Tanári kézikönyv a magyar irodalom tanításához az általános iskolák 7. és 8. osztályában

Előszó

A 7-8. osztály új szakaszt jelent az általános iskolai irodalmi nevelés folyamatában. Továbbra is az irodalomolvasás módszereivel tanítunk, de a tananyag elrendezése itt már nem tematikus, mint az előző két osztályban, hanem a tanítandó szemelvények időrendben következnek egymás után. Az 5-6. osztályban elsősorban az volt a feladatunk, hogy a tanulókat - életkoruknak megfelelő színvonalon! - bevezessük az irodalmi alkotások világába. Népköltészeti, népköltészettel érintkező és XIX-XX. századi magyar és világirodalmi szemelvények olvasása alapján megismerték a leggyakrabban előforduló lírai és epikai műfajokat (mese, monda, elbeszélés, ballada, regény, népdal, életkép, leíró költemény, költői levél); az epikai művek szerkezetét (bemutatás, bonyodalom, tetőpont, megoldás; - epizód); az irodalmi hősöket és az írók jellemzési eljárásait (a közvetlen és közvetett jellemzés különféle változatait); az írásművek nyelvének legfontosabb elemeit (a szemléletesség eszközeit), sőt, ezeket (jelző, megszemélyesítés, hasonlat) a tanulóknak használniuk is kell elbeszélő és leíró jellegű fogalmazásaikban - a helyes stílus követelményeinek érvényesítése mellett. A felsorolt ismeretekkel párhuzamosan kialakult bennük az a szemlélet - nagyon alapvető módon, részletezettség és fogalmi rögzítés nélkül! -, hogy az irodalmi művekben mindig valamilyen tartalom fejeződik ki a neki megfelelő képi forma segítségével, képszerűen, s ilyen módon - nagyrészt tanári vezetéssel - a tantervileg előírt verses és prózai alkotásokat meg is tudják közelíteni, tehát alapvető műelemzési képesség is kialakult bennük. A 6. osztály követelményeit azonban nem azonos színvonalon nyújtja minden tanuló a tanév végén. Vissza