| Előszó | 13 |
| Előszó a magyar kiadáshoz | 15 |
| Alapelvek | |
| Bevezetés | 17 |
| A számítógépes grafika kezdetei | 19 |
| Hogyan működik az interaktív grafikus megjelenítő? | 20 |
| Néhány kézenfekvő kérdés | 22 |
| Új megjelenítőeszközök | 24 |
| Általános célú grafikus szoftver | 25 |
| Kapcsolat a felhasználóval | 25 |
| Tömör tárgyak megjelenítése | 26 |
| Gyakorlatok | 27 |
| Pontrajzoló módszerek | 28 |
| Koordináta-rendszerek | 29 |
| Növekményes módszerek | 30 |
| Voanlrajzoló algoritmusok | 31 |
| Körgenerátorok | 37 |
| Gyakorlatok | 39 |
| Vonalrajzoló megjelenítők | 41 |
| Megjelenítőeszközök és -vezérlők | 41 |
| Megjelenítőeszközök | 42 |
| Az elektronsugárcső (CRT) | 42 |
| Képtároló megjelenítőeszközök | 47 |
| Tárolócsöves megjelenítő | 51 |
| Frissítéses vonalrajzoló megjelenítő | 53 |
| Gyakorlatok | 57 |
| Kétdimenziós transzformációk | 59 |
| A transzformációk alapelvei | 59 |
| A transzformációk konkatenációja | 61 |
| A transzformációk mátrixos jelölésmódja | 62 |
| Vágás és ablakozás | 66 |
| Egy egyenesvágó algoritmus | 67 |
| Vágás a szakasz felezésével | 70 |
| Más grafikus elemek vágása | 71 |
| Sokszögek vágása | 72 |
| Leképezési transzformációk | 75 |
| Az ablakozási transzformáció | 76 |
| Gyakorlatok | 79 |
| Grafikus eljáráscsomagok | |
| Egy egyszerű grafikus eljáráscsomag | 80 |
| A grafikus szoftver tervezésének alapszabályai | 81 |
| Funkciócsoportok | 82 |
| Grafikus elemek | 83 |
| Ablakozási funkciók | 84 |
| Vegyes funkciók | 84 |
| Példa: egy grafikonrajzoló program | 85 |
| A funkciók megvalósítása | 88 |
| A transzformációs processzor | 88 |
| A megjelenítőkód-generátor | 90 |
| Gyakorlatok | 92 |
| Szegmentált megjelenítőállományok | 93 |
| Szegmensek | 94 |
| A megjelenítőállomány szegmentálására szolgáló funkciók | 95 |
| Szegmensek beiktatása és kiiktatása | 97 |
| Szegmensek elnevezése | 98 |
| Hibavédelem | 99 |
| Szegmensek kibővítése | 99 |
| Gyakorlatok | 101 |
| A megjelenítőállomány előállítása | 102 |
| Párhuzamos képfrissítés és képmódosítás | 102 |
| Szabad tárterületek kiosztása | 104 |
| A megjelenítőállomány szerkezete | 107 |
| Tárolócsöves terminálok megjelenítőállománya | 108 |
| Gyakorlatok | 110 |
| Geometriai modellek | 112 |
| Egy egyszerű modellezési példa | 113 |
| Geometriai modellezés | 115 |
| Szimbólumok és példányok | 118 |
| A példánytranszformációk megvalósítása | 121 |
| Gyakorlatok | 126 |
| Képstruktúrák | 127 |
| Szimbólumok definiálása eljárásokkal | 128 |
| Megjelenítőeljárások | 131 |
| Dobozolás | 133 |
| A megjelenítőeljárások előnyei és korlátai | 135 |
| Strukturált megjelenítőeljárások | 136 |
| Gyakorlatok | 142 |
| Grafikus beviteli eszközök | 143 |
| Rámutató- és pozicionálóeszözök | 143 |
| Az egér | 145 |
| A tablet | 146 |
| A fénytoll | 147 |
| Háromdimenziós beviteli eszközök | 149 |
| Komparátorok | 152 |
| Gyakorlatok | 153 |
| Grafikus adatbeviteli módszerek | 154 |
| Bevezetés | 154 |
| Pozicionálási módszerek | 155 |
| Rámutatás és kiválasztás | 164 |
| Nyomjelzés és festés | 169 |
| On-line karakterfelismerés | 172 |
| Következtetések | 174 |
| Gyakorlatok | 174 |
| Események kezelése | 175 |
| Bevezetés | 175 |
| Lekérdezés | 176 |
| Megszakítások | 177 |
| Eseménysor | 179 |
| Eseménykezelő eljárások | 181 |
| A lekérdezőtask tervezése | 183 |
| Fénytollmegszakítások | 185 |
| Gyakorlatok | 188 |
| Beviteli eljárások | 189 |
| Csúsztatás és rögzítés | 190 |
| Találatérzékelés | 190 |
| On-line karakterfelismerők | 192 |
| Gyakorlatok | 198 |
| A raszteres grafika alapfogalmai | 199 |
| Bevezetés | 199 |
| A raszteres kép előállítása: a képpontpufferes megjelenítő | 201 |
| A raszterkép tárolása számítógépben | 203 |
| Vonalas ábrák pásztává alakítása | 205 |
| Karakterek megjelenítése | 206 |
| A pásztává alakítás sebessége | 208 |
| Természetes képek | 209 |
| Gyakorlatok | 212 |
| Tömör területek pásztává alakítása | 213 |
| Területek geometriai leírása | 214 |
| Sokszögek pásztává alakítása | 215 |
| Prioritás | 222 |
| Az Y-X algoritmus | 224 |
| A pásztává alakító algoritmusok értékelése | 226 |
| Gyakorlatok | 227 |
| Interaktív raszteres grafika | 229 |
| A megjelenített kép felújítása | 230 |
| A festőmodell | 232 |
| Mozgó képrészletek | 235 |
| Visszajelzés | 237 |
| Gyakorlatok | 240 |
| Raszteres grafikus rendszerek | 242 |
| Adatleírás | 242 |
| Raszterkezelő eljárások | 243 |
| Raszteres adatleírást alkalmazó grafikus rendszerek | 246 |
| Geometriai adatleírást alkalmazó grafikus rendszerek | 247 |
| Következtetések | 252 |
| Gyakorlatok | 252 |
| Raszteres megjelenítőhardver | 254 |
| Raszteres megjelenítőeszközök | 254 |
| Képpontpufferek | 255 |
| A véletlen hozzárendelésű képpontpuffer | 257 |
| Valós idejű pásztává alakítás | 259 |
| Más kódolású módszerek | 265 |
| Gyakorlatok | 267 |
| Háromdimenziós grafika | |
| Valószerűség a háromdimenziós grafikában | 268 |
| A valószerűság elérésére használt módszerek | 270 |
| Háromdimenziós színterek modellezése | 274 |
| Modellezés és valószerűség | 280 |
| Gyakorlatok | 282 |
| Görbék és felületek | 283 |
| Az alakleírással szemben támasztott követelmények | 283 |
| Paraméteres függvények | 287 |
| A Bézier-módszerek | 288 |
| B-spline-módszerek | 293 |
| Görbék és felületek megjelenítése | 298 |
| Gyakorlatok | 302 |
| Háromdimenziós transzformációk és perspektíva | 304 |
| Transzformációk | 304 |
| A modellezésnél használt transzformációk | 307 |
| Leképezési transzformációk | 309 |
| A perspektív transzformáció | 311 |
| Vágás három dimenzióban | 312 |
| Háromdimenziós grafikus eljáráscsomagok | 314 |
| Példák | 315 |
| Gyakorlatok | 322 |
| A perspektív mélység | 325 |
| A képernyő-koordinátarendszer | 326 |
| A képernyő-koordinátarendszer tulajdonsgáai | 330 |
| A projektív transzformációk homogen korrdinátás alakja | 333 |
| Gyakorlatok | 336 |
| A takart felületek elhagyása | 337 |
| Tárgytér- és képtéralgoritmsok | 338 |
| A mélységtér-algoritmus | 339 |
| Geometriai számítások | 341 |
| Pásztakoherencia-algoritmusok | 343 |
| Területkoherencia algoritmusok | 346 |
| Priortiásos algoritmusok | 350 |
| A megfelelő algoritmus kiválasztása | 354 |
| Rendezés és koherencia | 356 |
| Gyakorlatok | 358 |
| Árnyalás | 359 |
| Egy árnyalási modell | 360 |
| Az árnyalási modell alkalmazása | 364 |
| Különleges hatások | 370 |
| Gyakorlatok | 374 |
| Grafikus rendszerek | |
| Megjelenítőprocesszorok | 375 |
| Egysezrű képfrissítéses vonalrajzoló megjelenítő | 376 |
| Tárolócsöves megjelenítők | 378 |
| Nagyteljesítményű megjelenítők | 379 |
| A nempufferelt, nagyteljesítményű megjeenítő | 382 |
| A pufferelt, nagyteljesítményű megjelenítő | 383 |
| Gyakorlatok | 385 |
| Eszközfüggetlen grafikus rendszerek | 386 |
| Eszközfüggetlenség | 387 |
| A grafikus kivitel folyamatának programozói modellje | 387 |
| Egyéb szoftvermodulok | 394 |
| Grafikus rendszerek tervezése | 395 |
| A funkciókészlet megtervezése | 398 |
| Következtetések | 401 |
| Gyakorlatok | 402 |
| A felhasználói interfész megtervezése | 403 |
| A felhasználói interfész összetevői | 404 |
| A felhasználói modell | 406 |
| A parancsnyelv | 409 |
| Parancsnyelvi stílusok | 413 |
| Információmegjelenítés | 419 |
| Visszajelzés | 423 |
| Példák | 427 |
| Következtetések | 437 |
| Függelékek | |
| Vektorok és mátrixok | 439 |
| Mátrixok | 439 |
| Vektrorok | 442 |
| Homogén koordináta-rendszerek | 447 |
| Homogén koordináták | 447 |
| Jelölések | 449 |
| Kétdimenziós pontok és egyenesek | 449 |
| Megoldási módszerek | 451 |
| Háromdimenziós pontok, egyenesek és síkok | 453 |
| Irodalomjegyzék | |
| Bevezetés | 457 |
| Megjelenítőhardver és -módszerek | 458 |
| Beviteli hardver és módszerek | 460 |
| Grafikus rendszerek | 460 |
| Modellezés | 461 |
| Algoritmusok | 462 |
| A felhasználói interfész | 464 |
| Alkalmazások | 465 |
| Matematika | 466 |
| Tárgymutató | 485 |
Folytatás Microsoft-tal