1.034.226
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A magyarság néprajza I.
A magyarság tárgyi néprajza/A magyarság szellemi néprajza
| Kiadó: | Babits-Magyar Amerikai Kiadó Rt. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Szekszárd |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 435 oldal |
| Sorozatcím: | A magyarság néprajza |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 20 cm |
| ISBN: | 963-7806-34-2 |
| Megjegyzés: | A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda könyvének hasonmás kiadása. Fekete-fehér és színes fotókat, illusztrációkat tartalmaz. Kihajtható melléklettel. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| Ajánlás - Czakó Elemér | 11 |
| A MAGYARSÁG NÉPRAJZA kiadványának tudományos és nemzeti jelentősége | |
| A magyar néprajz kérdéseinek további gondozása | |
| Tájékoztató - Viski Károly | 13 |
| Mi a néprajz? | |
| A népi jelenségek egységessége | |
| A népi alkotás sajátossága | |
| Ennek felismerése | |
| A néprajzi tudomány neve, tárgya, célja | |
| A művelődés ősi alapjai | |
| Természeti vagy kezdetleges népek | |
| A kezdetleges műveltség | |
| A művelődés és műveltség néprajzi (művelődéstörténeti) értelme | |
| Néprajz és őstörténet | |
| Az ősember föltámasztása | |
| Az ősemberi műveltség élő emlékei | |
| A művelődés útja: a régi és az új keveredése | |
| Műveltségrétegek | |
| Népi műveltségünk rétegződése | |
| Ősi műveltségünk keveredése | |
| A néprajz munkamódja | 19 |
| A műveltségrétegek szétválasztása | |
| A hasonlítás (asszimilálás) és az alakváltozatok (variánsok) | |
| A leírás | |
| Az összehasonlítás | |
| Az összehasonlítás föltételei, eredménye | |
| A fejlődéselmélet | |
| A néprajz munkamódja nem természettudományi, hanem történeti | |
| A néprajz segédtudományai | 22 |
| Földrajz; embertan; gyakorlati és természettudományok; művelődéstörténet; történelem; régészet; nyelvtudomány; néplélektan; más tudományok | |
| A kollektív lélek, az emberi közösségek alkotásaival foglalkozó embertudományok nem mellőzhetik a néprajz eredményeit | |
| A néprajzi jelenségek szövevénye | |
| A szövevények együttes (synoptikus) szemlélete | |
| A néprajzi jelenségek rendszerezése | 24 |
| A jelenségek belső összefüggésén alapuló (természetes) rendszer | |
| A rendszer két fő része: tárgyi néprajz, szellemi néprajz | |
| E kettő tárgyköre | |
| A kutatás természete, területe: a jelenségek néprajzi értékelése; a kezdetlegességek megbecsülése | |
| A magyarság néprajzi képe és történeti alakulása | 26 |
| A különbségek eredete | |
| A csoportokat alakító tényezők | |
| A 'magyar' szó jelentése | |
| Az onogur törzsszövetség átalakító hatása | |
| A magyarság egyéb elnevezései | |
| A honfoglaló törzsszövetség | |
| Kelet és Nyugat határán | |
| A vezető réteg elnyugatiasodása | |
| Nyugati és újabb keleti elemek | |
| Népműveltségünk alkotóelemeinek három csoportja | |
| Néprajzi képünk változatossága | |
| Néprajzi csoportjaink: dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi (moldvai és bukovinai) csángó csoportok | |
| A magyar néprajz multja és jelene | 32 |
| Ismereteink forrásai | |
