| Bevezetés | 1 |
| A földi vízkészlet eredete | 3 |
| A klasszikus vízkeletkezés elmélet | 3 |
| A szoláris vízkeletkezés elmélete | 4 |
| A földi vízfajták általános osztályozása | 4 |
| Vadózus fíz | 5 |
| Kondenzációs víz | 5 |
| Fosszilis víz | 5 |
| Konszolidációs víz | 6 |
| Vibrációs víz | 6 |
| Izzadmány-víz | 6 |
| Juvenilis víz | 6 |
| A víz kémiai tulajdonságai | 8 |
| A víz összetétele | 8 |
| A hidrolízis | 8 |
| A nehézvíz | 10 |
| A természetes vizek főbb kémiai tulajdonságai | 10 |
| Gáztartalom | 10 |
| Lúgosság | 11 |
| Savasság | 11 |
| Keménység | 11 |
| A víz széndioxidtartalma | 14 |
| A víz oldott oxigéntartalma | 15 |
| A víz sótartalma | 15 |
| A természetes vizekben gyakori ionok | 15 |
| A természetes víz szervesanyag-tartalma | 17 |
| Az ásványvizek | 18 |
| A természetes víz minőségéből levonható genetikai következtetések | 21 |
| A vízminőség változásai | 21 |
| A víz fizikai tulajdonságai | 24 |
| Viszkozitás (belső surlódás) | 24 |
| Rugalmasság | 25 |
| Fajsúly, sűrűség | 25 |
| Gázelnyelő-képesség | 26 |
| Fagyás és forrás | 27 |
| Fajhő | 28 |
| Párolgás, lecsapódás | 28 |
| Átlátszóság és szín | 29 |
| Hőmérséklet és geotermikus mélységlépcső | 29 |
| Elektromos vezetőképesség | 35 |
| Hidrogénion-koncentráció | 36 |
| Oldóhatás, oldhatóság | 38 |
| A felszín alatti vizek osztályozása | 41 |
| A víztartó rétegek hézagossága szerint | 41 |
| A rétegben levő vízre ható főerők szerint | 41 |
| A rétegben levő víz nyugalmi szintje szerint | 43 |
| Hidrodinamikai jellemzők szerint | 43 |
| Hőmérséklet alapján | 43 |
| Kémiai összetétel szerint | 45 |
| Egyszerű víz | 45 |
| Ásványvíz | 45 |
| Gyakorlati szempontok szerint | 46 |
| Parti szűrésű víz | 46 |
| Talajvíz | 46 |
| Rétegvíz | 47 |
| Hasadékvíz | 47 |
| A kőzetek vízraktározása | 48 |
| A felszín alatti vizek mozgására ható erők | 48 |
| Kapillaritás | 48 |
| Ozmózis | 54 |
| A kőzetek vízraktározási jellemzői | 56 |
| A porózus kőzetek vízraktározása | 57 |
| Kristályvíz | 57 |
| A gőz-állapotú víz | 58 |
| Az erősen kötött, adszorpciós vízburok | 58 |
| A gyengén kötött, hidroszkópos vízhártya | 64 |
| A függővíz | 65 |
| A mikroerők nagyságának meghatározása | 65 |
| A nedvesség mozgása | 66 |
| A szabad víz | 67 |
| A hasadékos kőzetek vízraktározása | 68 |
| A kőzet hézagocskáiban tárolt víz | 68 |
| A kőzet repedéseiben, hasadékaiban, vetőiben tárolt víz | 68 |
| A barlang- és üregrendszerekben tárolt víz | 68 |
| A kőzetek vízvezetési jellemzői | 69 |
| Áteresztőképesség és szivárgás | 69 |
| A szivárgási tényező meghatározása | 77 |
| A szivárgási tényező meghatározása számítással | 77 |
| A szivárgási tényező meghatározása laboratóriumi vizsgálattal | 77 |
| Állandó víznyomású készülékkel | 77 |
| Változó víznyomású készülékkel | 78 |
| A szivárgási tényező helyszíni meghatározása | 79 |
| Infiltrációs vizsgálat | 79 |
| A szivárgási tényező meghatározása furásban | 82 |
| A szabad hézagtérfogat | 99 |
| Talajvíz | 101 |
| A talajvíz elhelyezkedése, talajvíztípusok | 101 |
| Nyílt tükrű talajvíz | 101 |
| A víztartó réteg felett vízzáró réteg települ | 102 |
| A talajvízjárás | 107 |
| A talajvíz áramlása | 110 |
| A talajvíz és más felszín alatti vizek kapcsolata | 112 |
| A talajvíz hőmérséklete | 113 |
| A talajvíz minősége | 115 |
| A talajvíztükör mesterséges süllyesztése | 119 |
| A talajvíz felhasználása | 120 |
| Magyarország talajvíztípusai és jelentőségük | 121 |
| Rétegvíz | 123 |
| A rétegvíz elhelyezkedése | 123 |
| A rétegvíz típusai | 123 |
| A rétegvízjárás | 124 |
| A rétegvíz áramlása | 125 |
| A rétegvíz hőmérséklete | 126 |
| A rétegvíz minősége | 127 |
| Rétegvíz kapcsolata rétegvízzel | 129 |
| Hasadékos tárolókőzetek vize | 131 |
| A nem-karsztos kőzetek elhelyezkedése | 131 |
| Karsztvíztípusok | 132 |
| Nyílt karszt | 132 |
| Fedett karszt | 141 |
| A karsztvíz szintje | 141 |
| A karsztvízjárás | 142 |
| A karsztvíz áramlása | 143 |
| A karsztvíz hőmérséklete | 145 |
| A karsztvíz minősége | 146 |
| A karsztvíz elleni védekezés módjai | 147 |
| Preventív védekezés | 148 |
| Passzív védekezés | 149 |
| Aktív védekezés | 149 |
| Felszínalatti vizek felszínre bukkanása | 149 |
| Leszálló források | 149 |
| Lejtőforrás | 159 |
| Lávaforrás | 161 |
| Gleccserforrás | 161 |
| Törmelékforrás | 161 |
| Rétegforrás | 161 |
| A vízzáró réteg vízszintes helyzetű | 161 |
| A vízzáró réteg dőlt helyzetű | 163 |
| Törmelékkel takart rétegforrások | 164 |
| Felduzzasztott forrás | 165 |
| Vetőforrás | 167 |
| Hasadékforrás | 167 |
| Szilárd, összeálló kőzetek forrásai | 168 |
| Karsztforrás | 169 |
| Időszakos, intermittálló forrás | 170 |
| Felszálló források | 170 |
| Hidrosztatikai nyomás következtében felszálló forrás | 170 |
| Rétegforrás | 170 |
| Hasadékforrás | 171 |
| Vetőforrás | 171 |
| Gáok felhajtóerejével működő forrás | 174 |
| Medencék vízföldtani jellemzői | 174 |
| Törmelékkúpok képződése, szerepe jellegei | 176 |
| Folyóvízi törmelékkúpok | 178 |
| A folyóvízi üledékek sajátságai | 179 |
| Folyóvízi képződmények vizei | 182 |
| A deltaüledékek vízadói | 183 |
| Tengeri üledékképződés főbb jellemzői | 185 |
| Hidogeológiai vizsgálatok fúrt kutakban | 185 |
| A kútépítés általános menete, kúttípusok | 185 |
| Ásott kutak | 186 |
| Süllyesztett kutak | 186 |
| Vert- vagy Norton kutak | 188 |
| Fúrt kutak | 190 |
| Fúrási munka, fúrási módszerek | 192 |
| A kőzet felaprítása | 192 |
| A fúradék felszínre hozása | 192 |
| A fúrólyuk falának biztosítása | 192 |
| Ütve működő fúrási mód | 193 |
| Forogva működő fúrás | 196 |
| Ütő-forgó, kombinált fúrási mód | 196 |
| A fúrási munka kivitelezésekor használt fontosabb eszközök | 196 |
| A fúrórudazat | 197 |
| Fúrók | 197 |
| Teljes szelvényű fúrók | 198 |
| Magfúrók | 200 |
| Különleges fúrók | 200 |
| Magcsövek | 205 |
