Az Európai Unióhoz való csatlakozás várható munkaügyi és foglalkoztatási hatásainak vizsgálata, különös tekintettel a képzési, felnőttképzési szükségletek vizsgálatára

Szerző

Szerkesztő

'Weninger László: Az Európai Unióhoz való csatlakozás várható munkaügyi és foglalkoztatási hatásainak vizsgálata, különös tekintettel a képzési, felnőttképzési szükségletek vizsgálatára ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Felnőttképzési Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	155 oldal
Sorozatcím:	Felnőttképzési Kutatási Füzetek
Kötetszám:	10
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az 1989/1990-es magyarországi rendszerváltás nem kívánt, de annál brutálisabb mellékhatása volt, hogy a történelmi távlatban egyértelműen - a létező szocializmus idején sokszor formálisan - munkaalapú magyar társadalom, illetve az emberek ilyen tartalmú társadalom képe összetört. Egyrészt az ebből a szempontból meghatározó jól megragadható termelő ágazatok totális válságba jutottak, az erre épülő közösségek és egyéni egzisztenciák kezelhetetlen gyorsasággal összeomlottak, és a lassú kibontakozás is - illeszkedve egyébként a nemzetközi tendenciákba - elsősorban a szolgáltatások területén kezdődött el. Másrészt a Kádár-rendszer idején tudatosan szétvert történelmi közösségek hiányában egyetlen tévécsatorna mellett is mediatizált magyar társadalom tapasztalatai az érvényesülés tekintetében a spekuláción alapuló, érdemi munka nélküli sikert mutatták inkább reális egyéni útnak. Ezen trauma mind az emberekben benne van és egy európai, csak korlátosán voluntarista állami foglakoztatás-politika során számolni kell vele, mind pedig tényszerűen egy akár válságosnak is nevezhető foglalkoztatási helyzethez vezetett.
Jelen tanulmány nem azt kutatja, hogy a 90-es évek sajátos összetételű politikai és gazdasági elitje mit s miért tett és mulasztott abban, hogy az EU csatlakozás idejére Magyarországon ilyen tulajdonosi és szervezeti struktúrában, ilyen ágazati és területi/ regionális megoszlásban, és ilyen megbecsülés mellett és képzettségi szinteken történik a foglalkoztatás. Egy ilyen tárgyú, hangsúlyú elemzés nem csak adott esetben a történelmi tisztánlátás okán, hanem a még ma is nyitott és a jövőben is sorra nyíló kérdések megválaszolásának érdekében is szükséges lenne.
Ezzel szemben jelen tanulmány adott körülményként fogadja el - számba véve a legjelentősebb negatív jelenségeket -, hogy:
• Magyarországon a 25 EU tagállam közül a legalacsonyabb a foglalkoztatás szintje
• a nemzetközi munkamegosztásban még nem megfelelő, és a jövőre nézve sem ígéretes a magyar gazdaság egyes ágazati pozíciója (hozzáadott érték alacsony foka, fokozott környezet terhelés, ezekben az ágazatokban legyőzhetetlen ázsiai versenyzők és foglalkoztatottak tekintetében zsákutcás karrierépítés és képzés),
• nincs érdemi összhang a foglakoztatási igények és a szakképzési kínálat között, és így jelentős torzulások vannak mind a szakmák, mind pedig a képzettségi szintek tekintetében,
• fokozott regionális különbségek vannak Magyarországon belül is, amelyek a foglakoztatás hatékonyságát is (természetesen a morális, egyéni és kulturális károk mellett) csökkentő jelenségekhez vezetnek, korábban beállt és életképessé tehető gazdasági térségek kiürülése, helyi társadalmak szétesése,
• az EU csatlakozással még összetettebbé váló (korlátozottabb kormányzati mozgástér) és - a támogatások lehetőségét ide nem értve - kockázatosabb gazdasági környezet (több versenytárs, a kvalifikált munkaerő könnyebb elvándorlása etc.),
• demográfiai hullámvölgyben vagyunk. Vissza

