| Vörösmarty életrajza: | |
| Vörösmarty születése. Atyja és anyja. Gyermekévei, tanulása Pusztanyéken és Székesfehérvárott 1816-ig. Öccse, János. A későbbi férfiú és költő jellemvonásai a gyermekben. Olvasmányai, verselgetni kezd. | 3 |
| Vörösmarty 1816-ban a pesti gimnáziumban tanul, s egyszersmind gyermekeket tanít. 1817-ben az egyetembe lép. Újabb olvasmányai s az egyetemi tanárok hatása. Sallay Imre tanulótársa. Atyja halála. Anyja özvegysége és utolsó évei. A szegény asszony könyve című költeményben anyját rajzolja. | 18 |
| Vörösmarty mint a Perczel fiúk nevelője, első ízben 1817-1822. A Perczel család. Jogi vizsgálatai az egyetemen. Olvasmányai Pesten. Barátjai Börzsönyben: Egyed Antal, Klivényi Jakab, Teslér László. Első drámai és epikai kísérletei: Zsigmondi király, Ypsilon háború, A hűség diadalma. Lírai költemények. | 26 |
| Vörösmarty Görbön mint patvarista. Az elbúsult deák című drámája. Első föllépte a Koszorú-ban. Az 1823-iki politikai mozgalmak hatása. Zalán futása-ba kezd. Zrínyi, Gyöngyösi és a XVIII. század epikusai. Epikai mozgalmak a jelen század elején. Aranyosrákosi Székely Sándor. Vörösmarty első szerelme. Perczel Etelka | 38 |
| Vörösmarty mint a Perczel fiúk nevelője másodízben 1823-1825. Ügyvédi vizsgálatot tesz. A pesti irodalmi körök 1798-1825. Kármán. Révai. Horvát István, Szemere és Vitkovics. Kulcsár. A Marczibányi-intézet. Fehér György. Petrózai Trattner János. A gróf Teleki-ház. Auróra. Hébe. Kisfaludy Károly és Kazinczy. Kovacsóczy Aspásiá-ja. Vörösmarty új barátai: Toldy, Fábián, Zádor, Első találkozása Deák Ferenccel. Zalán futása fogadása. Vörösmarty és Kazinczy | 61 |
| Vörösmarty felhagy a nevelőséggel. Haboz az írói és ügyvédi pálya között. Az írók jövedelmei. Néhány hónapra újra nevelősködik. Kiadja Salamon-t. Kirándulásai a vidékre. tiszteletdíjai. Székesfehérvárott akar megtelepedni mint ügyvéd, majd Pesten marad, és átveszi a Tudományos Gyűjtemény szerkesztését. Munkássága 1823-1833. Irodalmi állapotok, Viszonya Kulcsárral, Szemerével és Vitkoviccsal. Horvát István hatása Vörösmartyra. Egy új nagy eposz terve. Az Auróra-kör, tagjai, törekvése és iránya. | 82 |
| Az Auróra-kör kritikai hajlamai. Xéniák. Vörösmarty munkássága a Tudományos Gyűjtemény-ben. Nyelvészeti értekezései. Bajok a cenzorral. A Conversations Lexikon-i pör. A Kritikai Lapok, Jelenkor és Társalkodó terve. Széchenyi hatása az Auróra-körre. Kisfaludy Károly halála. Vállalatai sorsa. Vörösmarty anyagi helyzete, lakása, külsője és szokásai. Bárfay és neje. Estélyek. Br. Wesselényi Miklós, Vörösmarty anyjának halála. | 101 |
| Vörösmarty munkáinak első gyűjteménye 1833. Költészetének irodalomtörténeti jelentősége. Költői nyelve: a különbség közte és Kazinczy közt. A Vörösmarty előtti költői irányok és iskolák. A francia, népies és klasszikus iskola. Német befolyás. Kazinczy német-görög klasszikai iránya. Kölcsey, Kisfaludy Sándor és Csokonai. Kisfaludy Károly, a nemzeti irány. Vörösmarty mint ez irány legkiválóbb képviselője. A történeti, mondai és népies elem, a nemzeti és művészeti irány összeolvadása. Eposzai bírálata: Zalán futása, Cserhalom, Eger, Széplak, A rom, Két szomszédvár. Lírai költeményei 1838-ig | 119 |
| Irodalmi triumvirátus. Bajza és a Kritikai Lapok. Vörösmarty mint nyelvész, összezördülése Széchenyivel. Toldy és az Akadémia. Az Athenaeum és Figyelmeztető. Vörösmarty beszélyei és drámái. Salamon, A bujdosók, Csondor és Tünde. | 142 |
| Drámaírói pályájának folytatása: Kincskeresők, Vérnász, A fátyol titkai, Árpád ébredése, Maróti bán, Az áldozat, Czillei és a Hunyadiak. Vörösmarty mint színikritikus, dramaturgiai töredékei, színibírálatai, polémiái. A Csiga-vendéglő vacsoráló társasága. A Nemzeti kör. | 162 |
| Akadémiai jutalmak, megtiszteltetések, írói tiszteletdíjak. Széchenyi hatása Vörösmartyra. A magyar hazafi lírai jellemzése. A Szózat és más hazafi ódák. A magyar költészet és az ellenzék. Párhuzam Berzsenyi és Vörösmarty közt. Újabb lírai költemények. Csajághy Laura. Költői veszélyek. Szép Ilonka. | 192 |
| Vörösmarty anyagi körülményei. Politikai érdekeltsége és pártállása. A márciusi napok 1848-ban. Képviselővé választatik. Petőfi támadása. viszonya Petőfihez és Aranyhoz. A forradalom és Debrecen. A kegyelmi szék bírájává neveztetik ki. Bujdosása a világosi napok után. Pestre jő: kegyelmet nyer. Baracskára, majd Nyéker vonul. Lear király-t fordítja, s néhány költeményt ír. A vén cigány. Betegeskedése, halála és temetése. | 217 |
| Gyulai Pál emlékbeszédei | 1-189 |
