Előszó
Virág László második önálló verseskötetének címe Fázol ...?
Kérdez és megszólít, mindazokat, akik ebben a XX. század végi világban nem találnak meg valamit, ami nagyon fontos az emberiségnek....
Tovább
Előszó
Virág László második önálló verseskötetének címe Fázol ...?
Kérdez és megszólít, mindazokat, akik ebben a XX. század végi világban nem találnak meg valamit, ami nagyon fontos az emberiségnek.
Milyen is ez a XX. század vége? Mit tett és mit tesz az emberiség, hogy megmentse a szépet, az emberséget, a jövőt?
Romboljuk a körülöttünk lévő világot. Nem csak a földet, annak csodálatos és pótolhatatlan élővilágát, a természetet, hanem a jövőt, a reményt is. Az emberek pusztítják egymást és önmagukat. Sokak mellett elrohan az ÉLET s nincs megállás egy pillanatra sem.
Pedig néha meg kellene állni egy kis időre, valamilyen közös tűznél megmelegedni. Hinni.
Hinni magukban az emberekben, a boldogságban s a szerelemben, az értelmes munkálkodásban. Mindezek talán éltető erőt adnak a jövőbe vetett hithez is, mert van értelme élni e világban, szeretni, tenni a dolgunkat.
A versek hétköznapjainkról és ünnepeinkről szólnak, üzenetük van.
A költő sajátosan ír az Őt foglalkoztató gondolatokról, az ÉLETRŐL. Filozófikus, elgondolkodtató, lehangoló és szárnyaló, ironikus és előremutató, elsodor a múltba, de kitekint a jövőbe.
A kötet folytatása az 1996-ban megjelent "Szeretem, mert olyan, mint én" című művének.
Ajánlom mindazoknak az olvasóknak, barátoknak, akik fáznak és szeretnének változtatni ezen a gyakran hidegnek tűnő világon.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal