| A hanglejtés mivolta és vizsgálata | |
| A hanglejtés kettős szerepe és az addigi magyar hanglejtésvizsgálatok | 5 |
| A hanglejtés közvetlen és közvetett szerepe | 5 |
| A közvetlen szerepű hanglejtés vizsgálatának irányai | 6 |
| A hanglejtéssel kapcsolatos fogalmak és műkifejezések | 8 |
| Hangsúlyozás, hangsúly, hanglejtés | 8 |
| További műkifejezések | 11 |
| A hangsúly jellemzői beszédben, zenében, énekben | 12 |
| A hanglejtés megfigyelése könnyű is, nehéz is | 15 |
| A beszéd intonációjának tükröződése a hallásban; a fonometria | 17 |
| A beszéd "szubjektív" és "objektív" felfogása | 17 |
| A beszéd különféle célú hallgatása | 17 |
| A hangmagasság érzékelése és figyelése | 18 |
| Szükséges a hallgatás is, a gépi felvétel is | 19 |
| Nagyvonalú és részletező hallgatás | 20 |
| A pontos hallás és az utánzás | 20 |
| Stilizálás és tipizálás | 21 |
| A fonometria | 22 |
| A fonometriának másutt is használható alapelvei | 23 |
| A fonometria továbbfejlesztése | 24 |
| Kísérleti anyagunk feldolgozásának elvi alapjai | 25 |
| Összefoglalás | 27 |
| Kísérleteink menete | |
| A hallásvizsgálat kiinduló kísérlete | 28 |
| A kísérleti szöveg és meghallgatása | 28 |
| Összehasonlítási egység: az ütem | 31 |
| Az egyéni meghallgatással készült ábrák összehasonlítása | 33 |
| A megítélések megbeszélése, közös újrahallgatás | 35 |
| Az eltérések kezdetben feltett okai | 37 |
| Első ellenőrző kísérlet: újabb megfigyelők | 39 |
| Ütemek és ütemkapcsolatok hangmagasság- és hangsúlybenyomása | 42 |
| A kettős ütemek hanglejtése | 42 |
| A hangerő megítélése és a hanglejtés | 42 |
| Ütemek kapcsolata | 43 |
| Az eltérések feltett és valószínű okai | 44 |
| Második ellenőrző kísérlet: az előbbi megfigyelők, más szöveg | 45 |
| A verses szöveg | 45 |
| A szöveg egyéni és közös meghallgatása | 46 |
| Ütemkapcsolatok | 48 |
| Összefoglaló és továbbtekintés | 49 |
| Az eszközfonetikai módszerek tanulságai | |
| A hanglejtés megállapításának eszközfonetikai módjai | 50 |
| Hangbenyomás és hangrögzítés | 50 |
| Eszközfonetikai eljárások a hanglejtés rögzítésében | 50 |
| A kísérleteinkben felhasznált eszközök; hibaforrások | 53 |
| Az eszközfonetikai és a hallás utáni ábrák viszonyai | 54 |
| A dallam általános benyomását kialakító és módosító mozzanatok | 57 |
| A dallambenyomást keltő jellemző zöngeelemek | 57 |
| Hangerő-maximum | 59 |
| A szó fonetikai alkata | 61 |
| A hangsúlyos szótaghoz való viszony | 63 |
| Ritmikai tényezők | 66 |
| Más részletmozzanatok | 67 |
| Ütemkapcsolatok tanúsága: a hangsúlybenyomás dallamtényezői | 68 |
| Tipikus és egyéni hallássajátságok | 72 |
| Nagyvonalú és részletező hallás | 72 |
| Hallástípusok | 73 |
| Kísérletünk részvevőinek jellemző hallássajátságai | 74 |
| A tévedések egyéni megoszlása | 77 |
| Összefoglalás | 77 |
| Hanglejtésábrák készítése | |
| Hogyan rögzítsük a hanglejtést? | 78 |
| A hanglejtés ábrázolásmódja | 80 |
| Az ábrázolás alapja: feljebb és lejjebb | 80 |
| Nincs egységes ábrázolásmód | 81 |
| Körülírás szavakkal | 82 |
| Számokkal jelölt fokok | 82 |
| A szöveg elhelyezése más-más magasságban | 82 |
| Szótagonkénti jelölés vonalozás nélkül | 82 |
| A szótaghanglejtés jelei | 84 |
| Vonalrendszerek | 85 |
| Folyamatos vonalak mondatszakaszonként | 87 |
| Részletmozzanatokat is feltüntető folyamatos vonal | 87 |
| Gépi úton közvetlenül kapott hanglejtésábrák | 90 |
| Melyik ábrázolásmód mikor célszerű? | 91 |
| Összegzés: kísérelteink célja és tanulságai | 92 |
| Hanglejtés- és hangnyomásábrák | 94 |
| Felhasznált szakirodalom | 113 |