1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Büntetőjog

Általános rész

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 357 oldal
Sorozatcím: Közgazdasági és jogi kiadványok
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-224-726-4
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Büntetőjog Általános Rész című tankönyvünk az 1978. évi IV. törvény (Btk.) általános részének teljes körű feldolgozása, a témakör ismert és elismert szakértőinek közreműködésével, akik több évtizedes tudományos-oktatói és gyakorlati tapasztalataik alapján segítik a hallgatókat a büntetőjog tudományának elsajátításában. Újdonság a kötetben, hogy az egyes fejezetek a vonatkozó bírósági gyakorlatot is tartalmazzák.
Ahhoz, hogy ebben a témakörben a tudományos ismereteknek megfelelő, közérthető, a jelenlegi aktualitásokat is magában foglaló, új szemléletű tankönyv szülessen, szükséges a nemzetközi és az európai büntetőjog legújabb vívmányainak figyelembe vétele is. A kötet ennek megfelelően szentel külön fejezetet az európai büntetőjogi harmonizáció kialakulásáról, fejlődéséről szóló ismeretanyagnak, valamint a (napjainkban sajnos egyre inkább elszaporodó) nemzetközi bűncselekmények büntetőjogi szempontú feldolgozásának is.

Tartalom

1. Jogszabálytan 13
1.1. A büntetőhatalom 13
1.2. A büntetőpolitika 14
1.2.1. A köztörvényi büntetőpolitika 14
1.2.2. A szakmai büntetőpolitika 15
1.2.3. Az Európai Unió büntetőpolitikája 16
1.2.4. Az ENSZ büntetőpolitikája 17
1.3. A jogi tárgyak 19
1.4. A nullum crimen és a nulla poena sine lege elve 20
1.4.1. Az elv kialakulása 20
1.4.2. A visszaható hatály tilalma 20
1.4.3. A határozatlan törvény tilalma 21
1.4.4. A bírói jog tilalma 21
1.4.5. Az analógia tilalma 22
1.5. A radbruchi formula 22
1.6. A büntetőhatalom alkotmányos gyakorlása 24
1.6.1. A büntetőhatalom gyakorlásának kötelessége és korlátai 24
1.6.2. A jogbiztonság és az objektív igazságosság 25
1.6.3. A szükségességi teszt 28
1.7. A büntető joghatóság 29
1.7.1. Joghatóság a nemzetközi jogban 30
1.7.2. Büntető joghatósági elvek a belső büntetőjogban 32
1.7.3. A ne bis idem elve 35
1.8. A büntetőjogszabály 37
1.8.1. A büntető kódexek 37
1.8.2. A hatályos kódex rendszere 38
1.8.3. A büntető-törvényhozás alkotmánybírósági kontrollja 38
1.9. A büntetőjog forrásai 39
1.9.1. A jogforrásokról általában 39
1.9.2. A jogforrások hierarchiája 40
1.9.3. A bíróalkotta norma 40
1.9.4. A nemzetközi humanitárius jogot sértő bűncselekmények 41

1.10. A büntetőjogszabály alkalmazása és értelmezése 44
1.10.1. A jogalkalmazás 44
1.10.2. A jogértelmezés 44
1.10.3. A törvény értelmező rendelkezései 46
1.11. A büntetőtörvény hatálya 46
1.11.1. Az időbeli hatály 46
1.11.2. A területi és személyi hatály 48
1.11.3. A diplomáciai mentesség és a menedékjog 50
2. Felelősségtan 53
2.1. A büntetőjog filozófiája és dogmatikája 53
2.1.1. A természetjog - jogi pozitivizmus 53
2.1.2. A szocialista büntetőjog filozófiája 54
2.1.3. Az átmenet büntetőjogának ideológiája 54
2.1.4. A büntetőjog filozófiája a jogállamban 55
2.1.5. A büntetőjog dogmatikája 57
2.2. A büntetőjog és elméletei 58
2.2.1. A büntetőjog fogalma 58
2.2.1.1. A normák összessége 59
2.2.1.2. Dogmatikai rendszerbefoglalás 59
2.2.1.3. A szankció alkalmazása 59
2.2.2. A büntetőjog elméletei 60
2.2.2.1. A klasszikus irányzat 60
2.2.2.2. A pozitivista irányzat 60
2.2.2.3. Közvetítő irányzatok 60
2.3. Jogellenesség 61
2.3.1. Formális jogellenesség 61
2.3.2. A materiális jogellenesség 62
2.4. Felróhatóság 63
2.4.1. Életkor 63
2.4.2. Beszámítási képesség 63
2.4.3. Bűnösség 63
2.4.4. Elvárhatóság 64
2.5. Tényállásszerűség 64
2.5.1. Objektív tényállási elemek 64
2.5.1.1. Az elkövetési tárgy - passzív alany 65
2.5.1.2. A cselekmény - elkövetési magatartás 67
2.5.1.3. Az eredmény - sérelem, veszélyeztetés 69
2.5.1.4. Az okozati összefüggés 70
2.5.1.5. Az objektív büntethetőségi feltétel 72
2.5.2. A szubjektív tényállási eleinek 73
2.5.2.1. A szándékosság 74

2.5.2.2. A gondatlanság 77
2.5.2.3. Az eredmény a minősített esetben és a vegyes bűnösség 80
2.6. Bűncselekmény 81
2.6.1. Tudományos fogalmak 81
2.6.2. Törvényi fogalom 85
Halmazat 86
2.6.3.1. Természetes vagy törvényi egység 86
2.6.3.2. Alaki és anyagi halmazat 87
2.6.3.3. Látszólagos halmazat 88
2.7. A bűncselekmény stádiumai 89
2.7.1. Befejezett bűncselekmény 90
2.7.2. A kísérlet 92
2.7.2.1. A kísérletre vonatkozó elméletek 92
2.7.2.2. A kísérlet objektív ismérve 93
2.7.2.3. A kísérlet szubjektív ismérve 95
2.7.2.4. Befejezett és befejezetlen kísérlet 96
2.7.2.5. Az alkalmatlan kísérlet 97
2.7.2.6. Az önkéntes visszalépés és a maradék-bűncselekmény 99
2.7.3. Az előkészület 101
2.7.3.1. Az előkészület büntetése 101
2.7.3.2. Az előkészület objektív ismérve 102
2.7.3.3. Az előkészület szubjektív ismérve 103
2.7.3.4. Az önkéntes elállás és a maradék-bűncselekmény 103
2.8. A bűncselekmény elkövetői 104
2.8.1. Az elkövetőkre vonatkozó elméletek 104
2.8.2. A tettesség 106
2.8.2.1. Önálló (közvetlen) tettesség 106
2.8.2.2. A társtettesség 107
2.8.2.3. A közvetett tettesség 108
2.8.3. A részesség 110
2.8.3.1. A járulékosság 110
2.8.3.2. A felbújtás 111
2.8.3.3. A bűnsegély 112
2.8.4. Az általános, a speciális alany és a delictum proprium 114
2.8.5. A csoportos bűnelkövetés és a bűnkapcsolat 115
2.8.5.1. A csoportos bűnelkövetés formái 115
2.8.5.2. A bűnkapcsolat formái 117
2.9. A felelősséget kizáró, csökkentő és korlátozó körülmények 118
2.9.1. A törvényi kizáró körülmények rendszere 118
2.9.2. A jogos védelem 119
2.9.2.1. A jogos védelem büntetőpolitikai indokai 119
2.9.2.2. Az arányosság a jogos védelemben 120
2.9.3. A végszükség 125
2.9.4. Az arányosság túllépése a jogos védelemben és a végszükségben 126
2.9.5. A kényszer és a fenyegetés 127
2.9.6. A tévedés 128
2.9.7. A kóros elmeállapot 131
2.9.8. Az ittas állapot 133
2.9.8.1. Az önhiba 133
2.9.8.2. A cselekmény minősítése 134
2.9.8.3. A kóros részegség 135
2.9.9. A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka 135
2.9.10. A parancsra végrehajtott cselekmény 136
2.9.11. A Különös Részben írt körülmények 136
2.10. A materiális jogellenességet kizáró körülmények 137
2.10.1. A jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése 137
2.10.2. A sértett beleegyezése - engedély 139
2.10.3. A kockázatvállalás 140
2.11. Büntethetőséget megszüntető körülmények 141
2.11.1. Az elkövető halála 141
2.11.2. Az elévülés 142
2.11.3. A kegyelem 144
2.11.4. A társadalomra veszélyesség megszűnése vagy csekéllyé válása 144
2.12. A büntethetőség feltételes akadályai 145
2.12.1. A diplomáciai és egyéb mentességek 145
2.12.2. A magánindítvány hiánya 145
2.12.3. A kívánat 147
3. Büntetéstan 149
3.1. A büntetés elméleti kérdései 149
3.1.1. A büntetés filozófiája - büntetőpolitika 149
3.1.2. A halálbüntetés 152
3.1.3. A büntetőjogi szankció 161
3.1.4. A büntetési rendszer 163
3.2. Főbüntetések 164
3.2.1. Szabadságvesztés 165
3.2.1.1. Törvényi ismérvek 168
3.2.1.2. Bírósági döntés 170
3.2.2. A közérdekű munka 171
3.2.3. A pénzbüntetés 172
3.3. Mellékbüntetések 174
3.3.1. A közügyektől eltiltás 175
3.3.2. A foglalkozástól eltiltás 177
3.3.3. A járművezetéstől eltiltás 179
3.3.4. A kitiltás 182
3.3.5. A kiutasítás 183
3.3.6. Pénzmellékbüntetés 184
3.4. Intézkedések 185
3.4.1. A megrovás 187
3.4.2. A próbára bocsátás 189
3.4.3. A kényszergyógykezelés 190
3.4.4. Az alkoholisták kényszergyógyítása 192
3.4.5. Az elkobzás 193
3.4.6. Vagyonelkobzás 198
3.4.7. A pártfogó felügyelet 200
3.5. A büntetés kiszabása 202
3.5.1. Általános szabályok 203
3.5.1.1. A bűncselekmény társadalomra veszélyessége 203
3.5.1.2. Az elkövető társadalomra veszélyessége és a bűnösség foka 204
3.5.1.3. A súlyosító és enyhítő körülmények 204
3.5.2. Speciális szabályok 212
3.5.2.1. A középmértékű büntetés 212
3.5.2.2. A tárgyalásról lemondás 213
3.5.2.3. A főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés 214
3.5.2.4. Az előzetes fogva tartás beszámítása 214
3.5.2.5. Különös méltánylást érdemlő eset 215
3.5.3. A büntetési tétel átlépése 215
3.5.3.1. A büntetés enyhítése 216
3.5.3.2. A bűnismétlés 217
3.5.3.3. Bűnszervezetben elkövetés 219
3.5.4. A feltételes elítélés 220
3.5.5. A halmazati és az összbüntetés 222
3.6. A szankció végrehajtása 224
3.6.1. A szabadságvesztés végrehajtása 224
3.6.1.1. Feltételes szabadságra bocsátás a határozott ideig tartó szabadságvesztésből 225
3.6.1.2. Feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztésből 229
3.6.1.3. A felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása 231
3.6.2. A közérdekű munka végrehajtása 232
3.6.3. A pénzbüntetés végrehajtása 233
3.6.4. A mellékbüntetések végrehajtása 234
3.6.5. Az intézkedések végrehajtása 236
3.6.6. A végrehajtást kizáró okok 237
3.6.6.1. A büntetés elévülése 238
3.7. Rehabilitáció 240
