Warga Kálmán (1881-1971) emlékezete

Előszó

Irta: Keve András
(Madártani Intézet, Budapest)

1881. VIII. 3-án született Budapesten. Alsóbb fokú iskoláit itt végezte, de már gimnáziumhoz nem fűlött az élénk, természetbújó fiú foga. Gyermekkorában a Városliget még valóban liget volt a városban, és mint Madarász írásaiból tudjuk, madár is élt benne bőven, inkább erdő volt, mint városi park, és tavánál a madarak inni is tudtak. Ide vezeti el atyja, akivel eleinte kettesben, később barátaival, elsősorban Heltai Istvánnal, a későbbi újságíróval, akivel barátsága annak haláláig összefűzte őket, bújják a bokrok sűrűjét, és persze velük a csúzli vagy a légpuska is. A madarakat így ismerte meg, de hogy fel is ismerje, mit lőtt, vagy mit látott - akkor még magyar nyelvű madarász könyv nem lévén - szorgalmasan látogatta a Nemzeti Múzeumot. Szívesen és sokat mesélt nekünk gyermekkoráról: versengtek egymás közt, ki ismer több madarat, sőt egy-egy tollat vagy levágott karmot melyikük ismeri fel helyesen. A Múzeumban akkor még sűrűn egymás mellett sorakoztak a tárlókban a kitömött madarak fel csaknem a mennyezetig. Az alacsony termetű fiúcskának nagyokat kellett kapaszkodnia, hogy a felső sorokban lévő madarakat is láthassa. Mint elmondotta, sokszor az őrködő 48-as honvéd székét kérte el, hogy felállhasson, máskor színházi látcsövet vitt magával, s azzal olvasta le a madarak neveit. S ilyen szorgoskodása közben lepte meg egy alkalommal Hermán Ottó, aki rámosolygott, de a megszólítást nem merte bevárni, mert tudta, ki az a fehér szakállú bácsi, hanem szégyenlősen elsomfordált. Rövidesen jött első vidéki útja is: Privigye (1896), ott már rendszeres naplót vezetett, bár még pl. a gerlének nem tudta a nevét, és így az ott hallott szlovák nevét írta be.
Mivel humán iskolákat végezni nem akart, erdőőri iskolára küldik a természetkedvelő fiút. Ezt később restellte és elhallgatta, így nem is tudjuk hol végezte iskoláját, de a végzős növendékek csoportképei megmaradtak. Már a század elején felkeresi a Madártani Intézetet, ahol az érdeklődő fiatalembert szívesen fogadja Hermán. 1907-től kezdve vonulási jelentéseket küld, csakhamar tollat is ragad, 1909-ben jelenik meg első írása a Vadászlapban: „Az avimigráció problémájának megoldó eszköze." Vagyis népszerűsíti a Schenk Jakab által akkor bevezetett madárgyűrűzést. 1912 -13 közt Lippán teljesít szolgálatot, és onnan is ad hírt a madárvonulásról.
Mint a fenti címből is láttuk, szerette a latinoskodó, fontoskodó kifejezések használatát, és ez lesz rövidesen veszte. Herman egyik cikkében az őszapóról írt. Erre reflektált egyik napilapban csipkelődve, hogy ha a hím madárnak őszapó a neve, a tojót őszanyónak kellene hívni. Az élcelődő hang felbőszítette Hermant, és Warga KÁLMÁNt kitiltotta az intézetéből...

Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1972. május 5-én tartott 634. ülésén. Vissza