Vizeink Krónikája

A magyar vízgazdálkodás története

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Fejér László: Vizeink Krónikája ' összes példány

Kiadó:	Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	307 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 25 cm
ISBN:	963-00-8967-x
Megjegyzés:	Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Ember és természet (Glatz Ferenc)
A Kárpát-medence ősvízrajza	2
Időjárási szélsőségek	3
Salus rei publicae Danubius (A Duna a birodalom oltalmazója)	4
Vízvezetékek, vízhasználat Pannóniában	5
Fürdőkultúra római módra	6
Vizek és isteneik Pannóniában	6
Legenda és valóság - A "római kori" Sió-zsilipről	7
A Duna neveiről	7
A honfoglaló magyarság és a vizek	8
Az ivóvíz és a középkori Magyarország	9
Szent László király forrásának legendája	10
A várak vízellátásáról	10
A gravitációt kihasználó vízvezetékekről és a vizet hordókról	11
Középkori vélekedés az árvízről	12
A budai vár régi vízvezetékei	12
Egy Zsigmond-kori francia utazó	13
Mátyás visegrádi palotájának vízműve	13
Kincsek a víz alatt - a víz alatti régészet eredményei	14
Werbőczy Hármaskönyve és a vizek	15
Magyarország első tudományos igénnyel készített térképéről	16
Folyók és tavak Lázár deák térképén	16
Egy császári tiszt megfigyelései	16
Ill a berek, nádak, erek	18
Ezek a mocsarak	19
A 17-18. század vízi feladatai	22
A török fürdők Budán	24
Hadi térképezés és az ország vízrajzi állapotának rögzítése	24
L. F. Marsigli: Danubius Pannonico-Mysicus	25
Gazdálkodás a fokok mentén	26
Bél Mátyás országleírása mint vízrajzi kútfő	27
Mikoviny Sámuel	27
Magyarország Tisza és Vág folyójának leírása	28
1763.	29
Csatornatervek a török háborúk után	29
A Balaton legendája	30
A Balaton vízszabályozásának és lecsapolásának terve a 18. században	30
Krieger Sámuel Balaton-térképe	31
A Sárvíz, Kapos, Sió és a Balaton térképezése a 18. században	33
A malmokról	33
Nádi élet	34
Pásztorok küzdelme a farkasokkal	36
Híd és hídvám	36
Könyörgés a fokok eltöltése ellen	37
Könyörgés a Duna bátai kanyarulatának szabályozása érdekében	37
Az átkelésről	38
"Mirhó pertu"	38
A malmok okozta károkról	40
Vizeink tudományos vizsgálatának fejlődése	40
A mérnökképzés kezdete	41
1767.	41
Lovak és mocsarak	42
Egy vízszabályozási királyi biztos, Orczy Lőrinc	42
Orczy és Barcsay verses levelezése a Tisza szabályozásáról	43
A folyószabályozásról	43
A vízügyi államigazgatás kezdetei - 1788.	44
Magyarország vízrajzi hálózata és az I. katonai felvétel (1782-1785)	44
A vízügyek intézményei a 18. század végén	46
Az Institutum Geometricum	46
Árvízi vész 1775-ben	47
A Ferencz-csatorna megálmodója	47
Egy 18. századi mesterséges csatorna a Duna és a Tisza között	48
"Szeged Széchenyije" - Vedres István	49
Állami és érdekeltségi feladatok a vízmunkák terén	50
1782.	51
Az ártéri utazásról	51
A Duna száraz adatai	55
Ház az ártéren	56
Népi földrajz	56
A vízitársulatok 1807. évi törvényéről	57
1799.	58
Egy vállalkozó társulati mérnök a reformkorban	58
Beszédes József kortársi tükörben	59
