791.261

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

A magyarság néprajza I.

A magyarság tárgyi néprajza/A magyarság szellemi néprajza

Szerző

Kiadó: Babits-Magyar Amerikai Kiadó Rt.
Kiadás helye: Szekszárd
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 433 oldal
Sorozatcím: A magyarság néprajza
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 20 cm
ISBN: 963-7806-34-2
Megjegyzés: A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda könyvének hasonmás kiadása. Fekete-fehér fotókat, illusztrációkat tartalmaz.

Tartalom

Ajánlás - Czakó Elemér11
A MAGYARSÁG NÉPRAJZA kiadványának tudományos és nemzeti jelentősége
A magyar néprajz kérdéseinek további gondozása
Tájékoztató - Viski Károly13
Mi a néprajz?
A népi jelenségek egységessége
A népi alkotás sajátossága
Ennek felismerése
A néprajzi tudomány neve, tárgya, célja
A művelődés ősi alapjai
Természeti vagy kezdetleges népek
A kezdetleges műveltség
A művelődés és műveltség néprajzi (művelődéstörténeti) értelme
Néprajz és őstörténet
Az ősember föltámasztása
Az ősemberi műveltség élő emlékei
A művelődés útja: a régi és az új keveredése
Műveltségrétegek
Népi műveltségünk rétegződése
Ősi műveltségünk keveredése
A néprajz munkamódja19
A műveltségrétegek szétválasztása
A hasonlítás (asszimilálás) és az alakváltozatok (variánsok)
A leírás
Az összehasonlítás
Az összehasonlítás föltételei, eredménye
A fejlődéselmélet
A néprajz munkamódja nem természettudományi, hanem történeti
A néprajz segédtudományai22
Földrajz; embertan; gyakorlati és természettudományok; művelődéstörténet; történelem; régészet; nyelvtudomány; néplélektan; más tudományok
A kollektív lélek, az emberi közösségek alkotásaival foglalkozó embertudományok nem mellőzhetik a néprajz eredményeit
A néprajzi jelenségek szövevénye
A szövevények együttes (synoptikus) szemlélete
A néprajzi jelenségek rendszerezése24
A jelenségek belső összefüggésén alapuló (természetes) rendszer
A rendszer két fő része: tárgyi néprajz, szellemi néprajz
E kettő tárgyköre
A kutatás természete, területe: a jelenségek néprajzi értékelése; a kezdetlegességek megbecsülése
A magyarság néprajzi képe és történeti alakulása26
A különbségek eredete
A csoportokat alakító tényezők
A 'magyar' szó jelentése
Az onogur törzsszövetség átalakító hatása
A magyarság egyéb elnevezései
A honfoglaló törzsszövetség
Kelet és Nyugat határán
A vezető réteg elnyugatiasodása
Nyugati és újabb keleti elemek
Népműveltségünk alkotóelemeinek három csoportja
Néprajzi képünk változatossága
Néprajzi csoportjaink: dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi (moldvai és bukovinai) csángó csoportok
A magyar néprajz multja és jelene32
Ismereteink forrásai
Adatgyűjtemények
Múzeumok
Néprajzi irodalmunk
Közöletlen személyes tapasztalatok
Az előmunkálatok egyenetlensége s ennek következményei
Munkánk első, alapvető összefoglalás. Kinek írjuk?
Táplálkozás - Bárky Zsigmond37
A mindennapi eledel
A szakácskodás elsősorban a hagyományőrző asszonynép feladata
Kapcsolatok az étkezés, tűzhely és néphit között
A szakácsművészet
A gyűjtögető életmód emlékei39
Férfi és női munka
Mai maradványai
Állati eredetű nyers táplálékok
Eltartásuk ősi módjai
Szárítás, aszalás, sózás, füstölés
Kezdetleges húspirító módok
Férfifőzte ételek
Az asszonynép és növényvilág
Nyers növényi táplálékok
Aszalt gyümölcsök, ízek
Nyers édes italok
Nyír-, jávor-, fenyővíz
Savanyítás, forrázás, főzés, sütés
Hamuban sült pogácsák
Kövönsült lepények
A sütőharang
A lápi kút
A növényi nyersanyag feldolgozása48
Vegyi eljárás
Savanyítás
Aszalás
Erőművi eljárás
A törés
A gabonahántoló kölyű
A mozsár
Az őrlés
Az örmény és rezsnyice
Kerekes örlőkészülék
A malom
Vizimalmok
A kanalas malom
Malom szavunk eredete
Szárazmalmok, szélmalmok és fajtáik
Sajtolás
Olajsütő éksajtó
Bankókkal dolgozó nagy olajsotúk
Csavarorsós olajsotú
Ecetsajtolás
Szőlőprések
Kanca-, kosos- és régős prős
A nyers és elkészített anyagok eltartása67
Az innivaló eltartása
Cserép- és faedények
Sótartók
Túrós-, zsíros- sthb. tömlők és bödönök
Húsfélék elrakása
Tojásos bucsérok, paszulykasok
Burgonyás vermek
Szúszékok, gabonáskasok, hombárok, kástuk
Kenyeresrácsok, tésztásszütyők
Az ételek elkésztése. Ételfajták71
Tűzgerjesztés és tűzhelyszerszámok
Ételek és sütő-főzőszerszámok
Italok és fűszerek102
A víz
Vízszerző módok és alkalmatosságok
Kobak
Szapoly
Ivótülök
Ivóharang
Fából faragott ivókészségek
Vízhordó faedények
Kutak
Bodonkút
Bugyogák és kanták
Gémeskút
Kerekeskút
Az ősi lóser és magyar ser
A mézser
A pálinka
A kávé és tea
A dohány
Fűszerek és ételjárulékok
Tálaló és evőszerszámok. Étrend108
A tálalás ősi módja
A suba mint asztal
Az asztal
A szék
A tál és a tányér
Evőeszközök
Ételhordó edények
Az étrend
A pátriárchális étkezés
Ünnepi vendégségek
Összefoglalás116
A magyar táplálkozás néprajzi mérlegelése
Parasztkonyhánk tárgyi fölszerelése
Kezdetleges ételféleségeink nagy száma
Ételneveink eredete
A magyar konyhaművészet két fő vonása
Az ízletesség és változatosság
A hús és zsír kedvelése
A magyar pecsenyék
Főtt és sült tészták
Építkezés - Bátky Zsigmond124
Az emberi települések leírása és a néprajz
Az épületek alakulásának vizsgálata egészében a néprajz hivatása
A tüzelőberendezések fejlődésének búvárlása a legfontosabb feladat
Telepformák125
A település néprajzi tényezői
A két szélsőséges telepforma
A magányos tanya és tömör falu
Honfoglaláskori telepedésmódok
Tanyarendszer
Szőlőhegyközség
A "szeres" telep és zárt faluforma
A falutelepülés két főformája
Soros- vagy utcásfalu és csoportosfalu
A "hadas" település
Szegek, zugok
Falukerítés
Az udvarok fő formái
Magányos és csoportos udvarok
Eredetük
Telekkerítések, hágcsók, ajtók, kapuk
Kezdetleges hajlékok141
A lakóház ősei
Földreépített és földbemélyesztett épületek
Földreépített régi és mai kerek hajlékok
Jurttípusú nemez- és csergesátor, szekérsátor, pásztortalyiga, karaula
Kotatípusú göcseji pálinkafőzőkunyhó szalmafedéllel
Nádból állított kerek juhász- és gulyáskunyhók
Szögletes nyitott és fedett pásztorhajlékok
Enyhelyek, cserények, tetőkunyhók és falas pásztorhajlékok
Földbemélyesztett szögletes hajlékok
