A szocializmus és a szociális mozgalom

Szerző

Werner Sombart

Fordító

Vezsenyi Béla

'Werner Sombart: A szocializmus és a szociális mozgalom ' összes példány

Kiadó:	Grill Károly Könyvkiadóvállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1908
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	421 oldal
Sorozatcím:	Társadalomtudományi Könyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Légrády Testvérek Könyvnyomdája nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mi a szocializmus és a szociális mozgalom? A szocializmus - a szónak itt használt értelmében - a modern szociális mozgalom szellemi leszürődése. A szociális mozgalom neve alatt pedig a... Tovább

Tartalom

Bevezetés
Mi a szocializmus és a szociális mozgalom?
Szocializmus, szociális mozgalom és szociális osztály
A különböző szociális osztályok
Foglalkozás és osztály
Politikai párt és osztály
A kapitalizmus lényege
A burzsoázia
A proletariátus összetétele, benső lényege
A modern szociális mozgalom pszichológiai alapja
A "szocializmus és szociális mozgalom" szavak fogalmi meghatározása
A szocializmus
A modern szocializmus alapeszméi	1
A klasszikus nemzetgazdaságtan és irodalmi ellenhatása	1
Reformáló és revolucionárius szociális irodalom	2
A reformátorok	3
A reakcionárius irodalom	4
A szocialisztikus irodalom	4
A szocialisztikus irodalom elemei: az életkedv	6
A munka kultusza	8
A radikális demokratizmus	9
Hit a szociális rend mindenható voltában	10
A mammonizmus kritikája	11
A magántulajdon kritikája	12
Kísérlet a szocialisztikus rendszereknek osztályozására a tulajdon problémájával szemben elfoglalt álláspontjuk szerint	13
Különböző szellemük szerint	14
A racionális szocializmus	15
A régebbi, ugynev. "utópista" szocializmus	15
A régebbi szocialista-rendszerek a tizennyolcadik század szociálfilozófiájának igazi szülöttei	16
Alapgondolataik: optimista metafizika	17
Hit a társadalom természetes rendjében (ordre naturel)	18
Intellektualizmus és racionalizmus	19
A "fölvilágosítás", mint a propaganda eszköze	23
Propaganda szóban és írásban	24
Propaganda példával	25
Idegenkedés minden erőszakos eszköztől	25
Minden politikától	25
A régebbi szocialisták miért utópisták?	26
Kevésre becsülik az ellenfél hatalmát	27
Túlbecsülik saját erejüket	27
Ábrándképeik	28
A II. anarchizmus	28
Az anarchizmus is törvényes örököse a tizennyolcadik század racionalista filozófiájának	28
Szintén megkülönbözteti a társadalom "természetes" rendjét a pozitív rendről	28
Benne is megtalálják az ész dicsőítését	29
Nagyrabecsüli a propaganda erejét is	31
Ennek új alakulata: a tett propagandája	32
Az anarchizmus felfogása az erőszak alkalmazásáról a történelemben	34
A terror jelentősége, melynek szellemi atyja Robespierre	35
A történelmi szocializmus megalapítása	37
A tudomány általános "történelmi és realisztikus" reakciója a racionalizmus ellen a tizenkilencedik század elején	37
Az alkotmányos élet kritikája	38
Az új állam- és társadalomelmélet	39
A levont eredmények gyakorlati alkalmazása	40
Összekapcsolásuk a szocialista gondolatvilággal	40
Louisblanc, Lorenz von Stein	40
Karl Marx: élete	41
Természete	42
Művei	42
A kommunista kiáltvány	43
Gondolatmenetének méltatása	44
A szocialista végcél megállapítása	48
Az osztályharc	50
Marx tanainak jelentősége a szociálizmus és a szociális mozgalom fejlődésére	53
Összefoglalás	55
A marxizmus kritikája	57
Általános megjegyzések: a "marxizmus kritiká"-jának jellemzése	57
Az ellentmondások Marx elméletében	58
Előadásom az előző kiadásokban	58
A "kétlelkűség elmélete"	59
Kétely ennek helyességében	61
Engels kontra Marx	63
Tény, hogy ellentmondások találhatók Marx tanaiban	65
Utalás a "proletáriátus diktatúrájá"-ra	66
A kapitalista fejlődés elmélete	67
A Marx-féle evoluciós elmélet	67
A központosítás elmélete	71
A szocializáció elmélete	74
Teljesedtek-e a szociálizmus előfeltételei	77
Az akkumuláció elmélete	82
Az elszegényedési elmélet	83
Az összeomlási elmélet	86
A "tudományos" szocializmus legyőzése	87
A szociálizmus elválasztása a tudománytól	88
Szociálizmus és világfelfogás	89
A szociálizmus viszonya a valláshoz	90
Vágy az ideálizmus után	92
Ebben szegény a marxizmus	93
Idealizmus és evolucionizmus	95
A szociális theoretikus és politikus különböző álláspontja	96
Ideál és programm	97
A "Los von Marx"-mozgalom és az idealista reakció	97
A szociálizmus mai befejezetlen állapota	98
A forradalmi szindikalizmus	100
A tartalma	100
A különös elnevezés	100
Az uj tan hazája	100
A szindikálista irodalom	101
A szindikálista eszmék	101
A hivatalos szociálizmus kritikája	102
A szociálizmus "elposványosodása"	103
Szakegyesület és politikai párt	105
A szakegyesület, mint az uj társadalom sejtje	106
A proletáriátus forradalmi akarata - minden szociális meguhodás rugója	108
A forradalmi akarat ápolása	109
Az "általános sztrájknak", mint harci eszköznek kiváló jelentősége	111
Szindikálizmus és antimilitárizmus	112
Az eredete	112
Dogmatörténetileg	113
Vonatkozások a szindikálizmus és a marxizmus között	114
A szindikálista tanok egyéb alkotórészei	115
Származási hely szerint	116
Franciaország, mint az uj tan szülőföldje	116
A francia nép specifikus tulajdonságai	116
A francia történet sajátosságai	117
A francia gazdasági élet sajátossága	117
Magyarázzák meg a szindikálista theóriákat	119
A jelentősége	121
A szindikálisták eszmeébresztő hatása	122
Ideáljaik elavultak	123
Helyes kritikájuk kulturánkról	125
Megoldási kísérleteik nem kielégítők	126
Kulturánk alapföltételeinek félreismerése	126
A szociális fejlődés hivatalos-szociálista elmlétének helyes kritikája	127
Saját tanaik elégtelen volta	126
A szociálizmusra való nevelés	127
Az "elan" elmélet	128
Az emberi természet utópista félreismerése	131
A szakegyesületi elmélet	132
A szakegyesület, mint a szociálizmus elemi iskolája	135
Az általános sztrájk utópiája	136
Összefoglalása
A szociális mozgalom
A szociális mozgalom előzményei	141
Mit értünk a szociális mozgalom "előzményei" alatt?	141
A proletáriátus résztvevése a polgári forradalmakban	142
Az 1879-iki forradalom	143
Az 1793-iki forradalom	144
Az 1830., 1832., 1848-iki forradalmak	148
A proletár-mozgalom kezdete	149
Harc a tőkések, gépek és gyárak ellen	150
Harc a liberális jogrend ellen	151
A német munkásmozgalom 1848-ban	151
A szakszervezeti és szövetkezeti organizáció első kísérlete	152
A chartista-mozgalom Angliában	154
A nemzeti sajátságok kifejlődése	157
Általános megjegyzések: A szociális mozgalom három nemzeti típusa	157
Az angol típus	159
A francia típus	172
A német típus	183
Irányzat az egység felé	195
Előszó: Fölfogásom kritikája, értelme	199
Világ proletárjai egyesüljetek!	199
Az internacionális munkásmozgalom kezdete	199
A nemzetközi munkás-szövetség alapítása	200
Marx szelleme hatja át	201
Ellenzék a tagok között	202
Bakunin Mihály	203
Az I. A. A. feloszlik	204
A "régi" Internacionálé történelmi jelentősége	205
Az ugynevezett "Uj" Internacionálé	208
Sajátossága	209
A nemzetközi szociálista kongresszusok külső képe	210
Benső lényegük	211
A nemzetközi szocialista iroda	212
A szakszervezetek nemzetközi szervezete	213
A nemzetközi szakszervezeti titkárság	214
A szocáldemokrata politika alapelvei	215
A nemzetköziség	215
A belső politikai program	239
A szociális mozgalom az egyes országokban	259
Németország	259
Franciaország	270
Anglia	279
Ausztrália	294
Belgium	299
Dánia	304
Hollandia	306
Olaszország	307
Norvégia	313
Ausztria és Magyarország	314
Oroszország	318
Svédország	318
Svájc	320
Az amerikai Egyesült Államok	332
Befejezés és következtetés	331
Minden szocialisztikus törekvés eddigi eredménye tömegmozgalom	331
A szociális mozgalom elháríthatatlan	332
És alapvonalaiban olyan, aminő	334
Az osztályharc lényege	335
A jelen feladatainak jelentősége: A "szociális reform"	336
A szociáldemokrácia viszonya a polgári pártokhoz	338
A német szociáldemokrácia tehetetlensége	339
Az osztályharc ethizálása és humanizálása	340
A szociális harc formája	342
Meddig áll ez a tétel: "A harc az atyja mindennek"	343
Első függelék
Kalauz a szociálista irodalomban	347
Második függelék
A szociális mozgalom krónikája 1750-től 1907-ig	359