Az első vízszabályozó társulat a Sárvíz mentén	60
1805.	60
A Sárvíz-szabályozás eredményeiről	60
Malomcsatornák és víziutak	61
A bajok orvoslása	62
A nagy utazás	63
Híd víz nélkül	63
Csatorna - "rövid távra"	66
Az első gőzös	66
A Duna vízrajzi felmérése	66
Tudományos gyűjtemény	66
Hogyan kell szintezni?	67
Az egykori utazásról	67
Szövevényes vízi világ	68
Mérni, mérni, mérni...	69
A Tisza legendája	69
Nádas és füzes	70
A Desdemona utasai	70
A nádor és a vizek	71
1829. március 13.	72
A vízmércék jelentősége	72
Az állandó híd eszméje, korai híd-tervek	72
1829. szeptember 1-5.	73
A pest-budai nagy árvíz	76
1837.	76
1838.	77
Segélyek, kölcsönök és újjáépítés az 1838. évi árvíz után	78
A Magyar Tudós Társaság árvízvédelmi pályázata	79
Nagy csatornaterv - 1839-ből	79
Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás terveinek atyja	80
W. T. Clark és...	80
Clark Ádám	81
Egy nevezetes malomcsatorna	82
Társulati próbálkozások	82
A pest-budai állóhíd és a jeges árvizek	82
Az első kőhíd Budapesten (A Széchenyi-Lánchíd története)	83
A tiszai mappáció	84
Korizmics László és az ösztönzések ügye	85
mAf. = méter Adria felett	85
A tervtől az első kapavágásig	86
Széchenyi nézetei a Tisza-szabályozás érdekeltjeiről	87
A bölcs is tévedhet	87
Egy alternatív elképzelés	88
"Eszmetöredékek..."	88
Deák adomája a Tiszáról	88
Táncsics Mihály a Tisza szabályozásáról	89
A Balaton szabályozásának első lépései	89
A Tiszavölgyi Társulat	90
Hajózás a kanyargó Tiszán	91
Akik a "semmiből" éltek	91
Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási tervéről	91
Vörösmarty Mihály: Vásárhelyi Pál sírkövére	92
"A Tiszavölgy: fajtánk bölcsője."	92
Pietro Paleocapa szakvéleménye a Tisza-szabályozásról	93
A Nádori Bíróság és a Tisza-szabályozás	93
Vízgyógy	93
Reformkori fürdők Budán	94
"A középkori bizottság tollvivője"	94
Vízmérnökök a szabadságharcban	94
Hajóval a Dunán	99
Csolnak út...	100
1855. március-április	101
A Dunaszabályozás fejlődése	101
1857. február 23.	103
Az Al-Duna-szabályozás nemzetközi szemmel	103
Szükségtározó?	104
Gyászol az ország	104
1863 nyarának aszálya	104
A vándorló folyómeder - a Felső-Duna-szakasz problémái	104
Az 1862-1866-os évek aszálya és a hazai vizek	106
"A magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében"	106
A Felső-Duna magyarországi szakaszának újabbkori szabályozása	106
Régi-új kezekben a vizek ügye	108
A folyammérnökségről	109
A Duna aranya	109
Vízkutatás "ráérzéssel"	110
Tönkrement zsilipek	111
Német eredmények	111
Zsigmondy Vilmos és az alföldi artézi kutak	113
Ideiglenes vízmű ideiglenes vízzel	114
A vízárusok Pesten	114
Akik a Duna jegéből éltek	115
Őrházak a gátak mentén	115
A Tisza egykori halgazdasága	116
"A főváros mérnöke"	118
Révy Gyula - Egy amerikai karrier a 19. század második felében	119
Az Ördögárok "kiszakadása" Budán (1875. június 26.)	119
"Az Isten munkásai"	120
Délvidéki csatornák	121
A fiumei kikötő	121
Búcsú a kolerától	121
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése	122
Pest csatornázása	124
