Visszaszököttek

Fülszöveg

í-imi



„Egy embert ki lehet űzni a^szülöjóldjéröl, de a szülőföldét kiűzni az emberből i^j^^^et"
„Szigetújfalu egy a sok magyar falu között, s egy a magyarországi sváb tele--^ pülések között is. Különlegességei nincsenek. Ha vannak, inkább a régi korokból. Itt húzódott egykor a római birodalom határa, s itt állt a Duna-parton a limes erődítményeinek egyike. A középkorban kolostort építettek köveiből, mely azóta ugyancsak az enyészeté lett. Az ősi kövek csak nagyon szűksza-Og^an beszélnek a régmúltról, akárcsak az újfalusi öregek a saját múltjukról, annk^'ls.egy sosem feledhető szakaszáról, az 1946-os kényszerű kitelepítésről. És.annak-^eghökkentő-szép folyományáról, a kényszerű visszaszökésekről. Kényszerűt mondunk, pedig a hazaszökés már - szemben a kitelepítéssel -felj-esen önkéntes elhatározás volt, mégis mintha a lelkek mélyén valamilyen különös kényszerítő erő irányította volna a döntéseket. Természetesen nem egyetlen erő befolyásolta őket. Ha egy lett volna,... Tovább

Fülszöveg

í-imi



„Egy embert ki lehet űzni a^szülöjóldjéröl, de a szülőföldét kiűzni az emberből i^j^^^et"
„Szigetújfalu egy a sok magyar falu között, s egy a magyarországi sváb tele--^ pülések között is. Különlegességei nincsenek. Ha vannak, inkább a régi korokból. Itt húzódott egykor a római birodalom határa, s itt állt a Duna-parton a limes erődítményeinek egyike. A középkorban kolostort építettek köveiből, mely azóta ugyancsak az enyészeté lett. Az ősi kövek csak nagyon szűksza-Og^an beszélnek a régmúltról, akárcsak az újfalusi öregek a saját múltjukról, annk^'ls.egy sosem feledhető szakaszáról, az 1946-os kényszerű kitelepítésről. És.annak-^eghökkentő-szép folyományáról, a kényszerű visszaszökésekről. Kényszerűt mondunk, pedig a hazaszökés már - szemben a kitelepítéssel -felj-esen önkéntes elhatározás volt, mégis mintha a lelkek mélyén valamilyen különös kényszerítő erő irányította volna a döntéseket. Természetesen nem egyetlen erő befolyásolta őket. Ha egy lett volna, illethetnénk a konvencionális hazaszeretet szóval, vagy a gravitációnál is titkosabb szülőföld-vonzással, melyet nem tudott megsemmisíteni a kiűzetés traumája. Talán mert érezték, nem a szülőföld vetette ki őket magából, hanem a szülőföldön éppen regnáló hatalom önzése és^^űUátókörűsége." fe»—^''*.- . * te

Bodrogi László 1942. február 8-án született Budapesten. Gyerekkorát Szigetcsépen és Szigetújfaluban töltötte, Ráckevén érettségizett, Budapesten avatták orvossá 1972-ben. Balassagyarmaton lett sebész 1976-ban, s vitte tovább a nemzetközi hírű Kenessey Albert iskoláját. 1982-től traumatológus Budapesten. 1987-ben - idegsebészeti szakvizsgája előtt - Csanda Endre és Kenéz József professzorok hívására a Neurológiai Klinikára ment röntgenesnek. 1988-ban tett radiológiai szakvizsgát. Sebészként - több ciklusban - dolgozott Németországban, radiológusként pedig Franciaországban, Besan^onban (1989-1991). Jelenleg - nyugdíjasként - a Diag-noscan radiológus főorvosa. Közel száz szakmai előadást tartott Magyarországon és külföldön. Két könyvrészlete és 27 nagyobb tanulmánya jelent meg magyar, német és francia nyelven. Fő kutatási területe: az idegrendszer és az erek vizsgálata. Most már ide tartozik szülőföldjének története is. Vissza