Partlakásos putrik, földházak
A ház építőanyaga és építése151
Az építés a közösség munkája
Kaláka, kölcsön, segítség
A ház részei
Fal és tető
Föld-, sár-, vályog-, tégla-, kő-, nád-, vessző- és fafalazatok
Tetőváz és fedél
Szelemenes és szelemen nélküli tetőváz
Kontyos-, üstökös- és nyergestető
A házfedés
Szalma-, zsúp-, nád-, zsindely- és cserépfedés
A zsúpfedés
Házcsúcsok
Tornác, pádimentom, ablak, ajtó, zár
A lakóház belseje és tagolódása170
Tűzhelyes házak
Szobás-konyhás házak
A magyar ház szókincse227
A nyelvi tények bizonyító vallomása
Ősmagyar elemek
Korai szláv elemek
Későbbi német elemek
A felnémet háztípus átalakító hatása az úri házakon keresztül a magyar parasztházra
Gazdasági melléképületek231
A melléképületek rendeltetése
Jelentőségük a házépítés szempontjából
Csűr és pajta
Dunántúli pajtatípusok
Az erdélyi csűrök
A hosszúcsűr
A jármacsűr
A székely kurtacsűrök
A kalotaszegi csűrök
Az istálló a régiségben
Akol szavunk eredete
Ól szavunk eredete
Az állás
A félszer
A teleltető állásfélszertől a belteki istállóig
A nagykun tüzelősól
Bútorzat - Viski Károly246
A bútor szó jelentése
A pásztor betyárbútora
A gúnya
A bútorok osztályozoásának nehézsége
A ház földjétől az első bútorokig248
Pad és szék
A mai bútorok keletkezése és történeti alakulása253
Ágy és fejal
Ágyszék és noszolya
Ágynemű
Szekrény és láda
Egyes-szék
Evőszék, asztal
Falitéka
Rúd, kendőszeg, fogas, tálas
Gyermekbútorok
A bútorok elrendezése278
A ház belső rendjének alakulása
Fűtés - Bátky Zsigmond287
Az asszony és gyereknép hálóhelye
A férfinép hálóhelye
A régi házak kevéssé védtek a tél hidegétől
A legegyszerűbb fűtő: a nyílt tűzhely
Ennek Erdély a hazája
Az erdélyi tűzhely fejlődése a kajhacserepesig
Zárt fűtőkészülékek
A sárkemencék
Az alföldi búbos
A palóckemence
A dunántúli kemence
A cserépkályha őse: a kupás kemence
Ásatag emlékei
Az igazi kályhák
Világítás - Viski Károly299
A szabadtűz világlója
A világló szilánk vagy fáklya
Világtartók
A székely (csángó) világzó és a szurkos kalán
Népszokások világlói: lobogózás stb.
A zsírfélékkel való világítás; mécs (pillangó stb.)
A gyertya szó jelentése; a fából való csörőgyertya
A koppantó
Gyertyatartók (kecskeláb, betlehem(
Lámpások
Mesterkedés - Bátky Zsigmond304
A parasztház önellátó kézműves tevékenysége
A mesterkedés eredete és fejlődése
Házimunka
Háziipar
Kézművesség
Iparosság
A néprajzot elsősorban a házimunkák érdeklik
A fa megmunkálása307
Tisztára férfi foglalkozás
Az ősi fakorszak
Az előmagyarok ebbéli tudománya a szókincs alapján
A pásztornép famunkái
Fakéregmunkák
Sótartók, dobozok
Poncolás
Kéregtarisznyák
Ivóedények
Taplósapkák
Háncs és kötél szíjácsból
Faragószerszámok
Faanyag
A megmunkálás két módja: faragás, vésés
Botok
Nyelek
Kásakavarók
Pipaszárak
Furulyák
Kanalak
Bárányszoktatók
Borotvatartók
Tükrösök
Gyujtótartó
A paraszti faművesség
Szerszámai
Bognármunka és szerszámai
Faragott, vájt, égetett gazdasági szerszámok
Vályúk, bodonok, vékák, teknők
Mozsarak, kupák
Gyerekjátékok
Háztartási holmik
Esztergályozás
Nyirettyűsés lábitós eszterga
