| Szubjektív előszó | 1 |
| Bevezetés | 3 |
| Miért van szükség új társadalomszemléletre? | 3 |
| Fordulóponton a világ | 5 |
| Miben különbözik a mai világállapot a húsz-harminc évvel ezelőttitől? | 6 |
| A tanulmány szerkezetéről | 15 |
| Az új társadalomszemlélet alapelvei: a társadalom termo-szociodinamikája | 17 |
| A termo-szociodinamika fogalma | 17 |
| Mi a termodinamika? | 18 |
| Zárt és nyitott társadalmak | 19 |
| A fejlődés fogalma és dinamikája | 20 |
| Fejlődés - változás - mozgás | 20 |
| A struktúra dinamikája | 21 |
| A struktúra statisztikája | 22 |
| A társadalom termodinamikája | 23 |
| A dinamizmusok | 23 |
| A közösségek dinamikája. Közösség, egyén, autonómia liminalitás | 25 |
| Szerves és szervetlen fejlődés (a dinamika algoritmusai) | 27 |
| Hálózatiság | 27 |
| A társadalom hálózatisága | 29 |
| A történelem dinamikája: három "világállapot" - három "prométheuszi" forradalom | 32 |
| Három világállapot - három "prométheuszi" forradalom | 32 |
| Az első- és másodfokú társadalom alapvető jellemzői | 35 |
| Az első- és másodfokú társadalom termodinamikája | 40 |
| Harmadik világállapot - a harmadik "prométheuszi" forradalom | 43 |
| Globalizáció | 44 |
| Posztindusztrializmus - posztmodernizmus | 46 |
| Elektronikus-információs forradalom. Információs, tudásalapú társadalom | 48 |
| Hálózati társadalom | 48 |
| Új (második) modernitás | 50 |
| Az újmodernitás és a feudalizmus | 53 |
| Szerves-szervetlen fejlődés (a fejlődés algoritmusa) | 57 |
| Az átalakulás szakaszai | 57 |
| A szerves fejlődés fogalma | 60 |
| A magyar "sorskérdésekről" | 68 |
| A harmadik világállapot dinamikája. Gazdaság - társadalom - osztályharc - hatalom | 70 |
| Gazdaság | 70 |
| Az újkapitalizmus jellemzői | 71 |
| A tőke újraértelmezésének jelentősége | 72 |
| Társadalom | 73 |
| Osztályok és osztályharc | 74 |
| Összegzés | 79 |
| Hatalom és kultúra egyenlő történelem | 80 |
| Átvezetés a II-IV. részhez | 85 |
| Az emberi létezés szférái | 85 |
| A társadalom és a kultúra fogalma | 85 |
| Az emberi tér négy alapvető meghatározója | 86 |
| Definíciók | 90 |
| A társadalmi tér dinamikája | 91 |
| Egyén és közösség (a társas emberi világ) | 93 |
| Szubjektív előszó | 93 |
| A Harembee-project | 93 |
| A közösségek (a nép) valóságáról és a fátyolról, amely elfedi | 95 |
| Amikor a "fátyol felfeslik" | 97 |
| Bevezetés. Egyén és közösség | 99 |
| A kérdésfelvetés | 99 |
| Változatok a kérdésre | 99 |
| Az Én elsődlegessége, a racionalizmus forradalma | 102 |
| A társadalom elsődlegessége | 103 |
| Egyén és társadalom komplementer ellentéte és egysége - a "társiatlan társiasság" | 104 |
| Közösségek a harmadik világállapotban | 109 |
| Az emberi közösségek elemzésének dimenziói | 113 |
| Első-, másod- és harmadfokú társas viszonyok, közösségek | 115 |
| Elsőfokú közösségek | 116 |
| Másodfokú közösségek | 116 |
| Első- és másodfokú közösségek az első- másodfokú társadalomban | 117 |
| A közösségi viszonyok átalakulása. Az individualizáció | 118 |
| A közösségi tapasztalat lehetősége | 119 |
| A harmadfokú közösségek lehetősége | 120 |
| A harmadfokú (tercier) közösség jellemzői | 121 |
| Az első-, másod- és harmadfokú közösségek energetikája | 122 |
| Zártság, nyitottság, hálózatiság | 123 |
| Első fok: a történelmi kor zárt közösségei és társadalmai | 124 |
| Zártság és hierarchia | 124 |
