Előszó
Részlet a könyvből:
Az 1990 óta eltelt két évtized óriási, de még befejezetlen fordulatot hozott a magyar történelemben. Kiléptünk a jobb- és baloldali diktatúrák szorításából, érdemben...
Tovább Előszó
Részlet a könyvből:
Az 1990 óta eltelt két évtized óriási, de még befejezetlen fordulatot hozott a magyar történelemben. Kiléptünk a jobb- és baloldali diktatúrák szorításából, érdemben csatlakoztunk a fejlett európai demokráciákhoz. Most valósulhat meg az államalapítás óta dédelgetett álmunk: jólét, szabadság, függetlenség, a teljes értékű európai magyarság.
Beléptünk az Európai Unióba, de a magyar gazdaság, társadalom, a lakosság életének színvonala nem érte el az európai centrum minőségét. Az uniós tagországok két részre oszlanak. Az egyik magasabb szinten, gyorsabban, a másik alacsonyabb szinten, lassabban fejlődik. Mi az utóbbiakhoz tartozunk. És ezzel csak ugyanazt mondjuk ki, mint amit a magyar sorsán aggódó legjobbjaink Széchenyitől Bibóig különbözőmegfogalmazásban kifejtettek: nyugat és kelet közt - a "gyepűn" (modern szóval a félperiférián) maradtunk, a fejlődés főútvonala helyett zsákutcában szorultunk. Úgy is lehet mondani, hogy "szerves fejlődés" helyett a mi előrejutásunk szervetlen és ezáltal befejezetlen, erőtlen maradt. Többet tartott meg a feudális múlt olyan avult viszonyaiból, amiket a nyugat-európai szerves fejlődés legfeljebb emlékként őriz. Minket nemcsak a válság szorít, szorítanak zsákutcás múltunk tovább élő vonásai is.
Vissza 