| Adatgyűjtemények | |
| Múzeumok | |
| Néprajzi irodalmunk | |
| Közöletlen személyes tapasztalatok | |
| Az előmunkálatok egyenetlensége s ennek következményei | |
| Munkánk első, alapvető összefoglalás. Kinek írjuk? | |
| Táplálkozás - Bárky Zsigmond | 37 |
| A mindennapi eledel | |
| A szakácskodás elsősorban a hagyományőrző asszonynép feladata | |
| Kapcsolatok az étkezés, tűzhely és néphit között | |
| A szakácsművészet | |
| A gyűjtögető életmód emlékei | 39 |
| Férfi és női munka | |
| Mai maradványai | |
| Állati eredetű nyers táplálékok | |
| Eltartásuk ősi módjai | |
| Szárítás, aszalás, sózás, füstölés | |
| Kezdetleges húspirító módok | |
| Férfifőzte ételek | |
| Az asszonynép és növényvilág | |
| Nyers növényi táplálékok | |
| Aszalt gyümölcsök, ízek | |
| Nyers édes italok | |
| Nyír-, jávor-, fenyővíz | |
| Savanyítás, forrázás, főzés, sütés | |
| Hamuban sült pogácsák | |
| Kövönsült lepények | |
| A sütőharang | |
| A lápi kút | |
| A növényi nyersanyag feldolgozása | 48 |
| Vegyi eljárás | |
| Savanyítás | |
| Aszalás | |
| Erőművi eljárás | |
| A törés | |
| A gabonahántoló kölyű | |
| A mozsár | |
| Az őrlés | |
| Az örmény és rezsnyice | |
| Kerekes örlőkészülék | |
| A malom | |
| Vizimalmok | |
| A kanalas malom | |
| Malom szavunk eredete | |
| Szárazmalmok, szélmalmok és fajtáik | |
| Sajtolás | |
| Olajsütő éksajtó | |
| Bankókkal dolgozó nagy olajsotúk | |
| Csavarorsós olajsotú | |
| Ecetsajtolás | |
| Szőlőprések | |
| Kanca-, kosos- és régős prős | |
| A nyers és elkészített anyagok eltartása | 67 |
| Az innivaló eltartása | |
| Cserép- és faedények | |
| Sótartók | |
| Túrós-, zsíros- sthb. tömlők és bödönök | |
| Húsfélék elrakása | |
| Tojásos bucsérok, paszulykasok | |
| Burgonyás vermek | |
| Szúszékok, gabonáskasok, hombárok, kástuk | |
| Kenyeresrácsok, tésztásszütyők | |
| Az ételek elkésztése. Ételfajták | 71 |
| Tűzgerjesztés és tűzhelyszerszámok | |
| Ételek és sütő-főzőszerszámok | |
| Italok és fűszerek | 102 |
| A víz | |
| Vízszerző módok és alkalmatosságok | |
| Kobak | |
| Szapoly | |
| Ivótülök | |
| Ivóharang | |
| Fából faragott ivókészségek | |
| Vízhordó faedények | |
| Kutak | |
| Bodonkút | |
| Bugyogák és kanták | |
| Gémeskút | |
| Kerekeskút | |
| Az ősi lóser és magyar ser | |
| A mézser | |
| A pálinka | |
| A kávé és tea | |
| A dohány | |
| Fűszerek és ételjárulékok | |
| Tálaló és evőszerszámok. Étrend | 108 |
| A tálalás ősi módja | |
| A suba mint asztal | |
| Az asztal | |
| A szék | |
| A tál és a tányér | |
| Evőeszközök | |
| Ételhordó edények | |
| Az étrend | |
| A pátriárchális étkezés | |
| Ünnepi vendégségek | |
| Összefoglalás | 116 |
| A magyar táplálkozás néprajzi mérlegelése | |
| Parasztkonyhánk tárgyi fölszerelése | |
| Kezdetleges ételféleségeink nagy száma | |
| Ételneveink eredete | |
| A magyar konyhaművészet két fő vonása | |
| Az ízletesség és változatosság | |
| A hús és zsír kedvelése | |
| A magyar pecsenyék | |
| Főtt és sült tészták | |
| Építkezés - Bátky Zsigmond | 124 |
| Az emberi települések leírása és a néprajz | |
| Az épületek alakulásának vizsgálata egészében a néprajz hivatása | |