3.7.1. A mentesítés hatálya és egysége 240
3.7.2. A mentesítés módja 241
3.7.3. A törvényi mentesítés 242
3.7.4. Bírósági mentesítés 243
3.7.5. Az előzetes mentesítés 243
3.7.6. A kegyelmi mentesítés 244
3.7.7. Bűnügyi nyilvántartás 244
3.8. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések 245
3.8.1. Büntetőpolitika 245
3.8.2. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók 228
3.8.2.1. Intézkedések 250
3.8.2.2. Büntetések 254
3.8.3. Egyéb rendelkezések 260
4. Nemzetközi vonatkozások 265
4.1. Nemzetközi bűnügyi jogsegély 265
4.1.1. A bűnügyi együttműködés-kialakulása 265
4.1.2. Külföldi ítélet érvénye 268
4.1.3. A magyar jogsegélytörvény 270
4.1.3.1. A kiadatás 270
4.1.3.2. A büntetőeljárás átadása/átvétele 272
4.1.3.3. A szabadságvesztés végrehajtásának átvétele/átadása 272
4.1.3.4. Az eljárási jogsegély 273
4.2. Az Európai Unió büntetőpolitikája 274
4.2.1. Büntetőpolitikai indokok 275
4.2.2. Előzmények 277
4.2.3. Intézményi keretek 279
4.2.4. A jogharmonizáció eredményei 281
4.2.5. A jogi személy büntetőjogi felelőssége 284
4.2.6. Az európai letartóztatási parancs 286
4.2.7. A bűnügyi együttműködés új vonásai 291
4.2.8. Európai bűnüldöző szervek 295
4.2.9. Az uniós büntetőjog kialakításának lehetőségei 299
4.2.10. Magyarország jogharmonizációs kötelezettségvállalása 301
4.3. A nemzetközi jog hatása a büntetőjogi felelősségre 302
4.3.1. A nemzetközi büntetőjog fejlődésének rövid története 302
4.3.1.1. A nemzetközi bűncselekmény fogalma 302
4.3.1.2. A nemzetközi büntetőjog kialakulása 304
4.3.2. A nemzetközi jogon alapuló egyéni büntetőjogi felelősség 308
4.3.2.1. Az abszolút jogok megsértéséért való, és a nemzetközi bűncselekmények miatti egyéni felelősség 308
4.3.2.2. Az abszolút jogok megsértéséért való felelősség 309
4.3.2.3. A nemzetközi bűncselekmények miatti egyéni felelősség 313
4.3.3. A nemzetközi büntetőjogi felelősség egyes alapelemei 314
4.3.3.1. Az elöljáró parancsa 314
4.3.3.2. A kényszer és fenyegetés 315
4.3.3.3. A parancsnok és vezetők felelőssége 316
4.3.4. Az állam felelőssége a nemzetközi büntetőjogban 317
4.4. Nemzetközi Büntetőbíróság 320
4.4.1. A római Statútum és az előzmények 320
4.4.2. A Statútum jelentősége 322
4.4.3. Politikai kompromisszumok - a komplementaritás elve 325
4.4.4. Kompromisszumok a jogrendszerek között 328
4.4.5. A NBB joghatósága alá tartozó bűncselekmények 329
4.4.6. Büntetőjogi alapelvek és processzuális garanciák a NBB Statútumában 330
4.4.7. A NBB és a nemzeti hatóságok együttműködése 334
5. Függelék 337
5.1. Ajánlott irodalom 337
5.1.1. Kézikönyvek - tankönyvek 337
5.1.2. Gyűjteményes munkák - folyóiratok 339
5.1.3. Monográfiák - tanulmányok 342
5.1.4. Honlapok 346
5.2. Lexikális életrajzi összeállítás a magyar büntetőjog-tudomány 19. és 20. században elhunyt művelőiről 347
5.3. Tárgymutató 350
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Büntetőjog
Állapot:
2.700 ,-Ft
22 pont kapható
Kosárba
konyv