Lenin válogatott művei I-III.

Szerző

Vlagyimir Iljics Lenin

Fordító

Rudas László

'Vlagyimir Iljics Lenin: Lenin válogatott művei I-III. ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1967
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	1.644 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Ennek a háromkötetes kiadásnak az összeállításánál felhasználtuk a magyar nyelven több ízben megjelent kétkötetes válogatást, valamint a Szovjetunióban 1960-ban megjelent új, háromkötetes gyűjteményt.
A műveket kronológiai sorrendben közöljük, kivéve a "Karl Marx", "Friedrich Engels", "Marxizmus és revizionizmus" és "A marxizmus három forrása és három alkotórésze" c. munkákat; ezeket az első kötet elejére helyeztük.
A kiadásunkba felvett műveknek egy kisebb része megjelent már a Lenin Összes Művei című sorozatban, s ezeket változtatás nélkül közöljük újra. A többi munka jórészt megjelent a Lenin Művei címmel 1951 és 1964 között kiadott sorozatban és most Lenin Műveinek 5. orosz nyelvű kiadása alapján ellenőrizve és átdolgozva kerül be gyűjteményünkbe.
A tanulmányozás megkönnyítésére az egyes kötetek végén bő jegyzeteket közlünk, a harmadik kötet végén pedig részletes tárgymutatót.

Tartalom

I. kötet
Előszó	5
Karl Marx (Rövid életrajzi tanulmány a marxizmus ismertetésével)	7
Előszó	9
Marx tanítása	13
A filozófiai materializmus	13
A dialektika	15
A materialista történelemfelfogás	17
Az osztályharc	18
Marx közgazdasági tanítása	20
Az érték	20
Az értéktöbblet	22
A szocializmus	29
A proletáriátus osztályharcának taktikája	31
Irodalom	35
Friedrich Engels	45
A marxizmus három forrása és három alkotórésze	52
I.	52
II.	54
III.	55
Marxizmus és revizionizmus	57
Melyik örökségről mondunk le?	64
Az "örökség" egyik képviselője	65
Amivel a narodnyikság az "örökséget" kiegészítette	75
Nyert-e az "örökség" azáltal, hogy kapcsolatba került a narodnyiksággal?	80
A "felvilágosítók", a narodnyikok és a "tanítványok"	89
Mihajlovszkij úr szerint a "tanítványok" lemondanak az örökségről	91
Mozgalmunk legfontosabb feladatai	98
Mi a teendő? Mozgalmunk égető kérdései	103
Előszó	105
A dogmatizmus és a "kritika szabadsága"	108
A tömegek spontaneitása és a szociáldemokrácia tudatossága	124
A trade-unionista és a szociáldemokrata politika	143
Az ökonomisták kisipari módszerei és a forradalmárok szervezete	176
Egy országos politikai lap "terve"	216
Befejezés	236
Melléklet. Az "Iszkra" és a "Rabocseje Gyelo" egyesülési kísérlete	239
Helyreigazítás a "Mi a teendő?"-höz	245
A forradalom kezdete Oroszországban	246
A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban	249
Előszó	251
A legidőszerűbb politikai kérdés	254
Mit ad nekünk az OSZDMP III. kongresszusának az ideiglenes forradalmi kormányról szóló határozata?	256
Mit jelent "a forradalomnak a cárizmus feletti döntő győzelme"?	262
A monarchikus rendszer felszámolása és a köztársaság	267
Hogyan kell "előbbre vinni a forradalmat"?	271
Honnan fenyegeti a proletariátust az a veszély, hogy meg lesz kötve a keze a következetlen burzsoázia elleni harcban?	274
Taktika "a konzervatívoknak a kormányból való eltávolítására"	284
Az oszvobozsgyenyizmus és az újiszkrásság	287
Mit jelent szélső ellenzéki pártnak lenni forradalom idején?	294
A "forradalmi kommünök" és a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrája	297
Az OSZDMP III. kongresszusa és a "konferencia" néhány határozatának futólagos összehasonlítása	305
Gyengül-e a demokratikus forradalom lendüllete, ha a burzsoázia eltántorodik a forradalomtól?	308
Befejezés. Merjünk-e győzni?	317
Utószó. Még egyszer az oszvobozsgyenyista irányzatról, még egyszer az újiszkrás irányzatról	326
Miért dicsérik a polgári liberális realisták a szociáldemokrata "realistákat"?	326
Martinov elvtárs újra "elmélyíti" a kérdést	332
A diktatúra vulgáris polgári ábrázolása és Marx nézete a diktatúráról	338
A párt újjászervezéséről	346
I.	346
II.	349
III.	352
A moszkvai felkelés tanulságai	354
Ki az útra	360
Herzen emlékére	367
A nemzetek önrendelkezési jogáról	373
Mi a nemzetek önrendelkezése?	375
A kérdés konkrét történelmi felvetése	379
A nemzeti kérdés konkrét sajátosságai Oroszországban és Oroszország polgári demokratikus átalakulása	382
"Prakticizmus" a nemzeti kérdésben	385
A liberális burzsoázia és a szocialista oppurtunisták álláspontja a nemzeti kérdésben	390
Norvégia különválása Svédországtól	398
Az 1896. évi londoni nemzetközi kongresszus határozata	402
Az utópista Karl Marx és a praktikus Rosa Luxemburg	406
Az 1903. évi program és likvidálói	411
Befejezés	418
A háború és az oroszországi szociáldemokrácia	422
A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről	428
Az Európai Egyesült Államok jelszaváról	432
A "Szocial-Demokrat" szerkesztőségének megjegyzése az OSZDMP Központi Bizottságának a háborúról kiadott kiáltványához. Az Európai Egyesült Államok jelszaváról	436
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka	437
Népszerű tanulmány	437
Előszó	441
Előszó a francia és a német kiadáshoz	443
I.	443
II.	443
III.	444
IV.	445
V.	446
Jegyzetek	535
Képmellékletek
II. kötet
A proletárforradalom katonai programja	5
I.	5
II.	7
III.	10
Előadás az 1905-ös forradalomról	14
Levelek a távolból I. Levél. Az első forradalom első szakasza	28
A proletariátus feladatairól a jelenlegi forradalomban	37
Tézisek	37
A kettőshatalomról	42
A proletariátus feladatai forradalmunkban (A proletárpárt platformjának tervezete)	45
A lezajlott forradalom osztályjellege	45
Az új kormány külpolitikája	46
A sajátos kettőshatalom és osztályjelentősége	47
A taktikának az eddigi fejtegetésekből következő sajátszerűsége	49
A forradalmi honvédelem és osztályjelentősége	50
Hogyan lehet befejezni a háborút?	52
A forradalmunkból kinövő új államtípus	52
Agrárprogram és nemzeti program	55
A bankok és a tőkés szindikátusok államosítása	57
Mi a helyzet a szocialista Internacionáléban	57
A Zimmerwaldi Internacionálé csődje - Meg kell alapítani a III. Internacionálét	62
Mi legyen pártunk tudományos szempontból helyes és politikailag a proletáriáuts öntudatának tisztulását elősegítő elnevezése?	65
Utószó	69
A válság tanulságai	72
Az oroszországi szociáldemokrata (bolsevik) munkáspárt hetedik (áprilisi) összoroszországi konferenciája 1971. április 24-29. (május 7-12.)	75
Határozat az agrárkérdésről	75
Határozat a nemzeti kérdésről	78
A parasztküldöttek I. Összoroszországi kongresszusa.
1917. május 4-28. (május 17-június 10.)	80
Az agrárkérdésről szóló határozattervezet	80
A munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek I. Összoroszországi kongresszusa. 1917. június 3-24. (június 16- július 7.)	82
Beszéd az ideiglenes kormányhoz való viszonyról. Június 4. (17.)	92
A jelszavakról	98
A forradalom tanulságai	98
I.	100
II.	100
III.	102
IV.	102
V.	103
VI.	106
VII.	107
VIII.	108
IX.	109
Utószó	109
A fenyegető katasztrófa és hogyan harcoljunk ellene	110
Jön az éhínség	110
A kormány teljes tétlensége	113
Az ellenőrzési rendszabályok közismertek és könnyen bevezethetők	115
A bankok nacionalizálása	117
A szindikátusok nacionalizálása	121
Az üzleti titok megszüntetése	124
Kényszerű egyesítés szövetségekbe	127
A fogyasztás szabályozása	129
A kormány semmivé teszi a demokratikus szervezetek munkáját	132
A pénzügyi csőd és rendszabályok leküzdése	135
Lehet-e előbbre jutni, ha nem merünk a szocializmus felé haladni?	138
Harc a gazdasági bomlás ellen és a háború	140
A forradalmi demokrácia és a forradalmi proletariátus	143
A forradalom egyik alapvető kérdése	146
Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatai a forradalomban	153
Előszó az első kiadáshoz	155
Előszó a második kiadáshoz	156
Osztálytársadalom és állam	157
Állam és forradalom. Az 1848-1851-es évek tapasztalatai	171
Állam és forradalom. Az 1871-es Párizsi Kommünk tapasztalatai. Marx elemzése	180
Folytatás. Engels kiegészítő magyarázatai	193
Az állam elhalásának gazdasági alapjai	214
A marxizmus oppurtunista elsekélyesítése	228
Utószó az első kiadáshoz	242
A bolsevikoknak kézbe kell venniük a hatalmat	243
Marxizmus és felkelés	245
Levél a Központi Bizottság tagjaihoz	250
Oroszország polgáraihoz!	252
A munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek második összoroszországi kongresszusa.	253
Munkások, katonák és parasztok!	253
Előadói beszéd a békéről. Október 26. (november 8.)	255
Dekrétum a békéről	255
Zárszó a békéről mondott előadói beszédhez. Október 26. (november 8.)	261
Előadói beszéd a földről. Október 26. (november 8.)	264
Dekrétum a földről	264
Paraszti választói utasítás a földről	265
Határozat a munkás- és parasztkormány megalakításáról	268
A népbiztosok tanácsának szikratávirata. 1917. október 30. (november 12.)	269
A munkásellenőrzésről szóló rendelet tervezete	270
Az oroszországi szociáldemokrata (bolsevik) munkáspárt központi bizottságától.	271
A munkások szövetsége a dolgozó és kizsákmányolt parasztokkal	275
Tézisek az alkotmányozó gyűlésről	277
A bankok nacionalizálásánka végrehajtásáról és az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedésekről szóló rendelet tervezete	281
Hogyan szervezzük meg a versenyt?	284
A dolgozó és kizsákmányolt nép jogainak kinyilatkoztatásáról	292
Egy szerencsétlen béke kérdésének történetéhez	295
Tézisek az annexiós különbéke azonnali megkötésének kérdéséről	297
Veszélyben a szocialista haza!	304
Különös és szörnyűséges	306
az OK(b)P hetedik, rendkívüli kongresszusa	313
A Központi Bizottság politikai beszámolója. Március 7.	313
Napjaink legfontosabb feladata	330
A szovjethatalom soron levő feladatai	334
Az Oroszországi Szovjet Köztársaság nemzetközi helyzete és a szocialista forradalom alapvető feladatai	334
A mai helyzet általános jelszaav	339
A burzsoázia elleni harc új szakasza	340
Az egész népet felölelő nyilvántartásért és ellenőrzésért vívott harc jelentősége	346
A munka termelékenységének emelése	349
A verseny megszervezése	351
"Összehangolt szervezet" és diktatúra	354
A szovjetszervezet fejlesztése	360
Befejezés	363
Az éhínségről (levél a petrográdi munkásokhoz)	365
Levél az amerikai munkásokhoz	371
A proletárforradalom és a renegát Kautsky	382
Előszó	382
Hogyan csinált Kautsky Marxtól tucatliberálist	386
Polgári és proletár demokrácia	394
Lehet-e egyenlőség kizsákmányolt és kizsákmányoló között?	400
A szovjeteknek nem szabad állami szervezetekké válniuk	406
Az alkotmányozó gyűlés és a szovjet köztársaság	411
A szovjet alkotmány	417
Mi az internacionalizmus?	424
A burzsoázia kiszolgálása "gazdasági elemzés" leple alatt	434
I. melléklet. Tézisek az alkotmányozó gyűlésről	454
II. melléklet. Vandervelde új könyve az államról	454
Jegyzetek	461
Képmellékletek
III. kötet
A kommunista internacionálé I. kongresszusa. 1919. március 2-6.	5
Tézisek és előadói beszéd a burzsoá demokráciáról és a proletariátus diktatúrájáról. Március 4.	5
Az OK (b) P VIII. kongresszusa. 1919. március 18-23.	19
Előadói beszéd a pártprogramról. Március 19.	19
Előadói beszéd a falusi munkáról. Március 23.	36
Az Ok (b) P központi bizottságának tézisei a keleti front helyzetével kapcsolatban	50
Távirat Vacetisz főparancsnoknak és Aralovnak	53
Üdvözlet a magyar munkásoknak	54
A nagy kezdeményezés	58
Mind egy szálig harcra Gyenyikin ellen!	79
A jelenlegi legfőbb feladat	79
A népnek meg kell magyarázni az igazat Kolcsakról és Gyenyikinről	81
Munka a mozgósítandók körében	81
Munka a katonaszökevények körében	82
Közvetlen segítség a hadseregnek	83
A nem katonai munka csökkentése	84
A frontövezetben végzett munka	86
Magatartásunk a katonai szakemberek irányában	88
Harc az ellenforradalommal a hátországban	90
Az egész lakosság mozgósítása a háborúra	92
"Forradalmi módon végzett munka"	93
Az államról	94
Levél a munkásokhoz és parasztokhoz a Kolcsakon aratott győzelem alkalmából	109
A moszkvai párthét eredményei és feladataink	116
Gazdaság és politika a proletárdiktatúra korszakában	120
1.	120
2.	121
3.	122
4.	123
5.	125
Előadói beszéd a keleti népek kommunista szervezeteinek II. összoroszországi kongresszusán. 1919. november 22.	128
Levél Ukrajna munkásaihoz és parasztjaihoz a Gyenyikinen aratott győzelem alkalmából	137
Válasz Karl Wigandnak, a "Universal Service" amerikai hírügynökség berlini tudósítójának kérdéseire	143
Az OK (b) P IX. kongresszusa. 1920. március 29-árpilis 5.	146
A Központi Bizottság beszámolója. Március 29.	146
Az évszázados rend megsemmisítétől egy új rend megteremtése felé	161
A "Baloldaliság", a kommunizmus gyermekbetegségei	163
Milyen értelemben beszélhetünk az orosz forradalom nemzetközi jelentőségéről?	167
A bolsevikok sikerének egyik alapvető feltétele	169
A bolsevizmus történetének fő szakaszai	171
A munkásmozgalom milyen belső ellenségei ellen vívott harcban nőtt fel, erősödött és edződött meg a bolsevizmus?	175
A "baloldali" kommunizmus Németországban. Vezérek-párt-oszály-tömeg	181
Kell-e dolgozniuk a forradalmároknak a reakciós szakszervezetekben?	186
Részt vegyünk-e a polgári parlamentekben?	194
Semmiféle kompromisszumot?	202
A "baloldali" kommunizmus Angliában	211
Néhány következtetés	221
Kiegészítés	233
A németországi kommunisták szakadása	233
A kommunisták és a függetlenek Németországban	234
Turati és társai Olaszországban	236
Helyes premisszákból helytelen következtetések	237
Wijnkoop levele	241
A nemzeti és a gyarmati kérdésről szóló tézisek első vázlata	243
Az agrárkérdésről szóló tézisek első vázlata	249
A kommunista internacionálé II. kongresszusa	259
Előadói beszéd a nemzetközi helyzetről és a Kommunista Internacionálé alapvető feladatairól. Július 19.	259
A nemzeti és a gyarmati kérdéssel foglalkozó bizottság jelentése. 1920. július 26.	274
Az ifjúsági szövetségek feladatai	279
A proletárdiktatúráról	293
Határozattervezet	293
Az egységes gazdasági tervről	295
Az OK (b) P X. kongresszusa. 1921. március 8-16.	303
Az OKP X. kongresszusának eredeti határozattervezete a pártegységről	303
Az OKP X. kongresszusának eredeti határozattervezete a pártunkban jelentkező szindikalista és anarchista elhajlásról	306
A terményadóról	309
Bevezetés helyett	309
Oroszország mai gazdaságáról. (Az 1918-ban megjelent brosúrából)	309
A terményadóról, a kereskedelem szabadságáról, a koncessziókról	318
Politikai eredmények és következtetések	332
Összefoglalás	337
Az azerbajdzsáni, a grúziai, az örményországi, a dagesztáni, a hegyi köztársasági kommunista elvtársakhoz	339
A kommunista internacionálé III. kongresszusa. 1921. június 22-július 12.	341
Az OKP taktikájáról mondott előadói beszéd tézisei	341
Az OSZFSZK nemzetközi helyzete	331
Az osztály-erőviszonyok nemzetközi síkon	342
Az osztály-erőviszonyok Oroszországban	343
A proletariátus és a parasztság Oroszországban	343
A proletariátus és a parasztság katonai szövetsége az OSZFSZK-ban	344
Áttérés a proletariátus és a parasztság helyes gazdasági kapcsolatára	344
Milyen feltételek mellett engedi meg a szovjethatalom a kapitalizmust és a koncessziókat, és mi a jelentősége ennek?	345
Közellátási politikánk sikerei	345
A szocializmus anyagi alapjai és Oroszország villamosításának terve	346
A "tiszta demokráciának", a II. és II 1/2-es Internacionálénak, az eszereknek és a mensevikeknek mint a tőke szövetségének szerepe	348
Az októberi forradalom negyedik évfordulójára	348
Az arany jelentősége most és a szocializmus teljes győzelme után	357
A szakszervezetek szerepe és feladatai az új gazdasági politika viszonyai között. A tézisek tervezete	364
Az új gazdasági politika és a szakszervezetek	364
Államkapitalizmus a proletárállamban és a szakszervezetek	364
Az úgynevezett önálló elszámolásra átállított állami vállalatok és a szakszervezet	365
A proletariátus osztályharca olyan államban, amely elismeri a föld, a gyárak stb. magántulajdonát, s amelyben a politkai hatalom a tőkésosztály kezében van, lényegesen különbözik a proletariátus osztályharcától olyan államban, amely nem ismeri el a földnek és a nagyvállalatok többségének magántulajdonát, s amelyben a politikai hatalom a proletariátus kezében van	365
Visszatérés az önkéntes szakszervezeti tagsághoz	366
A vállalatok igazgatása és a szakszervezetek	367
A szakszervezetek szerepe és részvétele a proletárállam gazdasági és állami szerveiben	367
A tömegekkel való kapcsolat mint minden szakszervezeti munka fő feltétele	369
Ellentmondások a szakszervezetek helyzetében a proletárdiktatúra idején	370
A szakszervezetek és a szakemberek	371
A szakszervezetek és a munkásosztályra gyakorolt kispolgári befolyások	372
A harcos materializmus jelentőségéről	374
Az OK (b) P XI. kongresszusa. 1922. március 27-árpilis 2.	382
Az OK (b) P Központi Bizottságának politikai beszámolója. Március 27. Beszéd a kongresszus záróülésén. Április 2.	382
A kommunista internacionálé IV. kongresszusa. 1922. november 5.-december 5.	417
Az oroszországi forradalom öt éve és a világforradalom távlatai. Előadói beszéd a Kominern IV. kongresszusán, november 13-án	419
Beszéd a moszkvai szovjet plénumán. 1922. november 20.	430
Lenin utolsó levelei és cikkei. 1922. december 23-1923. március 2.	437
Levél a kongresszushoz	437
Kiegészítés az 1922. december 24-i levélhez	439
Az Állami Tervbizottságnak törvényhozó funkciókkal való felruházásáról	441
(A KB tagjai számának növelésével foglalkozó részhez)	444
A nemzetiségek, illetve az "autonomizálás" kérdéséhez	445
A nemzetiségek, illetve az "autonomizálás" kérdéséhez (folytatás)	447
Naplójegyzetek	451
A szövetkezetekről	455
I.	455
II.	458
Forradalmunkról. (N. Szuhamov feljegyzéseivel kapcsolatban)	464
I.	464
II.	463
Hogyan szervezzük át a munkás-paraszt felügyeletet?	465
Inkább kevesebbet, de jobban	469
Jegyzetek	485
Tárgymutató	511
Képmellékletek