Dunai árvíz - 1876.	124
1876. március 16-24.	125
A bajai Deák-zsilip	126
Kvassay Jenő, a dualizmus korának vízügyi vezetője	127
Szemléletváltás anno 1875.	128
Hegyvidéki árvizek	128
Az erdők szerepéről	128
Az első belvízi szivattyútelep	129
A szegedi nagy árvíz 1879-ben	130
1880. május 28.	132
A kassai vízmesteriskola	133
A kultúrmérnöki hivatalokról	134
A belvizek jogi "hullámverése"	136
Gátvédelem	137
Halászati felügyelőség	137
A jog és a vizek	138
Az alföldi zsilipekről	139
Az öntözések ügye a 19. század utolsó harmadában	140
Megalakul a Vízrajzi Osztály	141
Pécz József: Gátvédelem	141
Halászati törvény	142
Érdekeltségi viszonyok a vízjogi törvény alapján	142
"Vízállások a Tiszában"	143
Előtérben a tiszai vízmunkák	144
Gőzhajóval a Balatonon	145
A Sió-zsilip építésének története	146
Berda József a füredi szénsavas vízről	146
A fürdővendég napi programja Balatonfüreden	148
Néhányan a Balaton-kutatás tudósai közül	149
A vízügyi szolgálat közegészségügyi feladatai	150
A balatoni vízi közművek fejlődésének kezdetei	150
A Fertő-tóról	152
Új szemléletű folyószabályozás	152
Magánosok - társulatok - állam	154
Belvízi szivattyútelepek az egykori ártéren	154
Az első "napi vízjárási térkép"	155
Megint árvíz	156
Felmérés...	156
Az árvízi "hurokgörbe"	156
Távlati finanszírozás	157
Az első tűsgát	160
A vízépítészet az ezeréves kiállításon	160
Az Ecsedi-láp vége?	161
Vízművek építése	162
A Tisza hajdan és most	162
Közérdekű öntőzőcsatorna	163
Szivattyútelepek	164
Tanulmányi mérések	165
Jégtorlasz robbantása	166
Sárosból Gellért	166
Húsz évre szóló költségvetés	171
A resiczabányai vizimű	172
Ivóvízvédelem és vízerőhasznosítás	173
Tiszai árvizek	174
A körzeti vízvezetékek	175
1914. január 11.	175
A városok vízműveiről	176
Az ivóvíz mérésének problémái	177
A közmű-olló kérdéséhez	178
A miskolci vízmű lassú születése	178
A hadifoglyok alkalmazásáról	179
Duna-bizottság	179
A két világháború között	180
1920. június 4.	182
A Kis-Balaton lecsapolása...	182
...és újjáélesztése	183
Egy nemzetközi fórum	184
A Tisza-Dunavölgyi Társulat megalakulása és szerepe	184
A Túr szabályozásáról	185
Az "Átokcsatorna" és ami az elnevezés mögött van	186
Budapest fürdőváros	187
A tihanyi Biológiai Kutató Intézet története	188
A hazai gyógyvizekről	189
Sajó Elemér és vízügyi politikája	192
Az "Emlékirat..."	193
Az öntözések helyzete	194
Ruttkay Udó véleménye	194
Rohringer professzor az öntözésről	196
"Erdőtörvény"	197
A Magyar Alföld	198
Viharsarok	198
Az öntözésügyi hivatal	199
Az öntözési törvényről	200
Az ivóvíz ügye	201
A falusi kutakról	201
Hármas Öntözési Bizottság	202
A pénznek nincs szaga! - Illemhelyek a fővárosban	202
A vizekkel foglalkozó szakemberek társadalmi mozgalmai	203
Belvizek - 1940.	206
Újra a belvizek - 1941.	207
Még mindig a belvizek - 1942.	208
Jég és árvíz	209
Egy kis hivataltörténet (A vízügyi szolgálat vezetői)	210
A Lánchíd újjáépítései	213
A magyarországi vízgazdálkodás természeti adottságai	214
A befejezetlen csatorna	215
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása	216
