Előszó
Örök rithmus.
Hívtad anyagnak, erőnek, világnak,
Asszonynak, pénznek, mert bús méheikben
Ezek mindnyájan öt hordják királynak...
És Néki mégis csak egy neve van: Isten.
Ha belenéztél: bús...
Tovább
Előszó
Örök rithmus.
Hívtad anyagnak, erőnek, világnak,
Asszonynak, pénznek, mert bús méheikben
Ezek mindnyájan öt hordják királynak...
És Néki mégis csak egy neve van: Isten.
Ha belenéztél: bús magaddá vélted
Igy merészkedtél a Vele való harcig,
De így tudtad meg, hogy minden emberélet
Az Ö álma s Ö tebenned is alszik.
lm sorsod egyszerű képe. Gyermek mókáz
A tükör előtt nyöszörögve, kacagva.
Pojácát, hőst, ördögöt, angyalt próbálsz
S a Szent Tükör ezt mind magába fogadja.
Magadnak szól Neki szóló szerelmed.
Örök titok. Eszed hiába harcol
Halálod percén ö fölébred benned,
Te pedig Benne csöndesen elalszol.
Ember és Isten kölcsönös nagy álmok,
A végtelenség legszebb dalai;
Az Örök Rithmus őrzi a világot,
Hogy ébren legyen mindig valaki.
Vissza