| Bevezető tájékoztatás | 3 |
| Nemzeti versidomunk hangsúly kérdése | |
| Hangidomi renden alapuló versrendszer | 5 |
| Előállításában a beszélőszervek izomtevékenysége is részt vesz; izomi energia (iktus) és beszédhangsúly | 5 |
| Arany János, Négyesy, Arany László nyilatkozatai a hangsúly sezrepéről | 6 |
| Gábor, s a ma is tőle függő nézetek | 8 |
| A "tagoló" vers | |
| Németh László tanulmánya: későbbi nézetei | 10 |
| A versritmus nyelvi származtatása | |
| Vargyas elmélete; de honnan az időszabály? - az nem nyelvi örökség! | 12 |
| A "nyelvi kiegyenlítődés"-hez nincs mértékünk, a ritmikaihoz van | 13 |
| A nyelvi származtatást versmondattan kiképződése is cáfolja; Gálszécsi, Sz. Molnár, Gyöngyösi, Csokonai idevágó nyilatkozatai | 14 |
| A versritmus zenei eredetére s a "szóhangsúly" szerepére vonatkozó nézeteket Vargyas alaptalanul tulajdonítja nekem; mi az én álláspontom, s mit értek "zenei fogantatáson" | 15 |
| Legrégibb vers-szövegeink vizsgálata ellentmond a kizárólag nyelvi függésnek, s a népzenében sem a szöveg ritmusa hat a zenére | 17 |
| Vargyas maga is zenei rokonságra épít hipotézist a "kanásztáncnóta" ősi eredetéről, s nyelvi (értelmi) alapú, de a hangsúlytól függetlenített ütemezését az Arany László-féle hangidomi (zenei!) elvvel kombinálja, amely pedig értelmetlen, de hangsúllyal induló szócsoportokat is szabatos ízületekként ismer el a versben | 18 |
| Minthogy csak nyelvi függésű versritmust ismer, tagadja a formaismétlődés ("sorozatosság") elvét; e felfogás cáfolata; Arany a forma-ugrándoztatásáról; a periódusok, komplikált strófaképletek, jövevény lejtésnemek sorozatos ismétlődése | 20 |
| Vargyas fejtegetései nem mindig veszik figyelembe mások felfogását; Arany Jánosét a Szent László-ének és az "V. László" formájáról; félreérti Arany Lászlóét a 12-es ütemezéséről; tévesen tolmácsol engem, s a Mátyás Anyja ritmizálásában nem veszi figyelembe a kétféle ütemritmusra vonatkozó fejtegetésemet | 23 |
| Többször ellentmond saját elméletének | 25 |
| Nem áll meg fejlődéstörténeti áttekintése sem | 30 |
| Förster Aurél értekezésének főbb, a Vargyaséval homlokegyenest ellenkező tételei | 31 |
| Zrínyi sorfaja | |
| Kedvezőtlen nyilatkozatok Zrínyi verseléséről már Ráday előtt; adatok a Zrínyiász korai ismert voltáról; az első, javított verselésű átdolgozás | 33 |
| Ráday ítélete és átírásai | 36 |
| Kónyi Hadi Románja, Csokonai terve, Gáti István véleménye | 37 |
| Kazinczy kiadása, Döbrentei terve, Kazinczy "Zrínyi" című verse | 38 |
| Kölcsey, Vörösmarty, korai irodalomtörténetek, Toldy, Arany, Salamon Ferenc, újabb irodalomtörténetek ítéletei, kiadások, átdolgozások | 40 |
| Az eddigiektől eltérő vélemények: Gábor Ignác, Németh László, Vargyas, Klaniczay Tibor | 44 |
| Vargyas felfogásának téves részletei | 49 |
| Elmélete ellenkezik a verstörténet tényeivel | 51 |
| A Zrínyiász cezúra-adatai igazolják a Rádaytól fogva hangoztatott kifogásokat | 55 |
| Klaniczay tévedése a statisztikai adatok értelmezésében | 56 |
| Még különnemű sorkapcsolatokban sem találni a Zrínyiéhez fogható cezúra-ingadozást; Ilosvai példája, mentegetőzése; Zrínyi híve és követője, Esterházy Pál is másként verselt, mint Zrínyi | 57 |
| Az eposz "7+5" megoszlású sortípusának jelentősége; a lírai darabok adatai; a leghibásabbat maga Zrínyi is műgond nélkül írtnak mondja | 58 |
| Zrínyi ritmusérzéke, nyilatkozatai versei fogyatkozásáról | 63 |
| hogy fér össze azokkal költői önérzete, becsvágya hangoztatása; a "Syrena" cím magyarázatai; következtetések | 67 |
| A hangsúly szerepe jövevény versrendszereinkben | |
| Mit nevezek jövevény versrendszernek; az időmérési elv; a szótagmérés szabályai; verslábak | 70 |
| Hangsúlytól független időméret; Vörösmarty, Arany a hangsúlyos rövid szótagról | 72 |
| Antik formák átvétele | 73 |
| A nyugati rendszerben több szabadság; onnan átvett képletek | 73 |
| A szótagmérés előnyeiről Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty; csak szokni kellett hozzá, s azt a beszélőszervek mozgásérzetei is elősegítették; Négyesy megállapítása erről | 74 |
| Hangsúly a jambusi szótag-mérésű versekben. A jambus; függetlensége a hangsúlytól, de támogatást kaphat tőle | 77 |
| Hangsúlyhoz juthat: az arsisbeli hosszú szótag | 78 |
| Az arsisbeli rövid, s ebben már magyar elv is érvényesül | 81 |
| A thesisbeli rövid; Vargyas és Németh L. nézetei erről a változatról; Kerényi György a zene hasonló jelenségeiről | 83 |
| Jambus-ellenes hangsúly-sorozatok: erős tartalmi kiemelés | 87 |
| A felsorolt változatok keveredése egyazon versben | 88 |
| Licentiák, szabálytörések; sor végén, sor elején, rövid szótagok sorozatában | 90 |
| Ezeket nem mindig tartják számon; Vargyas hogyan ritmizálja az V. Lászlót | 91 |
| Újabb költői kezdeményének minősítenek régi licentiákat; azok használatát már Himfy megokolja | 93 |
| Összefoglalás a jambusról; magyarosodás? | 94 |
| Hangsúly a nem-jambusi szótag-mérésű versekben. Trocheus, daktylus, anapaestus időszerkezetét a hangsúly szintén érzékelhetőbbé teheti; példák; a Tetemre hívás ritmusa | 97 |
Folytatás Microsoft-tal