukarest, 1947. november 14.)................ 381
84 Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos ujabb jelentése Molnár Erik külügyminiszternek az MNSZ temesvári kongresszusát megelőző politikai küzdelmekről (Bukarest, 19-17. november 14.) . 382
85. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos jelentése Molnár
Erik külügyminiszternek az Octav Livezenau tájékoztatásügyi
miniszterrel folytatott ujabb tárgyalásáról (Bukarest, 1947. november 14.)............................... 384
86. Gyöngyössy István bukaresti követségi tanácsos rejtjeltávirata a barátsági és kulturális egyezménnyel kapcsolatos magyar és román véleménykülönbségekről (Bukarest, 1947. november 18.).....389
87 A magyar kormányküldöttség bukaresti látogatása alkalmával a
még megáldandó kérdésekről aláírt jegyzőkönyv (Bukarest, 1947. november 25.) ............................. 389
SS. Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Román Királyság között a kulturális együttműködésről (Bukarest, 1947. november 25.) .... 391

II. RÉSZ
1 Demeter Béla erdélyi újságiró hozzászólása a békeelőkészitő elgondolásokhoz (Budapest, 1945. augusztus 1.)................ 397
2 Makkai László történész javaslata az erdélyi kérdés megoldására (Budapest, 1945. augusztus 23.)..................... 405
3. A Békeelőkeszitő Osztály számára készített erdélyi autonómia tervezetek (Budapest, 1915. augusztus 31.) ................. 409
4 (I.) Tóth Zoltán történész tervezete a Partiumra vonatkozó magyar igények jogosultságával kapcsolatban (Budapest, 1945. szeptember14.)................................... 412
5. Gyallay-Pap Domokos minisztériumi fogalmazó javaslata Révay Istvánnak, az Államtudományi Intézet igazgatójának, egy esetleges erdélyi népszavazással kapcsolatos munkálatokról (Budapest, 1945. október 5.) .................................. 417
6 Jakabffy Imrének, az Államtudományi Intézet munkatársának magyar-roman határterve (Budapest, 1946. április 3.)......... 418
7 Feljegyzés a „partiumos" területrendezés egy újabb változatáról, az
"éjjeli vonalról" (Budapest, 1946 április 8.)........... 427
8 Területi igényeink előterjesztése a beketárgyalasokon. (Memorandumtervezet, Gyöngyösi János külügyminiszter szövegtervezete, Jakabffy Imre tanulmánya és Aide-Memoire) (Budapest, 1916 április 24-25.) ................................. 429
9 Az önálló erdélyi állam, mint az erdélyi kérdés egyik megoldási módja
(Budapest, 1946. május 5.)....................... 442
10. Szekfű Gyula moszkvai követ jelentése Gyöngyösi János külügyminiszternek a romániai magyar kisebbség sérelmei megismertetésének nehézségeiről (Budapest, 1946. május 28.) ..........143
11 Jakabffy Imrének, az Államtudományi Intézet munkatársának magyar-román területi megoldás tervezete (Budapest, 1946. június 18.) 446
12 A székely autonómia tárgyalási tervezete (Budapest, 1946 julius 15.) . . 454
13. Gyöngyösi János külügyminiszternek Vjacseszlav Molotov külügyminiszterhez intézett magánlevél tervezete (Budapest, 1946. szeptember 28.?) .............................. 458
14. A magyar békedelegáció jelentése a román területi és politikai viszonylatban kifejtett működéséről (Budapest, 1946. október 22.) . . 460
Table of Contents............................... 485
Mellékletek
Térképmelléklet
Képmelléklet
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Revízió vagy autonómia? Revízió vagy autonómia? Revízió vagy autonómia? Revízió vagy autonómia? Revízió vagy autonómia?

A borító elszíneződött, a lapélek enyhén foltosak.

Állapot:
2.940 ,-Ft
15 pont kapható
Kosárba
konyv