| A tüzelőberendezések fejlődésének búvárlása a legfontosabb feladat | |
| Telepformák | 125 |
| A település néprajzi tényezői | |
| A két szélsőséges telepforma | |
| A magányos tanya és tömör falu | |
| Honfoglaláskori telepedésmódok | |
| Tanyarendszer | |
| Szőlőhegyközség | |
| A "szeres" telep és zárt faluforma | |
| A falutelepülés két főformája | |
| Soros- vagy utcásfalu és csoportosfalu | |
| A "hadas" település | |
| Szegek, zugok | |
| Falukerítés | |
| Az udvarok fő formái | |
| Magányos és csoportos udvarok | |
| Eredetük | |
| Telekkerítések, hágcsók, ajtók, kapuk | |
| Kezdetleges hajlékok | 141 |
| A lakóház ősei | |
| Földreépített és földbemélyesztett épületek | |
| Földreépített régi és mai kerek hajlékok | |
| Jurttípusú nemez- és csergesátor, szekérsátor, pásztortalyiga, karaula | |
| Kotatípusú göcseji pálinkafőzőkunyhó szalmafedéllel | |
| Nádból állított kerek juhász- és gulyáskunyhók | |
| Szögletes nyitott és fedett pásztorhajlékok | |
| Enyhelyek, cserények, tetőkunyhók és falas pásztorhajlékok | |
| Földbemélyesztett szögletes hajlékok | |
| Partlakásos putrik, földházak | |
| A ház építőanyaga és építése | 151 |
| Az építés a közösség munkája | |
| Kaláka, kölcsön, segítség | |
| A ház részei | |
| Fal és tető | |
| Föld-, sár-, vályog-, tégla-, kő-, nád-, vessző- és fafalazatok | |
| Tetőváz és fedél | |
| Szelemenes és szelemen nélküli tetőváz | |
| Kontyos-, üstökös- és nyergestető | |
| A házfedés | |
| Szalma-, zsúp-, nád-, zsindely- és cserépfedés | |
| A zsúpfedés | |
| Házcsúcsok | |
| Tornác, pádimentom, ablak, ajtó, zár | |
| A lakóház belseje és tagolódása | 170 |
| Tűzhelyes házak | |
| Szobás-konyhás házak | |
| A magyar ház szókincse | 227 |
| A nyelvi tények bizonyító vallomása | |
| Ősmagyar elemek | |
| Korai szláv elemek | |
| Későbbi német elemek | |
| A felnémet háztípus átalakító hatása az úri házakon keresztül a magyar parasztházra | |
| Gazdasági melléképületek | 231 |
| A melléképületek rendeltetése | |
| Jelentőségük a házépítés szempontjából | |
| Csűr és pajta | |
| Dunántúli pajtatípusok | |
| Az erdélyi csűrök | |
| A hosszúcsűr | |
| A jármacsűr | |
| A székely kurtacsűrök | |
| A kalotaszegi csűrök | |
| Az istálló a régiségben | |
| Akol szavunk eredete | |
| Ól szavunk eredete | |
| Az állás | |
| A félszer | |
| A teleltető állásfélszertől a belteki istállóig | |
| A nagykun tüzelősól | |
| Bútorzat - Viski Károly | 246 |
| A bútor szó jelentése | |
| A pásztor betyárbútora | |
| A gúnya | |
| A bútorok osztályozoásának nehézsége | |
| A ház földjétől az első bútorokig | 248 |
| Pad és szék | |
| A mai bútorok keletkezése és történeti alakulása | 253 |
| Ágy és fejal | |
| Ágyszék és noszolya | |
| Ágynemű | |
| Szekrény és láda | |
| Egyes-szék | |
| Evőszék, asztal | |
| Falitéka | |
| Rúd, kendőszeg, fogas, tálas | |
| Gyermekbútorok | |
| A bútorok elrendezése | 278 |
| A ház belső rendjének alakulása | |
| Fűtés - Bátky Zsigmond | 287 |
| Az asszony és gyereknép hálóhelye | |
| A férfinép hálóhelye | |
| A régi házak kevéssé védtek a tél hidegétől | |
| A legegyszerűbb fűtő: a nyílt tűzhely | |