| Második fok: nyílt társadalmak | 125 |
| Harmadik fok: hálózati szerveződés | 125 |
| Keret - pólus - reziduum | 127 |
| Ethnosz és démosz | 128 |
| A társadalmi osztályok | 132 |
| A dinamikus osztályok | 136 |
| Civil társadalom | 142 |
| Gondolkodás, kultúra, habitus. A szellemi-kulturális tőke | 147 |
| Szubjektív előszó | 147 |
| Bevezetés. A kultúra termodinamikája | 148 |
| Értekezés a gondolkodás módszeréről (minéműség - mennyiség - minőség) | 151 |
| A három alapkategória és a történelem | 153 |
| A gondolkodás és az alkotás stílusa és szintjei | 158 |
| A gondolkodás | 158 |
| Alkotóképesség és -készség (kreativitás) | 160 |
| Generatív alkotókészség | 161 |
| Konstruktív alkotókészség | 162 |
| Következtetések | 162 |
| A magyar kultúra állapota | 164 |
| Az egyik oldal: kultúra és társadalom | 164 |
| A másik oldal: a magyar magaskultúra - új szellemi reformkor? | 166 |
| Kulturális helyzetünk összefoglalása | 170 |
| A kultúra dinamikája | 172 |
| Az információs forradalom, az újmodernitás kulturális kihívásai | 173 |
| Az eszmények alkonya (az utópia vége)? | 174 |
| Fordulópont vagy holtpont? | 175 |
| A kultúra szerepe a holtpontról való elmozdulásban | 176 |
| Vélemények a kultúra szerepéről | 177 |
| Mégis vannak eszmények, sőt utópiák | 178 |
| Mégis lehetséges egy új utópia? | 178 |
| Politika | 179 |
| Szubjektív előszó | 179 |
| A politika dinamikája | 181 |
| A politikai szervezet formái (autokrácia - diktatúra - demokrácia) | 184 |
| Az újkori társadalom politikai rendszere | 185 |
| Demokrácia | 185 |
| A demokrácia útja és típusai | 187 |
| A társadalmi-politikai rendszerek valódi tipológiája | 188 |
| A politikai élet szerkezete | 193 |
| Szélsőséges politikai irányzatok | 194 |
| A politikai közép | 195 |
| Szabadság - egyenlőség - szolidaritás (testvériség) | 195 |
| Rend - jólét - biztonság | 195 |
| A politikai mező megoszlása (a két triád együtt) | 196 |
| Az egyes irányzatok belső megoszlása | 197 |
| Szocializmus és a szocialista mozgalmak | 198 |
| A politikai rendszer állapota az újmodernitás korában | 202 |
| A társadalom és a politika asszimetriája (a politikai élet rejtett belső szerkezete) | 203 |
| A politika és a gazdaság asszimmetriája | 205 |
| A demokrácia és a szocializmus jövője | 207 |
| Részvételi-megegyezéses-erős-civil-inkluzív demokrácia | 207 |
| Demokrácia és szocializmus azonossága | 208 |
| Tézisek a modern szociáldemokráciáról | 209 |
| Epilógus. Indul a 21. század | 213 |
| Szubjektív előszó | 213 |
| A 21. század dinamikája - alternatívák | 214 |
| Káosz - a régiók harca | 214 |
| Hálózati világtotalitarianizmus | 215 |
| Új demokratikus világrend, részvételi-konszenzusos demokrácia, igazságos társadalom | 216 |
| Hogyan valósulhat meg az új demokratikus világrend? | 218 |
| Politikai feltételek | 218 |
| Több demokrácia | 218 |
| Több szocializmus | 219 |
| A gazdaság és társadalom szimmetriája | 220 |
| Több liberalizmus | 222 |
| Több konzervativizmus és hagyománytisztelet | 222 |
| Társadalmi feltételek | 223 |
| Új, erős közösségek | 223 |
| Erős civil társadalom | 224 |
| Több kultúra | 224 |
| Összegzés. A "minőség forradalma" | 225 |
| Kultúra és minőségi gondolkodás | 226 |
| A kultúra robbanása és/vagy forradalma | 227 |
| Minőség forradalmárai, egyesüljetek!? | 228 |
| Szubjektív utószó | 229 |
| Bibliográfia | 231 |
