Visszanézve

Fülszöveg

Rendhagyó dokumentumkötetet tart a kezében az olvasó, aki e könyv segítségével minden eddiginél részletesebb és mélyebb betekintést nyerhet a rendszerváltás utáni korszak első köztársasági elnökének életébe. A gyűjteményes kötet aktualitását az adja, hogy Göncz Árpád 2007. február 10-én volt 85 esztendős.
Ez a kötet régi és új írások, rádióbeszélgetések ötvözetében törekszik a teljes életpálya felrajzolására. Ehhez tartóoszlopoknak Göncz Árpád Hazatérés című kulcsnovelláját és az államfői korszak három, irodalmi színvonalú és politikailag nagy jelentőségű beszédét választottuk ki. A kötetet záró szöveg arról "híres", hogy 1992. október 23-án nem hangzott el a Parlament előtt, mert füttyszó és bekiabálások zavarták meg az elnököt abban, hogy elkezdhesse az ünnepi beszédet.
A születésnap alkalmából papírra vetett új írások közül megkülönböztetett érdeklődésre tarthat számot két személyes vallomás. Az elsőben Göncz Árpádné, Göntér Zsuzsa asszony meséli el életét. Szavai nyomán egy olyan sors tárul fel, amely a történelmi kiszolgáltatottsággal szembefordulva és páratlan belső tartást sugározva tartja össze családját.
Szeretetéből bőven juttatva, sok száz fogyatékkal élő fiatalt is "kézen fogott" - egy jótékonysági alapítvány életre hívásával -, és példát mutatott arról, hogy egy sorsfordító történelmi változás kínálkozó lehetőségeit megtalálva, miképpen lehet a rászorulók segítségére sietni.
A másik, terjedelmesebb vallomás szerzője Mécs Imre, akit az 1956-os forradalomban való részvételéért előbb halálra, majd Göncz Árpádhoz hasonlóan életfogytiglani börtönre ítéltek. Egy ideig cellatársak is voltak, hat év múlva szabadultak. Sorsuk továbbra is összefonódott, családjukkal együtt mindketten a Kádár-korszak végéig viselték a bátor kiállás méltatlan következményeit, majd az ok közé tartoztak, akik aktívan részt vettek a rendszerváltás előkészítésében, szervezésében, és a legfontosabb eseményeinek megformálásában.
A Göncz Árpáddal történt első találkozástól napjainkig ívelően, Mécs Imre "párhuzamos emlékirata" filmszerűen pergeti le a közös események, élmények egymást követő tényeit, amelyekhez egyéni stílusú reflexiók csatlakoznak.
Göncz Árpád 1990 és 2000 között tíz esztendőn keresztül volt a harmadik Magyar Köztársaság első államfője, s eközben minden közvélemény-kutatás adatai szerint tartósan az ország legnépszerűbb politikusa. Ez a kötet - röviden utalva az írói és műfordítói életműre - elsősorban annak a politikusnak a portréját vázolja fel, akinek eseményekben, megpróbáltatásokban és sikerekben gazdag élete besorolja őt a magyar történelmet formáló, kiemelkedően haladó szellemű személyiségek közé. Az azóta eltelt több mint hat esztendő során bebizonyosodott, hogy személyét továbbra is általános megbecsülés és tisztelet veszi körül, életművét pedig tartósan a hazai közélet értékei között tartják számon. Vissza