Virágoskert, pihenőkert

Szerző

Szerkesztő

Grafikus

'Balogh András: Virágoskert, pihenőkert ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1982
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	466 oldal
Sorozatcím:	Kertbarátoknak
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-231-370-4
Megjegyzés:	A könyv színes és fekete-fehér fotókat, illusztrációkat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Virágoskert - díszkert - pihenőkert (Lelkes Lajos)	5
A kert élő műalkotás	17
A színek pompája itt nem álló festmény, hanem változó színpad	18
Az évszakok forgása is kifejeződik	19
Kert és élet - tér és idő	20
Milyen legyen a virágoskert?	22
Az éghajlat megszabja, hogy milyen növényt	22
A terület is kész tények elé állít	24
Mérjük fel telkünket	28
Kezdődhet a tervezés	29
A telek felosztása	29
A virágoskert, pihenőkert kialakítása	31
Felszínalakítás	35
Berendezés saját kezűleg (Virág János)	39
A növény a legfontosabb alkotóelem	39
A tér alakítása fákkal és cserjékkel	39
Az érdeklődés középpontjában: a virágok	45
A berendezés menete	51
A kerítés	51
A földmunkák, rézsűk és támfalak	56
Utak, járdák	59
Lépcsők	63
Teraszok, tartózkodóhelyek	65
Pergolák, lugasok, virágrácsok	68
Betonkád esővíz gyűjtéséhez	71
Vízmedence növények számára és úszásra	72
Pancsoló, kerti zuhanyozó	75
A gyermekekről nem feledkezhetünk meg a kert berendezésekor	76
És a felnőttek szabad tűzhelye	79
A talajt ne csak műveljük, hanem ismerjük is meg (Altorjai István)	80
Mit nevezünk feltalajnak?	80
Az altalaj állapotára a talajszelvény deríthet fényt	81
A laza, középkötött és kötött talaj könnyen megkülönböztethető	82
Meszes vagy savanyú? - ezt kell megállapítani	83
Az egyszerű vizsgálatok értékelése	85
Ami a növények nevéből kiderül (Szántó Matild)	87
Legszínesebbek az egynyári virágok (Szántó Matild)	89
Biológiai igényeik és a kert adottságai	90
Elhelyezésük	92
A rövid tenyészidejűek a nyár elején virágzanak	94
A hosszú tenyészidejűek a fagyokig kitartanak	100
Helyben vetve egész nyáron át nyílnak	109
Árnyéktűrők és árnyékkedvelők	113
Az egynyáriak szaporítása és felnevelése	116
Palánták vásárlása, nevelése, ültetése	116
Legegyszerűbb a helybevetés	118
Nyári gondozás	119
A kétnyári virágok őssze és tavasszal díszítenek (Szántó Matild)	120
A rövid tenyészidejűek virágzása megelőzi az egynyáriakét	120
A hosszú tenyészidejűek tavasz végén, nyár elején virágoznak	124
Az évelő virágok a szabad természet képviselői (Nagy Béla)	126
Tavasszal nyílók	127
Nyáron virágzók	137
Az évelők szaporítása, nevelése	144
Magjuk vetése	145
Tőosztásuk és dugványozásuk	147
Kiültetésük, nevelésük	148
Három-négy évenkénti időszerű áttelepítésük	149
Gondozásuk, öntözésük	149
Virágos sziklakert (Nagy Béla)	151
A sziklakert növények és kövek együttese	153
A tájképi sziklakert helyét a kert adottságai határozzák meg	153
A réteges sziklakibúvás megépítése körültekintést és szakértelmet kíván	154
A szórványköves sziklakert nagy köveivel virágos helyi rétek hangulatát kelti	155
A mértani sziklakerttel nem a természetet akarjuk utánozni	156
A kőlapos utak beültetésére is alkalmasak a sziklakerti növények	158
Kora tavasszal virítók	158
Tavasz végén, nyár elején virítanak	161
Sziklakerti cserjék	169
Sziklakerti növények szaporítása	170
Magvetés	170
Dugványozás és tőosztásuk megegyezik az évelőkével	171
Begyűjtés	171
A sziklakert beültetése	171
Gyomláljunk, gyomláljunk!	172
Felújítása	172
Hogyan öntözzünk?	173
Hagymás virágok, a tavasz első hírnökei (Nagy Béla)	174
A hagyma, a gumó és a hagymagumó szerepe	174
A hagymások ültetéséhez sajátos ismeretek kellenek	175
A legkoraibb virágok	176
Tavasszal nyílók	181
A nyár hagymás virágai	184
Őszi különlegesség	186
A hagymák gondozása, kiültetése	187
A virágok ápolása	188
Mocsári és vízinövények a medencében vagy annak partján (Nagy Béla)	189
Legyünk tekintettel a növények természetes előfordulására	189
Már kora tavasszal nyílnak	190
Késő tavasszal és nyáron virágzanak	192
Teendőink a mocsári és vízinövényekkel	194
Szaporításuk	194
Kiültetésük módja	195
Gondozásuk	195
És megint a nyár, és megint a rózsák (Nagy Béla)	197
Bokorrózsák - rózsabokrok	198
A remontánsok	198
A teahibridek	198
A polyanthák	199
A floribundák	199
A bokorrózsák szaporítása	199
A bokorrózsák ültetése	200
A bokorrózsák gondozása, metszése	200
Magas törzsű rózsák - rózsafák	202
Előállításuk, nevelésük	202
Kiültetésük, gondozásuk	203
Metszésük	204
Kúszórózsák - futórózsák	204
Szaporításuk, ültetésük	204
Felhasználásuk, gondozásuk	205
Metszésük	205
Vad és félvad rózsafajok	205
Terjedő tövű rózsák	206
Egyéb rózsafajok	206
Futó, kúszó virágaink díszítenek is, takarnak is (Szántó Matild)	207
Díszfüvek és dísznádak mint különlegességek (Nagy Béla)	210
Egynyári és évelő díszfüvek	210
Gyepbe szoliterként (magányosan) ültethetők	212
Szaporításuk és gondozásuk	213
A balkonládák virágai (Nagy Béla)	215
Igények és lehetőségek	215
Napos helyre ültethetők; déli, délkeleti, délnyugati fekvések virágai	216
Árnyékos helyre ültethetők: északi, északkeleti, északnyugati fekvések virágai	218
Röviden a nevelésről és a kezelésről	220
Nyáron a kertben, télen a szobában (Nagy Béla)	221
Közismert "levéldísznövények"	221
Virágzó szobanövények	226
Örökzöld dísznövények	228
Kaktuszok és egyéb pozsgás növények	229
Narancs- és citromfélék	230
Átültetéshez virágföldet!	230
Átültetés, kisüllyesztés	232
A szalmavirágok hűséges téli lakásdíszek (Szántó Matild)	234
Díszítsük szobánkat a kertünkben vágott viággal (Nagy Béla)	237
A díszfák és díszcserjék térformálók (Schmidt Gábor)	244
Díszfák és díszcserjék egyszerűbb szaporítási módjai	245
Magvetés	246
Bujtatás	247
Dugványozás	249
Tőosztás, sarjleválasztás	252
Oltás	252
A lombhullatók ültetése, gondozása és választéka	254
Az ültetés és az ültetéskori visszametszés	254
Miből áll a gondozás?	259
A metszés külön fejezetet érdemel	260
Kora tavasszal nyíló cserjék	263
Késő tavasszal, nyár elején nyíló cserjék	267
Nyáron, ősz elején virágzó cserjék	271
Ősszel a termésükkel díszítő cserjék	274
Virágos fák	276
Lombjukkal, illetve termésükkel díszítő fák	279
A sövényt metszeni és nyírni kell	280
A lomblevelű örökzöldeknek mások az életfeltételeik	284
A fenyők igényei sem a lomblevelű örökzöldekével, sem a lombhullatókéval nem egyeznek	287
Gyümölcsfák mint dísznövények (Sipos Béla)	291
Kevés ápolást igénylők, díszfaként ültethetők	291
A díszkert munkaigényes gyümölcsfái	293
A lugasszőlő aligha hiányozhat (Gallai Mária)	296
Füzérlugas nevelése falfelületek díszítésére, oszlopok befuttatására	298
Utat szegélyező, kétemeletes Thomery-lugas nevelése	298
Két- vagy háromoldalról zárt, háromemeletes, váltó karú szárnyas lugas - pihenőhely kialakítására	299
A veteményes sem maradhat ki a pihenőkertből (Zatykó Ferenc)	300
A veteményeságyak helyének kijelölése és előkészítése	300
Vetés és ültetés	302
Talajápolás és öntözés	303
Elérkezett a szedés ideje	305
Néhány szó a fóliás berendezésekről	305
A mindennapi szükséglet választéka	306
A virágoskert zöld "gyepszőnyege" (Szabó János)	315
Pázsit vagy gyep?	315
Milyen füvet vagy fűmagkeveréket?	317
Pázsitnak alkalmas fűfajok és -fajták	317
A pázsit magkeverékei	317
A gyep magkeverékei	318
A pázsit és gyep vetése, ápolása	318
Árnyékba fű helyett ültessünk gyeppótló növényeket (Nagy Béla)	321
Veszélyes károsítók fenyegetik növényeinket (Farkas Károly)	324
Mindenekelőtt néhány szakkifejezés magyarázata	324
Dísznövényeink is megérdemlik a védelmet	325
A fonalférgek virágaink legprimitívebb kártevői	325
A meztelencsigák a lédús növényeket kedvelik	326
A tripszek fürge mozgásúak	327
Nehéz volna megmondani, melyik a legkártékonyabb bogár	329
A hártyaszárnyúak közül néhány faj veszedelmes rózsakártevő	331
A legyek nem kártevők, de lárvájuk, a nyű már igen	334
A lepkék hernyóinak étvágya féktelen	334
Az egyenesszárnyúak közül csak a tücsköket említjük	336
A levéltetvek elleni küzdelem módjai	337
A pajzstetvek elleni védelem szintén kulcskérdés	340
Az atkák nem válogatósak a gazdanövényben	341
A gerincesek közül a mezeinyúl, a mezeipocok és az őz is lehet kártevő	343
A vírusok a legparányibb kórokozók	343
A baktériumos betegség is gyakori	344
Virágaink gombás betegsége számtalan	345
Így védjük gyümölcsfáinkat	351
Védekezés rügypattanás előtt	351
Védekezés virágzáskor	353
Védekezés sziromhullás után	354
Védekezés sziromhullástól zsendülésig	355
A zsendülő gyümölcs védelme	356
Szüret utáni teendők	356
Egy kis szőlővédelem	356
Védekezés rügypattanás előtt	357
Védekezés rügypattanás után	358
Védekezés virágzáskor	359
Védekezés fürtzáródás előtt	359
Védekezés zsendüléskor	359
Zárópermetezés	360
Védjük veteményesünket is	360
Talajfertőtlenítés	361
A palánták kiültetés előtti védelme	362
A kiültetett zöldségfélék védelme	363
A védekezéshez növényvédő szereket!	366
Tárolásuk, felhasználhatóságuk, keverhetőségük	367
A permetlé és készítése	368
Herbicidek? Gyomirtó vegyszerek? (Farkas Károly)	370
A totális hatásúak nem válogatnak	370
Valamennyi közül a legjelentősebb a Gramoxene (paraquat) és a Gomex	370
A szelektív hatásúak már válogatnak	371
Kontakt (perzselő) hatású szer	371
Szisztematikus (felszívódó) szerek	371
Elhanyagolt terület gyomtalanítása	373
Utak és kisebb terek gyomtalanítása	374
Gyep gyomirtása	374
A kerti virágok vegyszeres gyomirtásáról még keveset tudunk	374
Nehezen irtható gyomok	375
A gyomirtó vegyszerek hátrányai	376
Néhány szó a legújabb gyomirtó szerekről	376
Munka mindig akad	377
A talaj művelése a legfárasztóbb munka (Altorjai István)	377
A művelés módjai	377
A különféle talajtípusok más-más művelést igényelnek	378
Talajmunkák naptári sorrendben	380
A tápanyagok utánpótlása rendszeres legyen	380
Mi a helyzet a szerves trágyákkal?	381
Így készül a komposzt	381
Győződjünk meg a trágya érettségéről	382
Műtrágyázás, műtrágyák	383
Öntözés és megfelelő vízgazdálkodás (Szahó János)	385
Öntözés nélkül lehet-e kertészkedni?	386
Víz, víz, öntözés	387
A tűző nap ártalmas! (Schmidt Gábor)	391
A fák árnyéka előnyösebb	391
Gyakran mesterséges árnyékoló is szükséges	391
Az árnyékkedvelő és az árnyéktűrő növények igényeik szerint ültetendők	392
A magvetést és a zsenge növénykéket a fénytől is óvni kell	393
A lomblevelő örökzöldek és a fenyők sem szeretik a tűző napot	393
Széllel szemben	394
Természetes szélvédők	394
A szél erejét megtörik a mesterséges szélfogók	396
A szél lehet hasznos is	396
A késő tavaszi és az őszi fagykárok sokszor megelőzhetők	396
Jönnek a fagyosszentek!	396
Az őszi fagyok kertünk utolsó díszeit veszélyeztetik	398
Télen is védkezhetünk a hideg ellen	399
Az időjárást kísérjük figyelemmel (Schmidt Gábor)	402
Megfigyelés egyszerű műszerekkel	402
Következtetés az időjárás alakulására a természeti jelenségekből	404
Régi megfigyelések mai szemmel	406
Pihenni is meg kell tanulni	407
Munkálkodó, mozgó (aktív) pihenés (Gallyas István)	408
Szükséges-e tornászni is?	408
Játsszunk!	408
De hol játsszunk?	408
És mit játsszunk?	409
Madaraink védelméért	413
Tétlen (passzív) pihenés	413
A szellem ritmusváltása	415
Kérdezz-felelek és nyelvi játékok	416
Kártyázgassunk is	416
Kinek mi a hobbyja?	420
Szabad tűzhely, kerti konyha és néhány recept (Szilvásy István)	420
A "tűzmester" feladata	421
Süssünk szalonnát!	422
Szabadban főtt bográcsgulyás	423
Kapros juhtúróval töltött zsemlye (bulaski) gulyás mellé	425
Zsiványpecsenye és utána kürtőskalács	426
Flekkenparti	428
Befejezésül (Gallyas István)	431
Hol szerezhetők be a virágoskert növényei és vetőmagvai?	433
Magyar növénynevek mutatója	446
Latin (tudományos) növénynevek mutatója	453