776.543

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Lenin válogatott művei I-III.

Szerző
Fordító

Kiadó: Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 1.644 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:

Fülszöveg

Ennek a háromkötetes kiadásnak az összeállításánál felhasználtuk a magyar nyelven több ízben megjelent kétkötetes válogatást, valamint a Szovjetunióban 1960-ban megjelent új, háromkötetes gyűjteményt.
A műveket kronológiai sorrendben közöljük, kivéve a "Karl Marx", "Friedrich Engels", "Marxizmus és revizionizmus" és "A marxizmus három forrása és három alkotórésze" c. munkákat; ezeket az első kötet elejére helyeztük.
A kiadásunkba felvett műveknek egy kisebb része megjelent már a Lenin Összes Művei című sorozatban, s ezeket változtatás nélkül közöljük újra. A többi munka jórészt megjelent a Lenin Művei címmel 1951 és 1964 között kiadott sorozatban és most Lenin Műveinek 5. orosz nyelvű kiadása alapján ellenőrizve és átdolgozva kerül be gyűjteményünkbe.
A tanulmányozás megkönnyítésére az egyes kötetek végén bő jegyzeteket közlünk, a harmadik kötet végén pedig részletes tárgymutatót.

Tartalom

I. kötet
Előszó5
Karl Marx (Rövid életrajzi tanulmány a marxizmus ismertetésével)7
Előszó9
Marx tanítása13
A filozófiai materializmus13
A dialektika15
A materialista történelemfelfogás17
Az osztályharc18
Marx közgazdasági tanítása20
Az érték20
Az értéktöbblet22
A szocializmus29
A proletáriátus osztályharcának taktikája31
Irodalom35
Friedrich Engels45
A marxizmus három forrása és három alkotórésze52
I.52
II.54
III.55
Marxizmus és revizionizmus57
Melyik örökségről mondunk le?64
Az "örökség" egyik képviselője65
Amivel a narodnyikság az "örökséget" kiegészítette75
Nyert-e az "örökség" azáltal, hogy kapcsolatba került a narodnyiksággal?80
A "felvilágosítók", a narodnyikok és a "tanítványok"89
Mihajlovszkij úr szerint a "tanítványok" lemondanak az örökségről91
Mozgalmunk legfontosabb feladatai98
Mi a teendő? Mozgalmunk égető kérdései103
Előszó105
A dogmatizmus és a "kritika szabadsága"108
A tömegek spontaneitása és a szociáldemokrácia tudatossága124
A trade-unionista és a szociáldemokrata politika143
Az ökonomisták kisipari módszerei és a forradalmárok szervezete176
Egy országos politikai lap "terve"216
Befejezés236
Melléklet. Az "Iszkra" és a "Rabocseje Gyelo" egyesülési kísérlete239
Helyreigazítás a "Mi a teendő?"-höz245
A forradalom kezdete Oroszországban246
A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban249
Előszó251
A legidőszerűbb politikai kérdés254
Mit ad nekünk az OSZDMP III. kongresszusának az ideiglenes forradalmi kormányról szóló határozata?256
Mit jelent "a forradalomnak a cárizmus feletti döntő győzelme"?262
A monarchikus rendszer felszámolása és a köztársaság267
Hogyan kell "előbbre vinni a forradalmat"?271
Honnan fenyegeti a proletariátust az a veszély, hogy meg lesz kötve a keze a következetlen burzsoázia elleni harcban?274
Taktika "a konzervatívoknak a kormányból való eltávolítására"284
Az oszvobozsgyenyizmus és az újiszkrásság287
Mit jelent szélső ellenzéki pártnak lenni forradalom idején?294
A "forradalmi kommünök" és a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrája297
Az OSZDMP III. kongresszusa és a "konferencia" néhány határozatának futólagos összehasonlítása305
Gyengül-e a demokratikus forradalom lendüllete, ha a burzsoázia eltántorodik a forradalomtól?308
Befejezés. Merjünk-e győzni?317
Utószó. Még egyszer az oszvobozsgyenyista irányzatról, még egyszer az újiszkrás irányzatról326
Miért dicsérik a polgári liberális realisták a szociáldemokrata "realistákat"?326
Martinov elvtárs újra "elmélyíti" a kérdést332
A diktatúra vulgáris polgári ábrázolása és Marx nézete a diktatúráról338
A párt újjászervezéséről346
I.346
II.349
III.352
A moszkvai felkelés tanulságai354
Ki az útra360
Herzen emlékére367
A nemzetek önrendelkezési jogáról373
Mi a nemzetek önrendelkezése?375
A kérdés konkrét történelmi felvetése379
A nemzeti kérdés konkrét sajátosságai Oroszországban és Oroszország polgári demokratikus átalakulása382
"Prakticizmus" a nemzeti kérdésben385
A liberális burzsoázia és a szocialista oppurtunisták álláspontja a nemzeti kérdésben390
Norvégia különválása Svédországtól398
Az 1896. évi londoni nemzetközi kongresszus határozata402
Az utópista Karl Marx és a praktikus Rosa Luxemburg406
Az 1903. évi program és likvidálói411
Befejezés418
A háború és az oroszországi szociáldemokrácia422
A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről428
Az Európai Egyesült Államok jelszaváról432
A "Szocial-Demokrat" szerkesztőségének megjegyzése az OSZDMP Központi Bizottságának a háborúról kiadott kiáltványához. Az Európai Egyesült Államok jelszaváról436
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka437
Népszerű tanulmány437
Előszó441
Előszó a francia és a német kiadáshoz443
I.443
II.443
III.444
IV.445
V.446
Jegyzetek535
Képmellékletek
II. kötet
A proletárforradalom katonai programja5
I.5
II.7
III.10
Előadás az 1905-ös forradalomról14
Levelek a távolból I. Levél. Az első forradalom első szakasza28
A proletariátus feladatairól a jelenlegi forradalomban37
Tézisek37
A kettőshatalomról42
A proletariátus feladatai forradalmunkban (A proletárpárt platformjának tervezete)45
A lezajlott forradalom osztályjellege45
Az új kormány külpolitikája46
A sajátos kettőshatalom és osztályjelentősége47
A taktikának az eddigi fejtegetésekből következő sajátszerűsége49
A forradalmi honvédelem és osztályjelentősége50
Hogyan lehet befejezni a háborút?52
A forradalmunkból kinövő új államtípus52
Agrárprogram és nemzeti program55
A bankok és a tőkés szindikátusok államosítása57
Mi a helyzet a szocialista Internacionáléban57
A Zimmerwaldi Internacionálé csődje - Meg kell alapítani a III. Internacionálét62
Mi legyen pártunk tudományos szempontból helyes és politikailag a proletáriáuts öntudatának tisztulását elősegítő elnevezése?65
Utószó69
A válság tanulságai72
Az oroszországi szociáldemokrata (bolsevik) munkáspárt hetedik (áprilisi) összoroszországi konferenciája 1971. április 24-29. (május 7-12.)75
Határozat az agrárkérdésről75
Határozat a nemzeti kérdésről78
A parasztküldöttek I. Összoroszországi kongresszusa.
1917. május 4-28. (május 17-június 10.)80
Az agrárkérdésről szóló határozattervezet80
A munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek I. Összoroszországi kongresszusa. 1917. június 3-24. (június 16- július 7.)82
Beszéd az ideiglenes kormányhoz való viszonyról. Június 4. (17.)92
A jelszavakról98
A forradalom tanulságai98
I.100
II.100
III.102
IV.102
V.103
VI.106
VII.107
VIII.108
IX.109
Utószó109
A fenyegető katasztrófa és hogyan harcoljunk ellene110
Jön az éhínség110
A kormány teljes tétlensége113
Az ellenőrzési rendszabályok közismertek és könnyen bevezethetők115
A bankok nacionalizálása117
A szindikátusok nacionalizálása121
Az üzleti titok megszüntetése124
Kényszerű egyesítés szövetségekbe127
A fogyasztás szabályozása129
A kormány semmivé teszi a demokratikus szervezetek munkáját132
A pénzügyi csőd és rendszabályok leküzdése135
Lehet-e előbbre jutni, ha nem merünk a szocializmus felé haladni?138
Harc a gazdasági bomlás ellen és a háború140
A forradalmi demokrácia és a forradalmi proletariátus143
A forradalom egyik alapvető kérdése146
Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatai a forradalomban153
Előszó az első kiadáshoz155
Előszó a második kiadáshoz156
Osztálytársadalom és állam157
Állam és forradalom. Az 1848-1851-es évek tapasztalatai171
Állam és forradalom. Az 1871-es Párizsi Kommünk tapasztalatai. Marx elemzése180
Folytatás. Engels kiegészítő magyarázatai193
Az állam elhalásának gazdasági alapjai214
A marxizmus oppurtunista elsekélyesítése228
Utószó az első kiadáshoz242
A bolsevikoknak kézbe kell venniük a hatalmat243
Marxizmus és felkelés245
Levél a Központi Bizottság tagjaihoz250
Oroszország polgáraihoz!252
A munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek második összoroszországi kongresszusa.253
Munkások, katonák és parasztok!253
Előadói beszéd a békéről. Október 26. (november 8.)255
Dekrétum a békéről255
Zárszó a békéről mondott előadói beszédhez. Október 26. (november 8.)261
Előadói beszéd a földről. Október 26. (november 8.)264
Dekrétum a földről264
Paraszti választói utasítás a földről265
Határozat a munkás- és parasztkormány megalakításáról268
A népbiztosok tanácsának szikratávirata. 1917. október 30. (november 12.)269
A munkásellenőrzésről szóló rendelet tervezete270
Az oroszországi szociáldemokrata (bolsevik) munkáspárt központi bizottságától. 271
A munkások szövetsége a dolgozó és kizsákmányolt parasztokkal275
Tézisek az alkotmányozó gyűlésről277
A bankok nacionalizálásánka végrehajtásáról és az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedésekről szóló rendelet tervezete281
Hogyan szervezzük meg a versenyt?284
A dolgozó és kizsákmányolt nép jogainak kinyilatkoztatásáról292
Egy szerencsétlen béke kérdésének történetéhez295
Tézisek az annexiós különbéke azonnali megkötésének kérdéséről297
Veszélyben a szocialista haza!304
Különös és szörnyűséges306
az OK(b)P hetedik, rendkívüli kongresszusa313
A Központi Bizottság politikai beszámolója. Március 7.313
Napjaink legfontosabb feladata330
A szovjethatalom soron levő feladatai334
Az Oroszországi Szovjet Köztársaság nemzetközi helyzete és a szocialista forradalom alapvető feladatai334
A mai helyzet általános jelszaav339
A burzsoázia elleni harc új szakasza340
Az egész népet felölelő nyilvántartásért és ellenőrzésért vívott harc jelentősége346
A munka termelékenységének emelése349
A verseny megszervezése351
"Összehangolt szervezet" és diktatúra354
A szovjetszervezet fejlesztése360
Befejezés363
Az éhínségről (levél a petrográdi munkásokhoz)365
Levél az amerikai munkásokhoz371
A proletárforradalom és a renegát Kautsky382
Előszó382
Hogyan csinált Kautsky Marxtól tucatliberálist386
Polgári és proletár demokrácia394
Lehet-e egyenlőség kizsákmányolt és kizsákmányoló között?400
A szovjeteknek nem szabad állami szervezetekké válniuk406
Az alkotmányozó gyűlés és a szovjet köztársaság411
A szovjet alkotmány417
Mi az internacionalizmus?424
A burzsoázia kiszolgálása "gazdasági elemzés" leple alatt434
I. melléklet. Tézisek az alkotmányozó gyűlésről454
II. melléklet. Vandervelde új könyve az államról454
Jegyzetek461
Képmellékletek
III. kötet
A kommunista internacionálé I. kongresszusa. 1919. március 2-6.5
Tézisek és előadói beszéd a burzsoá demokráciáról és a proletariátus diktatúrájáról. Március 4.5
Az OK (b) P VIII. kongresszusa. 1919. március 18-23.19
Előadói beszéd a pártprogramról. Március 19.19
Előadói beszéd a falusi munkáról. Március 23.36
Az Ok (b) P központi bizottságának tézisei a keleti front helyzetével kapcsolatban50
Távirat Vacetisz főparancsnoknak és Aralovnak53
Üdvözlet a magyar munkásoknak54
A nagy kezdeményezés58
Mind egy szálig harcra Gyenyikin ellen! 79
A jelenlegi legfőbb feladat79
A népnek meg kell magyarázni az igazat Kolcsakról és Gyenyikinről81
Munka a mozgósítandók körében81
Munka a katonaszökevények körében82
Közvetlen segítség a hadseregnek83
A nem katonai munka csökkentése84
A frontövezetben végzett munka86
Magatartásunk a katonai szakemberek irányában88
Harc az ellenforradalommal a hátországban90
Az egész lakosság mozgósítása a háborúra92
"Forradalmi módon végzett munka"93
Az államról94
Levél a munkásokhoz és parasztokhoz a Kolcsakon aratott győzelem alkalmából109
A moszkvai párthét eredményei és feladataink116
Gazdaság és politika a proletárdiktatúra korszakában120
1.120
2.121
3.122
4.123
5.125
Előadói beszéd a keleti népek kommunista szervezeteinek II. összoroszországi kongresszusán. 1919. november 22.128
Levél Ukrajna munkásaihoz és parasztjaihoz a Gyenyikinen aratott győzelem alkalmából137
Válasz Karl Wigandnak, a "Universal Service" amerikai hírügynökség berlini tudósítójának kérdéseire143
Az OK (b) P IX. kongresszusa. 1920. március 29-árpilis 5.146
A Központi Bizottság beszámolója. Március 29.146
Az évszázados rend megsemmisítétől egy új rend megteremtése felé161
A "Baloldaliság", a kommunizmus gyermekbetegségei163
Milyen értelemben beszélhetünk az orosz forradalom nemzetközi jelentőségéről?167
A bolsevikok sikerének egyik alapvető feltétele169
A bolsevizmus történetének fő szakaszai171
A munkásmozgalom milyen belső ellenségei ellen vívott harcban nőtt fel, erősödött és edződött meg a bolsevizmus?175
A "baloldali" kommunizmus Németországban. Vezérek-párt-oszály-tömeg181
Kell-e dolgozniuk a forradalmároknak a reakciós szakszervezetekben?186
Részt vegyünk-e a polgári parlamentekben?194
Semmiféle kompromisszumot?202
A "baloldali" kommunizmus Angliában211
Néhány következtetés221
Kiegészítés233
A németországi kommunisták szakadása233
A kommunisták és a függetlenek Németországban234
Turati és társai Olaszországban236
Helyes premisszákból helytelen következtetések237
Wijnkoop levele241
A nemzeti és a gyarmati kérdésről szóló tézisek első vázlata243
Az agrárkérdésről szóló tézisek első vázlata249
A kommunista internacionálé II. kongresszusa259
Előadói beszéd a nemzetközi helyzetről és a Kommunista Internacionálé alapvető feladatairól. Július 19.259
A nemzeti és a gyarmati kérdéssel foglalkozó bizottság jelentése. 1920. július 26.274
Az ifjúsági szövetségek feladatai279
A proletárdiktatúráról293
Határozattervezet293
Az egységes gazdasági tervről295
Az OK (b) P X. kongresszusa. 1921. március 8-16.303
Az OKP X. kongresszusának eredeti határozattervezete a pártegységről303
Az OKP X. kongresszusának eredeti határozattervezete a pártunkban jelentkező szindikalista és anarchista elhajlásról306
A terményadóról309
Bevezetés helyett309
Oroszország mai gazdaságáról. (Az 1918-ban megjelent brosúrából)309
A terményadóról, a kereskedelem szabadságáról, a koncessziókról318
Politikai eredmények és következtetések332
Összefoglalás337
Az azerbajdzsáni, a grúziai, az örményországi, a dagesztáni, a hegyi köztársasági kommunista elvtársakhoz339
A kommunista internacionálé III. kongresszusa. 1921. június 22-július 12.341
Az OKP taktikájáról mondott előadói beszéd tézisei341
Az OSZFSZK nemzetközi helyzete331
Az osztály-erőviszonyok nemzetközi síkon342
Az osztály-erőviszonyok Oroszországban343
A proletariátus és a parasztság Oroszországban343
A proletariátus és a parasztság katonai szövetsége az OSZFSZK-ban344
Áttérés a proletariátus és a parasztság helyes gazdasági kapcsolatára344
Milyen feltételek mellett engedi meg a szovjethatalom a kapitalizmust és a koncessziókat, és mi a jelentősége ennek?345
Közellátási politikánk sikerei345
A szocializmus anyagi alapjai és Oroszország villamosításának terve346
A "tiszta demokráciának", a II. és II 1/2-es Internacionálénak, az eszereknek és a mensevikeknek mint a tőke szövetségének szerepe348
Az októberi forradalom negyedik évfordulójára348
Az arany jelentősége most és a szocializmus teljes győzelme után357
A szakszervezetek szerepe és feladatai az új gazdasági politika viszonyai között. A tézisek tervezete364
Az új gazdasági politika és a szakszervezetek364
Államkapitalizmus a proletárállamban és a szakszervezetek364
Az úgynevezett önálló elszámolásra átállított állami vállalatok és a szakszervezet365
A proletariátus osztályharca olyan államban, amely elismeri a föld, a gyárak stb. magántulajdonát, s amelyben a politkai hatalom a tőkésosztály kezében van, lényegesen különbözik a proletariátus osztályharcától olyan államban, amely nem ismeri el a földnek és a nagyvállalatok többségének magántulajdonát, s amelyben a politikai hatalom a proletariátus kezében van365
Visszatérés az önkéntes szakszervezeti tagsághoz366
A vállalatok igazgatása és a szakszervezetek367
A szakszervezetek szerepe és részvétele a proletárállam gazdasági és állami szerveiben367
A tömegekkel való kapcsolat mint minden szakszervezeti munka fő feltétele369
Ellentmondások a szakszervezetek helyzetében a proletárdiktatúra idején370
A szakszervezetek és a szakemberek371
A szakszervezetek és a munkásosztályra gyakorolt kispolgári befolyások372
A harcos materializmus jelentőségéről374
Az OK (b) P XI. kongresszusa. 1922. március 27-árpilis 2.382
Az OK (b) P Központi Bizottságának politikai beszámolója. Március 27. Beszéd a kongresszus záróülésén. Április 2.382
A kommunista internacionálé IV. kongresszusa. 1922. november 5.-december 5.417
Az oroszországi forradalom öt éve és a világforradalom távlatai. Előadói beszéd a Kominern IV. kongresszusán, november 13-án419
Beszéd a moszkvai szovjet plénumán. 1922. november 20.430
Lenin utolsó levelei és cikkei. 1922. december 23-1923. március 2.437
Levél a kongresszushoz437
Kiegészítés az 1922. december 24-i levélhez439
Az Állami Tervbizottságnak törvényhozó funkciókkal való felruházásáról441
(A KB tagjai számának növelésével foglalkozó részhez)444
A nemzetiségek, illetve az "autonomizálás" kérdéséhez445
A nemzetiségek, illetve az "autonomizálás" kérdéséhez (folytatás)447
Naplójegyzetek451
A szövetkezetekről455
I.455
II.458
Forradalmunkról. (N. Szuhamov feljegyzéseivel kapcsolatban)464
I.464
II.463
Hogyan szervezzük át a munkás-paraszt felügyeletet?465
Inkább kevesebbet, de jobban469
Jegyzetek485
Tárgymutató511
Képmellékletek

Vlagyimir Iljics Lenin

Vlagyimir Iljics Lenin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Vlagyimir Iljics Lenin könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Lenin válogatott művei I-III. Lenin válogatott művei I-III. Lenin válogatott művei I-III. Lenin válogatott művei I-III. Lenin válogatott művei I-III. Lenin válogatott művei I-III. Lenin válogatott művei I-III.

A kötetek borítói, lapélei és néhány lapjuk enyhén foltos. A kötetek néhány lapján aláhúzás, jelölés látható. A kötetek néhány lapján tulajdonosi bejegyzés található.

Védőborító nélküli példány.

Állapot:
1.230 ,-Ft
6 pont kapható
Kosárba