| Ennek Erdély a hazája | |
| Az erdélyi tűzhely fejlődése a kajhacserepesig | |
| Zárt fűtőkészülékek | |
| A sárkemencék | |
| Az alföldi búbos | |
| A palóckemence | |
| A dunántúli kemence | |
| A cserépkályha őse: a kupás kemence | |
| Ásatag emlékei | |
| Az igazi kályhák | |
| Világítás - Viski Károly | 299 |
| A szabadtűz világlója | |
| A világló szilánk vagy fáklya | |
| Világtartók | |
| A székely (csángó) világzó és a szurkos kalán | |
| Népszokások világlói: lobogózás stb. | |
| A zsírfélékkel való világítás; mécs (pillangó stb.) | |
| A gyertya szó jelentése; a fából való csörőgyertya | |
| A koppantó | |
| Gyertyatartók (kecskeláb, betlehem( | |
| Lámpások | |
| Mesterkedés - Bátky Zsigmond | 304 |
| A parasztház önellátó kézműves tevékenysége | |
| A mesterkedés eredete és fejlődése | |
| Házimunka | |
| Háziipar | |
| Kézművesség | |
| Iparosság | |
| A néprajzot elsősorban a házimunkák érdeklik | |
| A fa megmunkálása | 307 |
| Tisztára férfi foglalkozás | |
| Az ősi fakorszak | |
| Az előmagyarok ebbéli tudománya a szókincs alapján | |
| A pásztornép famunkái | |
| Fakéregmunkák | |
| Sótartók, dobozok | |
| Poncolás | |
| Kéregtarisznyák | |
| Ivóedények | |
| Taplósapkák | |
| Háncs és kötél szíjácsból | |
| Faragószerszámok | |
| Faanyag | |
| A megmunkálás két módja: faragás, vésés | |
| Botok | |
| Nyelek | |
| Kásakavarók | |
| Pipaszárak | |
| Furulyák | |
| Kanalak | |
| Bárányszoktatók | |
| Borotvatartók | |
| Tükrösök | |
| Gyujtótartó | |
| A paraszti faművesség | |
| Szerszámai | |
| Bognármunka és szerszámai | |
| Faragott, vájt, égetett gazdasági szerszámok | |
| Vályúk, bodonok, vékák, teknők | |
| Mozsarak, kupák | |
| Gyerekjátékok | |
| Háztartási holmik | |
| Esztergályozás | |
| Nyirettyűsés lábitós eszterga | |
| A csutorásmesterség | |
| Kádármunka | |
| Hordók, sajtárok, csobolyók | |
| Asztalosmunka | |
| Szövőszékfaragás | |
| Az agyag feldolgozása | 322 |
| Cserépedény a parasztházban | |
| Használati és díszedények | |
| Történeti visszapillantás | |
| A gölöncsérség kasztszerű háziipar volt | |
| A fazekas munkája | |
| Tapodás, gyúrás, formálás, korong | |
| Szárítás, festés, írás, karcolás | |
| Égetés kétszer | |
| Mázolás | |
| Fekete, mázatlan és ónzománcos edények | |
| A mesterség elterjedése | |
| Bőrgyártás | 329 |
| A nyelvkincs vallomása | |
| Bagaria | |
| Pásztorbőrművesség | |
| A juhbőr kikészítése száraz úton | |
| Ruhafélék: hátibőr, suba, ködmön | |
| A varrás | |
| Apróbb pásztorholmik | |
| Karikás, erszény, zacskó | |
| Nyeregszerszám | |
| Öv, hüvely, bocskor | |
| Tömlő, iszák | |
| Pásztor bőrvarrószerszámok | |
| Paraszt bőrművesség | |
| A szűcsmesterség, mint "egész mesterség" | |
| A bőr kikészítése: törés, csávázás, festés | |
| A gyapjú feldolgozása | 342 |
| A mesterkedés múltja | |
| Eljárása | |
| Nemez és posztó | |
| A nemezgyártás | |
| Süvegesek, pokrócsinálók | |
| A posztógyártás | |
| A gubásmesterség | |
| Ványolás vagy kallós | |
| A szőrtarisznyaszövés | |
| Növényi szálas anyagok feldolgozása | 348 |
| Elsődleges és másodlagos növényi anyagok | |
| Gyékényfonás és szövés | |
| Szalmafonás | |