Vas Zoltán a társulatok és a vízügyek államosításáról	219
Az állami vízügyi szolgálat a tervgazdálkodás kezdetén	219
A vízgazdálkodási feladatok megosztása és "egybehangolása"	220
A rizs tündöklése és nyomora	221
A hazai víziutak és a nemzetközi politika	222
Az öntözés "fokozódik"	223
A Tiszalöki Vízlépcső és Főcsatorna I. üteméről	223
Vízerőhasznosítás	224
Az ivóvíz és a települések	225
Újra fontossá válnak a vízügyek	226
1954. február 10.	226
1954 - Tiszalök - Hegedűs András	226
Kormányzati kritika az árvíz kapcsán	228
Debrecen ivóvize	228
"Az árvízi kormánybiztos" - Dégen Imre	228
A vízgazdálkodási társulatok 1957. évi újjászervezése	232
A vízitársulatokról	232
Az elsők	233
A víziközmű társulatokról	233
Törpevízművek Magyarországon	234
A Magyar Hidrológiai Társulatról	240
Budapest árvíztáblái	241
Az 1965. évi nagy dunai árvíz	241
A Berettyó 1966. évi jeges árvizének krónikája	244
A befejezetlen csatorna	244
A szennyvizek és szennyvíziszapok elhelyezésének kérdése	246
Öntözések papíron	246
"A komplex vízgazdálkodás" gondolata	248
A regionális vízmű vállalatok létrejötte és működése	248
Az 1970. évi tiszai árvíz adatai	250
Pusztító víz, éltető víz	252
Az árvíz-sújtotta területek vízműátadási programja	252
A rejtélyes buzgár	252
Vízigények változása - létesítmények szaporodása a Körösök vidékén	254
A "közmű-olló" története és jelenlegi helyzete	254
Lépcső lépcsőt követ - A Tiszavölgy távlati vízgazdálkodás-fejlesztési programja	256
A Kiskörei Vízlépcső értelméről	257
A Kiskörei Vízlépcső beruházásának előkészítéséről	258
Vízügy és környezetvédelem - egy frigy első lépései	260
Jelentés	261
"A vízügy állam az államban!"?	262
A tervgazdálkodás és a fürdők ügye	262
Újabbkori fürdőépítészet Magyarországon	263
Egy gyógyfürdő karrierjének kronológiája a szocializmusban	264
Vésztározás - szükségtározás	265
A nyárigátak szereoe az árvízvédelmi rendszerben	266
Körösi árvíz	268
A Tisza-tó névadásáról	272
Szigetközi Tájvédelmi Körzet	273
A "Bős-Nagymaros" kronológia	274
A Bős-Nagymarosi vízlépcsőről	277
A rendszerváltás és a hazai vízügyek - 1989.	278
A bányászat hatása a dunántúli karsztvizekre	280
A hajóépítés "hullámmozgása"	280
A Vízügyi Levéltárról	281
A Duna múzeuma	282
A Velencei-tó egyszeri vízpótlása	283
Holtágak újraélesztése	283
Vízépítőipari tervezés kialakulása és leépülése	284
A Dublini Elvek	284
Vízgazdálkodás, környezetfejlesztés, tájvédelem	285
A vízgazdálkodási törvény	286
Az integrált vízgazdálkodás gondolatáról	286
Vízművek privatizációja	287
Romhányi Tamás: Hírek és rémhírek	290
A belvízrendszerek adatai	290
Cianidok a Tiszában	291
Virágzik-e még a Tisza?	292
Újra itt van a belvíz	292
Árvíz és aszály 2000-ben	293
A Vízügyi Keretirányelvről	294
Miniszterelnöki vélemény, Szolnok, 2000. április	294
EU-irányelv	294
Tiszai árvízi tapasztalatok	295
A folyókkal is gazdálkodni kell	295
A 2001. márciusi rendkívüli árvízről	295
Az új "Vásárhelyi-terv"	296
Névmutató	298

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem