Előszó
Utcák, terek, épületek együttese Kecskemét, hasonlóan a világ többi városához. Mégsem téveszthető össze egyikkel sem, mint minden igazi városnak, egyéni arca van. A régi utazók ilyen jelzőkkel illették: tündéri, varázslatos, napkeleti. A történelmi főtér sajátos hangulata a mai látogatót is magával ragadja. Honnan ez a varázs? S vajon igazi arcát mutatja a város azoknak, akik néhány órára megállnak itt és körülnéznek?
E könyv szerzőinek élete összefonódott Kecskeméttel, otthon érzik magukat e házak és lakóik között. Mikor az került szóba, kiben milyen kép él a városáról, egyikük egy utcát említett. Rég lebontották már, csak az emlékezet őrzi az egykori házak, kapualjak hangulatát.
Mi köti valójában az embert a fővároshoz? Fontos lehet számára az iskola, ahol éveket töltött el. Vagy épp egy kerámiadísz az öreg ház falán, amely mellett ezerszer elment, míg egyszer rácsodálkozott szépségére. A város, mely együtt él, lélegzik velünk az időben, valódi arcát csak a figyelmes és türelmes szemlélőnek mutatja meg. Mondjuk egy nyári zápor után, amikor a nedvesen csillogó aszfalt és az égen torlódó felhők kiemelik a városháza épülettömbjének megkapó arányait.
A kecskeméti főteret körüljárva, mintha a szecesszió eleven szabadtéri múzeumában tennénk látogatást. A jellegzetes épületeket - a magyar szecesszió remekeit - a századfordulón emelték. A régebbi korokból alig maradt fönn más, mint a templomok, hisz a magyar alföld közepén a föld - a sár és az agyag - volt a hagyományos építőanyag. Templomaik tornyát messziről ideszállított kövekből építették a kecskemétiek.
A város és határa, melynek homokját évszázados munkával tették termővé, a történelem során mindig egységet alkotott: - Tornyok emelkednek sűrűn s túl rajtuk, zegzugos utcák visznek a mezőkre. Kecskemét a mezőváros megtestesítője: város, amely tornyai közt is végtelen mezőségnek a levegőjét árasztja. Szép és kedves város: a homokpuszták városa - olvashatjuk a harmicas évek Kecskemétjéről. A város idomult az alföldi tájhoz, a környező puszták világához, összhangan lakóiknak lelki alkatával.
A szokatlan méretű főtér nem is olyan rég egyetlen hatalmas piactér volt. A magyar zöldség és gyümölcstermelés központja barackjáról és a belőle készült italról vált nemzetközi hírűvé. A kecskeméti barackpálinkát a walesi herceg mondásával reklámozták: - Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb, mint a rum.
A piac idővel odébb költözött a város központjából, de színes forgatagával ma is a kecskeméti élet jellegzetes gyűjtőpontja. A főtérnek pedig újabb szerepet hozott az idő. Magyarországon elsőként zárták le Kecskemét központját a gépkocsiforgalom elől, s tették sétálóövezetté a teret és környékét.
Ha valaki a város vendéget fogadó, ünnepi arcát keresi, a főteret körbejárva megtalálja mindazt, amire kíváncsi. Távolabb kalandozva hangulatos, zegzugos utcákat is felfedezhet, igaz, egyre fogyatkozó számba. Mert az igazsághoz tartozik, hogy miközben sikerült megőrízni a hagyományos építészeti együttest a város szívében, hatalmas veszteségek is érték Kecskemétet. Az elmúlt évtizedekben egész városrészek, utcasorok, régi temetők estek áldozatául az erőszakos modernizációnak. A városképet itt-ott megtörő, hivalkodó épületmonstrumokra ma elnéző mosollyal legyint a kecskeméti polgár, s azokra a házakra, utcákra büszke, melyeket az utolsó pillanatban sikerült megmenteni. Felnőtt időközben a városban egy új építésznemzedék is, melynek tagjai a hagyományokat tiszteletben tartva, a város hangulatához illő házakat terveznek.
Utcákról, terekről, épületekről esett eddig szó, mégse gondolja a tisztelt olvasó, hogy építészet-történeti albumot tart a kezében. A fotókon egy-egy részlet gyakran nagyobb hangsúlyt kap, mint maga az épület. Az utcán járó-kelő emberek, a fák, a virágok éppúgy főszereplői e felvételeknek, mint az építészeti környezet. Kecskemét úgy jelenik meg a szemünk előtt, ahogy azt lakói látják, friss szemmel rácsodálkozva a mindennapjaikat körülvevő értékekre.
Élettel teli, egyéni arcú, gazdag kultúrájú európai város a magyar alföld közepén, a híres bugaci puszta kapuja - Kecskemét. Látni szeretné az igazi arcát?
Vissza 
