Vörösmarty életrajza

Tartalom

I. Vörösmarty születése. Atyja és anyja. Gyermekévei; tanulása
Puszta-Nyéken és Székes-Fehérvárott 1816-ig. Öcscse János.
A későbbi férfiú és költő jellemvonásai a gyermekben. Olvasmányai ; verselgetni kezd _ 1
II. Vörösmarty 1816-ban a pesti gymnasiumban tanul s egyszersmind gyermekeket tanit. 1817-ben az egyetembe lép. Ujabb
olvasmányai s az egyetemi tanárok hatása. Sallay Imre tanulótársa. Atyja halála. Anyja özvegysége és utolsó évei. A szegény
asszony könyve czimű költeményében anyját rajzolja ___ ___ „ 16
III. Vörösmarty mint a Perczel-fiúk nevelője, első ízben 1817-1822.
A Perczel-család. Jogi vizsgálatai az egyetemen. Olvasmányai
Pesten. Barátjai Börzsönyben: Egyed Antal, Klivényi Jakab,
Teslér László. Első drámai és epikai kísérletei : Zsigmond király,
Ypsilonháboru, Hűség diadalma. Lyiai költemények _ _ _ 24
IV. Vörösmarty Görbőn mint patvarista. Az Elbúsult deák czímű
drámája. Első föllépte a -Koszorúban. Az 1823-iki politikai mozgalmak hatása. Zalán futásába, kezd. Zrínyi, Gyöngyösi és a. század epikusai. Epikai mozgalmak a jelen XVIII. század elején. Aranyos-rákosi Székely Sándor. Vörösmarty első szerelme. Perczel Etelka 36
V. Vörösmarty mint a Perczel-fiúk nevelője másodízben, 1823-
1825. Ügyvédi vizsgálatot tesz. A pesti irodalmi körök 1798-
1825. Kármán. Révai. Horvát István, Szemere és Vitkovics.
Kulcsár. A Marczibányi-intézet. Fehér György. Petrózai
Trattner János. A gróf Teleki-ház. Auróra. Hébe. Kisfaludy
Károly és Kazinczy. Kovacsóczy Aspásiája. Vörösmarty új barátjai : Toldy, Fábián, Zádor. Első találkozása Deák Ferenczczel.
Zalán futása fogadtatása. Vörösmarty és Kazinczy __ „ 59
VI. Vörösmarty felhagy a nevelőséggel. Haboz az írói és ügyvédi
pálya között. Az írók jövedelmei. Néhány hónapra újra nevelősködik. Kiadja Salamont. Kirándulásai a vidékre. Tiszteletdíjai. Széke s-Fehérvárott akar megtelepedni mint ügyvéd,
majd Pesten marad és átveszi a Tudományos Gyűjtemény
szerkesztését. Munkássága 1823-1833. Irodalmi állapotok.
Viszonya Kulcsárral, Szemerével és Vitkovicscsal. Horvát
István hatása Vörösmartyra. Egy új nagy eposz terve. Az
Auróra-kör; tagjai, törekvése és iránya____ _ „„. _ _ 80
VII. Az Auróra-kör kritikai hajlamai. Xéniák. Vörösmarty munkássága a Tudományos Gyűjteményben. Nyelvészeti értekezései.
Bajok a censorral. A conversations-lexikoni pör. A Kritikai
Lapok, Jelenkor és Társalkodó terve. Széchenyi hatása az
Auróra-körre. Kisfaludy Károly halála. Vállalatai sorsa.
Vörösmarty anyagi helyzete, lakása, külsője és szokásai.
Bártfay és neje. Estélyek. Br. Wesselényi Miklós. Vörösmarty
anyjának halála __ _ 99
VIII. Vörösmarty munkáinak első gyűjteménye 1833. Költészetének
irodalomtörténeti jelentősége. Költői nyelve; a különbség
közte és Kazinczy közt. A Vörösmarty előtti költői irányok
és iskolák. A franczia, népies és classikai iskola. Német
befolyás. Kazinczy német-görög classikai iránya. Kölcsey,
Kisfaludy Sándor és Csokonai. Kisfaludy Károly; a nemzeti
irány; Vörösmarty, mint ez irány legkiválóbb képviselője.
A történeti, mondai és népies elem ; a nemzeti és művészeti
irány összeolvadása. Eposzai birálata: Zalán futása, Cserhalom,
Eger, Széplak, Rom, Két szomszédvár. Lyrai költeményei 1833-ig 117
IX. Irodalmi triumvirátus. Bajza és a Kritikai Lapok, Vörösmarty
mint nyelvész; összezördülése Széchenyivel. Toldy és az
akadémia. Az Athenaeum és Figyelmező. Vörösmarty beszélyei
és drámái Salamon, Bujdosók, Csongor és Tünde ____ 140
X. Drámairói pályájának folytatása: Kincskeresők, Fátyol titkai,
Árpád ébredése. Marót bán, Áldozat, Czillei és a Hunyadiak.
Vörösmarty mint szinkritikus; dramaturgai töredékei, szinbirálatai, polémiái. A Csiga-vendéglő vacsoráló társasága.
A Nemzeti kör _ _ _ _ _ _ 160
XI. Akadémiai jutalmak, megtiszteltetések, irói tiszteletdíjak.
Széchenyi hatása Vörösmartyra. A magyar hazafi lyra jellemzése. A Szózat és más hazafi ódák. A magyar költészet és az
ellenzék. Párhuzam Berzsenyi és Vörösmarty közt. Újabb lyrai
költemények. Csajághy Laura. Költői beszélykék. Szép Ilonka 190
XII. Vörösmarty anyagi körülményei. Politikai érdekeltsége és
pártállása. A márcziusi napok 1848-ban. Képviselővé választatik. Petőfi támadása.Viszonya Petőfihez és Aranyhoz. A forradalom és Debreczen. A kegyelmi szék birájává neveztetik ki.
Bujdosása a világosi napok után. Pestre jő ; kegyelmet nyer.
Baracskára majd Nyékre vonul. Lear királyt forditja s néhány
költeményt ir. A Vén czigány. Betegeskedése, halála és
temetése___ _ _ _ _ _ _ _ __ 215

Témakörök