| Oldalfal magmintavevő | 205 |
| Béléscsövek, saruk, tömszelencék | 207 |
| A fúrólyuk öblítése, öblítőfolyadékok, öblítési módok | 209 |
| Egyenes vagy jobböblítés | 209 |
| Fordított vagy balöblítés | 210 |
| Vízkiemelő eszközök | 210 |
| Dugattyús centrifugál szivattyúk | 211 |
| Mammutszivattyúk, rudazatos szivattyúk, függőleges centrifugálszivattyúk | 211 |
| Búvárszivattyú | 213 |
| Szűrők, tisztító kompresszorozás | 213 |
| Egy szűrőfelülettel rendelkező szűrők | 216 |
| Két szűrőfelületű szűrők | 216 |
| Különleges szerkezetű szűrők | 216 |
| Kavicsolással készített szűrők | 216 |
| Vízhozamnövelés, vízhőmérsékletmérés | 225 |
| Fúrt kutak vízhozamának növelése | 225 |
| Vízhozamnövelés robbantással | 226 |
| Vízhozamnövelés sósavazással | 226 |
| Vízhozammérés, vízsebességmérés | 227 |
| A víz hőmérsékletének mérése | 232 |
| Elektromos és radióaktív mérések alkalmazása a fúrási kutatásban | 232 |
| Rétegelzárások | 237 |
| Agyaggal történő rétegelzárás | 237 |
| Rétegelzárás a béléscsőrakat sarujának agyagrétegbe történő benyomásával | 237 |
| Rétegelzárás a sarunak a fúrólyukba dobott, és a vízzáró béléscsőrakattal tömörített agyagba történő benyomásával | 237 |
| Rétegelzárás a Rétegelzárás | 238 |
| Rétegelzáródás "alsó dugós" módszerrel | 238 |
| Rétegelzárás "felsődugós" módszerrel | 239 |
| Cementezés rétegelzárás | 240 |
| Sarucementezés | 240 |
| Kétdugós rétegelzárás | 240 |
| Manzsettás cementezés | 242 |
| A kőzetek fúrhatósága | 245 |
| A vízföldtani térképszerkesztés | 246 |
| Vízkészletgazdálkodás, mélységi vízkészletkategóriák | 253 |
| Alapfogalmak | 253 |
| Vízkészletkategóriák | 261 |
| A természete sztatikus vízkészlet | 261 |
| A kitermelhető vízkészlet | 261 |
| "A" kategória | 262 |
| "B" kategória | 262 |
| "C1" kategória | 263 |
| "C2" kategória | 263 |
| Termelési készlet | 263 |
| Vízkutatás és készletszámítás | 265 |
| Felderítő kutatás | 265 |
| Előzetes kutatás | 266 |
| Részletes kutatás | 266 |
| A magyar medencék vízföldtani képe | 269 |
| A magyar medencék víztároló összletei | 269 |
| A magyar medencék talajvize | 277 |
| Medencéink rétegvizeinek nyomásállapota és az azt kialakító tényezők | 278 |
| Hidrogsztatikus nyomásállapot | 278 |
| Pozitiv nyomásállapot | 278 |
| Negatív nyomásállapot | 279 |
| A hidraulikai tényezők szerepe | 279 |
| Rétegfelépítési feltételek | 279 |
| Térszíni feltételek | 279 |
| A lefelé csökkenő potenciálú területek | 286 |
| Az Alföld É-i pereme | 286 |
| A Dunántúl | 289 |
| Belső-Somogy | 289 |
| A Duna-Tisza közi hátság és a Nyírség | 289 |
| A semleges potenciálú területek | 291 |
| A lefelé növekvő potenciálú területek | 292 |
| A hőmérsékleti tényezők szerepe | 292 |
| A vízben oldott gázok szerepe | 292 |
| A magyar medencék rétegvizeinek hőmérséklete | 293 |
| Rétegvizeink vegyi alkata | 297 |
| Magyarország vízföldtani tájegységei | 304 |
| Irodalom | 308 |
Folytatás Microsoft-tal