Tartalom

Bevezetés 6
I. Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 8
1.1. Az előzményekről 8
I 2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása 10
1.3. Az új foglalkoztatási stratégia közgazdasági értelmezése 12
1.4. Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájának fő célkitűzései 14
1.5. Az első öt év eredményei 16
1.6. Az EFS hatásvizsgálatának főbb megállapításai 18
1.6.1. Strukturális változások az EU munkaerőpiacán 18
1.6.2. A nemzeti foglalkoztatáspolitikák közeledése a közös célokhoz és irányvonalakhoz 19
1.6.3. Tanulságok 22
1.7. A foglalkoztatási irányvonalak új generációja 23
1.8. A Wim Kok Jelentés 25
1.8.1. Gazdasági kihívások a kibővített Európai Unióban 25
1.8.2. A kihívásokra adott válaszok 28
1.8.3. Ajánlások a tagállamoknak 29
II. A hazai foglalkoztatáspolitikai stratégia elemzése, különös tekintettel az EU-konformitásra 33
11.1. Bevezető 33
11.2. Munkaerő-piaci folyamatok a rendszerváltozás után 33
11.2.1. Foglalkoztatottak 35
11.2.2. Nem-foglalkoztatottak 39
11.2.2.1. Munkanélküliek 41
11.2.2.2. Inaktívak 43
11.2.3. Következtetések 47
11.3. A foglalkoztatási viszonyok érdemi javítása csak munkaerő-piaci eszközökkel, programokkal nem biztosítható 47
11.3.1. Több embert vonzani a munkaerőpiacra és a munkát mindenki számára reális választási lehetőséggé tenni! 48
11.3.2. A vállalatok és munkavállalóik alkalmazkodásának javítása 52
III. A hazai foglalkoztatási szabályozás elemzése, különös tekintettel az EU-ban történő munkavállalás szabályaira 62
III.1. A külföldiek munkavállalásának EU-s szabályrendszere - személyek szabadáramlása 62
III.2. Viszonosság kérdésköre 64
III.3. A csatlakozó új EU tagállamok állampolgáraira és hozzátartozóira vonatkozó szabályozás 68
III.4. Védintézkedés 69
III.5. Az EGT tagállamokon kívüli ún. harmadik országok állampolgárainak magyarországi foglalkoztatása 70
III.6. Külföldi állampolgárok munkahelykeresése 72
IV. A munkaerő-szükséglet elemzése, különös tekintettel a képzettségi - szakképzettségi kompetencia igényekre 80
IV.1. A munkaerő-szükséglet differenciáltsága a vállalkozások tulajdonosi szerkezete, méretkategóriája szerint 80
IV.2. A képzés, a szakképzés és felnőttképzés szerepe a megfelelő összetételű munkaerő-állomány biztosításában 83
IV.2.1. Az oktatás-kibocsátás és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolat 83
IV.2.2. Az oktatásban részesülők számának változása 84
IV.2.3. Középfokú oktatás 87
IV.2.3.1. A középfokú oktatás szakmastruktúrája 90
IV.2.4. Felsőfokú oktatás 92
IV.2.5. Iskolarendszeren kívüli szakképzés 97
IV.2.6. A munkáltatók szakképzettségi igényei 99
IV.3. A jelenleg ismertté vált oktatási koncepció kritikai értékelése, javaslat a változtatásokra 101
V. A felnőttképzés kínálati elemzése, különös tekintetettel a munkaerő-szükségleti igényekre, illetve azok területi (regionális, megyei, kistérségi) kielégítésére 105
V.1. A felnőttképzési piac kialakulása Magyarországon (1990 előtt, 1990 után, képzési szabályozások) 105
V.2. Felnőttképzési tartalmak és gyakorlatok Európában (nemzetközi ajánlások) 107
V.2.1. Az Európai Közösség Tanácsa 1993.-ban Luxemburgban ajánlást adott ki a szakmai továbbképzéshez való hozzáféréssel kapcsolatban 107
V.2.2. Az Európai Unió Tanácsa 1996-os állásfoglalása 107
V.2.3. Az UNESCO V. Felnőttképzési Világkonferencia Hamburgi ajánlása 107
V.2.4. Az Európai Bizottság Memoranduma az egész életen át tartó tanulásról 108
V.3. Felnőttképzési törvénykezés Európában 109
V.4. A felnőttképzés törvényi szabályozása hazánkban (2001. utáni szabályozások) 109
V.5. Intézménytípusok a hazai felnőttképzési aktivitásban (állami, önkormányzati, privát, non-profit) 110
V.6. A képzések megrendelői és finanszírozói (források és hozzáférhetőségük) 112
V.7. A képzési kínálat területi megoszlása nyilvántartási régiók szerint 112
V.8. Foglalkoztatás és oktatás, szakképzés, felnőttképzés 2004 114
V.8.1. Az iskolarendszerű oktatás, képzés 114
V.8.2. A nem iskolarendszerű felnőttképzés, munkaerő-piaci képzés, támogatási rendszer 116
VI. Javaslatok a foglalkoztatás- és képzés-stratégia módosítására 120
VII. Javaslat a képzési aktivitás (kínálat és ösztönzés) növelésére 128
Irodalomjegyzék 130
Függelék 134