A csutorásmesterség
Kádármunka
Hordók, sajtárok, csobolyók
Asztalosmunka
Szövőszékfaragás
Az agyag feldolgozása322
Cserépedény a parasztházban
Használati és díszedények
Történeti visszapillantás
A gölöncsérség kasztszerű háziipar volt
A fazekas munkája
Tapodás, gyúrás, formálás, korong
Szárítás, festés, írás, karcolás
Égetés kétszer
Mázolás
Fekete, mázatlan és ónzománcos edények
A mesterség elterjedése
Bőrgyártás329
A nyelvkincs vallomása
Bagaria
Pásztorbőrművesség
A juhbőr kikészítése száraz úton
Ruhafélék: hátibőr, suba, ködmön
A varrás
Apróbb pásztorholmik
Karikás, erszény, zacskó
Nyeregszerszám
Öv, hüvely, bocskor
Tömlő, iszák
Pásztor bőrvarrószerszámok
Paraszt bőrművesség
A szűcsmesterség, mint "egész mesterség"
A bőr kikészítése: törés, csávázás, festés
A gyapjú feldolgozása342
A mesterkedés múltja
Eljárása
Nemez és posztó
A nemezgyártás
Süvegesek, pokrócsinálók
A posztógyártás
A gubásmesterség
Ványolás vagy kallós
A szőrtarisznyaszövés
Növényi szálas anyagok feldolgozása348
Elsődleges és másodlagos növényi anyagok
Gyékényfonás és szövés
Szalmafonás
Vesszőfonás és termékei
Kendermunka
Ősi volta
Asszonyi foglalkozás
A kender vetése
Nyűvés, áztatás, szárítás
Törés: törővályú, kölyű, törő, bitó, tiló
Dörzsölés
A fésülés és szerszámai: héhel, gereben, ecsellő
Tépés
A fonás és szerszámai
Guzsaly- és rokkafajtáink
A motollátás és szerszámai
Szapulás, sulykolás, fehérítés
Gombolyítás
A szövőszék vagy osztováta
A len feldolgozása
A csalán feldolgozása
Szőnyegszövés
Madzagszövés, kötés, horgolás, hímzés
Tülök és szarv feldolgozása372
Pásztorok tülök- és szarvkészítményei. Agancsmunkák. Csontfaragványok
Gyertyamártás373
A gyertya szó eredete
Viasz- és faggyúgyertya
Gyertyamártás
Gyertyaöntés
Szappanfőzés374
Asszonynép dolga
Zsiradék és olaj
Széksólúg
Főzés, formázás
Lúgszappan, epeszappan
Bábosság375
A mesterség eredete
A mézeskalács anyaga, készítése
Ütőfák, kalácsformák
Egyéb bábos készítmények
Vallási vonatkozásuk
Viselet - Győrffy István381
A népviselet fogalma
A változás okai: úri hatás, helyi ízlés, feltűnésváy hatósági intézkedése, életkor, jómód, szegénység
A hagyományőrző réteg
A régi magyar viselet
Nemességi és jobbágyság
A jobbágyfelszabadítás s következményei
Régi viseletünk emlékei
Anyag, szabás, külső
A szókincs vallomása
A hajviselet385
A haj mint ruha s mint dísz
A férfi hajdivatja
Tarfejűség és hosszú haj
A csimbók és az üstök
A halántéktincs
A körhaj
A bajusz
A szakáll
A nő viselete: a hosszú haj
A nyírás mint büntetés
A kifésült haj megóvása
Hajadon és menyecske
A leeresztett haj
A fonat
A türött haj
A hajkonty
A régi magyar ruhaviselet390
A fejrevaló
Az alsóruha
A felsőruha
A lábbeli és a kesztyű
A népi ruhaviselet napjainkban425
A nyugati művelődés hatása
Az ősi anyag és a régi forma pusztulása
A férfiviselet újmódi ruhadarabjai: A posztó mente és nadrág
Az ujjas mándli
A bujka és untercikk
A lájbi
A priccses nadrág
A rajthuzli
A pufándli
A hendergő
A köténg és a surc
Földrajzi áttekintés
A magyar népviselet jellege
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem