Violoncello

Fülszöveg

Voltak olyan, rövidebb-hosszabb ideig tartó, az avantgárd kísérletezés jegyében eltelt korszakai a magyar irodalomnak, amikor viszonylag nagy divatja volt a képverseknek. A magyar olvasóközönség mégis mindig távolságtartással figyelte a vizuális költészetet - éppen annak experimentális volta miatt. Szerencsére az alap-vetó'en klasszikus versélményen szocializálódott olvasók óvatossága és fenntartásai nem kedvetlenítették el a vizuális költészet képviseló'it, így a mögöttünk hagyott évszázadban e műfajban is számottevő irodalmi-művészeti értékek születtek.
A képvers huszadik századi formai, tartalmi gazdagsága után az avantgárd jegyében és nevében manapság más alkotásmódok és kifejezési formák, új műfajok kerülnek eló'térbe, s a klasszikus értelemben vett képvers művelése, azaz írása/rajzolása ma már éppen egyfajta hagyományőrzés jegyében történik, amire számos példát láthatunk, elég csak Lipcsey Emó'ke vagy Hegedűs Mária művészetére utalni.
A nó'i alkotók sorában a műfaji... Tovább

Fülszöveg

Voltak olyan, rövidebb-hosszabb ideig tartó, az avantgárd kísérletezés jegyében eltelt korszakai a magyar irodalomnak, amikor viszonylag nagy divatja volt a képverseknek. A magyar olvasóközönség mégis mindig távolságtartással figyelte a vizuális költészetet - éppen annak experimentális volta miatt. Szerencsére az alap-vetó'en klasszikus versélményen szocializálódott olvasók óvatossága és fenntartásai nem kedvetlenítették el a vizuális költészet képviseló'it, így a mögöttünk hagyott évszázadban e műfajban is számottevő irodalmi-művészeti értékek születtek.
A képvers huszadik századi formai, tartalmi gazdagsága után az avantgárd jegyében és nevében manapság más alkotásmódok és kifejezési formák, új műfajok kerülnek eló'térbe, s a klasszikus értelemben vett képvers művelése, azaz írása/rajzolása ma már éppen egyfajta hagyományőrzés jegyében történik, amire számos példát láthatunk, elég csak Lipcsey Emó'ke vagy Hegedűs Mária művészetére utalni.
A nó'i alkotók sorában a műfaji gazdagságáról ismert Kelemen Erzsébetnek (akinek jelent már meg verses, novellás és tanulmánykötete, valamint ifjúsági történelmi regénye is, vagy éppen monodrámája Teleki Pálról) mind szövegépítkezési technikájára, mind témaválasztásaira a korábban említett hagyományőrzés a jellemző', ami egyáltalán nem zárja ki az ebben a kötetben is felvállalt, jól megfigyelhető, a kísérleti irodalom sajátjaként megismert kifejezésmódok autentikus használatát. Sőt, Kelemen Erzsébet vizuális munkái, képversei éppen attól válnak sajátosan progresszívvé, ahogyan a szerző' képes ötvözni az avantgárd formavilágát és kifejezési eszközeit a korábbi írásaira is jellemző keresztény, konzervatív világlátásával és értékrendjével. Vissza