Virtutes elocutionis & virtutes morales

Fülszöveg

A Virtutes elocutionis - virtutes morales. Retorika és etika az olasz klasszicizmus értekezésirodalmában a XV. századi studia humanitatis által felkínált szellemi alapokra építkező és a modern ember kialakítását célzó klasszicista institutio-irodalom XVI-XVII. századi fejleményeivel foglalkozik. Ez az a korszak, amelyben a humanista literátus és az udvari ember nyomdokain eszmeileg és eszményileg létrejött a szavaiban és viselkedésében civilizált modernkori ember. Az ékesszólás erényei (virtutes elocutionis) és az erkölcsi erények (virtutes morales) olyan benső kapcsolatot alkottak, amely a szó és a viselkedés számos közös kategóriájára épül. Az egymást retorikailag és etikailag is feltételező, egymásra ható és visszaható illendőség, udvariasság, szellemesség és dissimulatio kérdésének elemzése retorika és etika kölcsönhatását, azaz a viselkedés retorikáját kívánja hangsúlyozni. Egymásra hatásuk, dinamikájukban közös alakulásuk a vizsgált korszakban nemcsak a klasszicista conversazione (társas élet) kérdéseivel foglalkozó értekezésirodalomban nyilvánvaló, hanem a legkülönfélébb irodalmi műfajokban és a művészetekben is megjelenik, s az ember erkölcseinek és érzelmeinek ábrázolásában is nagy szerepet játszik. Pontano De sermonéja, Castiglione Il Libro del Cortegianója, Della Casa Galateója, Guazzo La civil conversazionéja, valamint Tesauro Cannocchiale aristotelico illetve Filosofia morale című két értekezése képezi azt a bázis-irodalmat az ókori klasszikusok felidézésével együtt, amely időrendileg több mint másfél évszázad szellemi irányultságát és mikrováltozásait is jelzi. A külsőségek szerepét nyomatékosító látszat és valóság szubtilis játékában pedig - retorikai és etikai kontextusban - a lélek titkait és azoknak a külsőben, a viselkedésben megnyilvánuló jegyeit mutatja meg a XVI. század végétől irodalomban és képzőművészetekben is egyre gyakrabban teret hódító fiziognómikus látásmód is: a könyv utolsó fejezete a világ és az ember, makrokozmosz és mikrokozmosz e sajátos szemléletét mutatja be. Vissza