| Vesszőfonás és termékei | |
| Kendermunka | |
| Ősi volta | |
| Asszonyi foglalkozás | |
| A kender vetése | |
| Nyűvés, áztatás, szárítás | |
| Törés: törővályú, kölyű, törő, bitó, tiló | |
| Dörzsölés | |
| A fésülés és szerszámai: héhel, gereben, ecsellő | |
| Tépés | |
| A fonás és szerszámai | |
| Guzsaly- és rokkafajtáink | |
| A motollátás és szerszámai | |
| Szapulás, sulykolás, fehérítés | |
| Gombolyítás | |
| A szövőszék vagy osztováta | |
| A len feldolgozása | |
| A csalán feldolgozása | |
| Szőnyegszövés | |
| Madzagszövés, kötés, horgolás, hímzés | |
| Tülök és szarv feldolgozása | 372 |
| Pásztorok tülök- és szarvkészítményei. Agancsmunkák. Csontfaragványok | |
| Gyertyamártás | 373 |
| A gyertya szó eredete | |
| Viasz- és faggyúgyertya | |
| Gyertyamártás | |
| Gyertyaöntés | |
| Szappanfőzés | 374 |
| Asszonynép dolga | |
| Zsiradék és olaj | |
| Széksólúg | |
| Főzés, formázás | |
| Lúgszappan, epeszappan | |
| Bábosság | 375 |
| A mesterség eredete | |
| A mézeskalács anyaga, készítése | |
| Ütőfák, kalácsformák | |
| Egyéb bábos készítmények | |
| Vallási vonatkozásuk | |
| Viselet - Győrffy István | 381 |
| A népviselet fogalma | |
| A változás okai: úri hatás, helyi ízlés, feltűnésváy hatósági intézkedése, életkor, jómód, szegénység | |
| A hagyományőrző réteg | |
| A régi magyar viselet | |
| Nemességi és jobbágyság | |
| A jobbágyfelszabadítás s következményei | |
| Régi viseletünk emlékei | |
| Anyag, szabás, külső | |
| A szókincs vallomása | |
| A hajviselet | 385 |
| A haj mint ruha s mint dísz | |
| A férfi hajdivatja | |
| Tarfejűség és hosszú haj | |
| A csimbók és az üstök | |
| A halántéktincs | |
| A körhaj | |
| A bajusz | |
| A szakáll | |
| A nő viselete: a hosszú haj | |
| A nyírás mint büntetés | |
| A kifésült haj megóvása | |
| Hajadon és menyecske | |
| A leeresztett haj | |
| A fonat | |
| A türött haj | |
| A hajkonty | |
| A régi magyar ruhaviselet | 390 |
| A fejrevaló | |
| Az alsóruha | |
| A felsőruha | |
| A lábbeli és a kesztyű | |
| A népi ruhaviselet napjainkban | 425 |
| A nyugati művelődés hatása | |
| Az ősi anyag és a régi forma pusztulása | |
| A férfiviselet újmódi ruhadarabjai: A posztó mente és nadrág | |
| Az ujjas mándli | |
| A bujka és untercikk | |
| A lájbi | |
| A priccses nadrág | |
| A rajthuzli | |
| A pufándli | |
| A hendergő | |
| A köténg és a surc | |
| Földrajzi áttekintés | |
| A magyar népviselet jellege |
Témakörök
- Művelődéstörténet > Kultúra > Kultúrantropológia
- Művelődéstörténet > Életmód > Falusi életmód (népi gazdálkodás, stb.)
- Néprajz > Átfogó művek, tanulmányok
- Néprajz > Folklór (szellemi néprajz) > Népi kultúrák > Magyar
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Népi építészet
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Életmód > Lakáskultúra
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Életmód > Táplálkozás
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Életmód > Öltözködés
- Művészetek > Építészet > Műemlékek > Népi műemlékek
- Művészetek > Iparművészet > Bútor, lakberendezés > Népi
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal