1.031.378

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Görög régiségek és a görög irodalomtörténet vázlata

A tanuló ifjúság használatára

Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) R. T. Könyvkiadóvállalata
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Amatőr papírkötés
Oldalszám: 216 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája. Második kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
Homerosi kor.
A trójai háború színtere. Ithaka.
I. A trójai háború színtere Troas tartománynak észak-nyugati rónasága és ennek fővárosa Trója volt. A város, mely az... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
Homerosi kor.
A trójai háború színtere. Ithaka.
I. A trójai háború színtere Troas tartománynak észak-nyugati rónasága és ennek fővárosa Trója volt. A város, mely az Ida-hegység egyik ágának lejtőjén emelkedett, hatalmas, a monda szerint Poseidon és Apollon építette, tornyokkal megerősített bástyák vették körül, s egy erős vár, a Pergamos, védelmezte. A várban állott Priamos palotája, Apollon és Pallas Athene egy-egy temploma. A város kapui közül Homeros csak egyet említ meg névleg, a nyugati kaput, mely balra nyílott a síkságra, a harctér felé. A város és a nyugati tengerpart közt folyt a bő vízű Skamandros (vagy másként Xanthos), mely némi tekintetben határul szolgált a trójai és archiv terület között. Kívüle említve van még a Simoeis folyó, mely amazzal a város közelében egyesült. A skaei kapu előtt, a kocsiút mentén, két forrás bugyogott fel: egyik hideg, a másik meleg; béke idején a trójai nők ide jártak vízért, itt szoktak ruhát mosni.
Trójának, melyet a monda szerint a görögök Kr. e. 1183 táján földúltak, eredeti fekvését a hagyomány főleg a későbbi Új-Ilion helyén kereste. E nézet alaposságát, melyet pedig több újabbkori tudós kétségbe vont, hatalmasan támogatják azon ásatások eredményei, melyket Schliemann Új-Ilion helyén (a ma Hissarlik-nak nevezett halmon) az 1871. és 1882. évek között rendezett. Vissza

Tartalom

Homerosi kor
Az államok berendezése
Magánélet
Spárta
Athén
Állami régiségek
Az alkotmány
Az állam lakosai és jogaik
Kormány- vagy államhatalom
Közigazgatás
Magánrégiségek
Vallásrégiségek
Az istenek
Az istentisztelet
Irodalomtörténet
Tárgymutató
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv